Page 21 - utiterv

4. A kutatási infrastruktúrák fejlesztése és finanszírozási háttere

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFItv.) szerint „a Kormány a ku-
tatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatokat elsődlegesen a Nemzeti Kutatási, Fej-
lesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) útján látja el, így biztosítva a kutatás-fejlesztés és innováció
egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre álló források kutatás-fejlesztésre és innovációra történő hatékony
felhasználását”; illetve „a Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatását elsődlegesen a Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap) biztosítja”.

A KFItv. értelmében „az NKFI Alap rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés és a gazdaságban
hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló
kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, fejleszteni a kutatás-fejlesztési és innovációs
infrastruktúrát és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket”.

Az NKFI Hivatal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon (NKFI Alap) keresztül biztosít forrást a hazai ku-
tatási infrastruktúra fejlesztésekhez, valamint fejezeti kezelésű irányzatokon keresztül a nemzetközi kutatási infrastruktú-
rákhoz való csatlakozás, illetve részvétel tagdíjainak fedezéséhez.

A különböző kutatási infrastruktúrák létesítése, bővítése, illetve az ESFRI-tagságok finanszírozása különböző finanszíro-
zási mechanizmusokon keresztül valósulhat meg:

• A nemzetközi szinten is egyedinek tekinthető, nagyméretű kutatási infrastruktúra, az ELI projekt finanszírozása kiemelt
állami projekt keretében kerül finanszírozásra részben hazai, részben uniós forrásokból: az Európai Strukturális és Beru-
házási Alapokból (European Structural and Investment Funds, ESIF), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (Euro-
pean Regional Development Fund, ERFA), illetve a Horizont2020 keretprogramból (EU Framework Programme for
Research and Innovation).
• A kisebb volumenű hazai kutatási infrastruktúrák fejlesztésére, létesítésére különböző célzott, pályázati formában működő
támogatási programok, konstrukciók útján van lehetőség. A földrajzi elhelyezkedés és a programcéltól függően a forrá-
sokat hazai források vagy az európai strukturális alapok biztosítják.
• A kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények ezenkívül saját forrásból, illetve vállalatokkal való együttműködések ered-
ményeként is létesíthetnek, fejleszthetnek KI-kat.
• Az ESFRI projektekben, landmarkokban való részvételhez kapcsolódó tagdíjak kifizetése az adott KI-ra vonatkozóan
megkötött megállapodás értelmében történik. A tagdíjak befizetése az NKFI Hivatal hozzájárulásával a fejezeti kezelésű
előirányzatokból biztosított.

Az egyedi kutatási infrastruktúrák működtetése elsődlegesen annak a kutatóintézetnek, illetve felsőoktatási intéz-
ménynek a feladata, kötelezettsége, amely a KI-t létesítette, kialakította. A hazai KI-k fenntarthatóságának a biztosítása
jegyében ezért a KI-k működtetése során a nyitottság és az együttműködések erősítésére kell törekedni. Ezt kívánja előse-
gíteni a KI-k infrastruktúra-csoportokba való szervezése is. A KI-k szabályozott feltételek szerinti, széles körű külső hasz-
nálata mind nemzetközi vonatkozásban, mind a vállalati szférát tekintve különösen fontos, hiszen így fokozható a
kihasználtságuk, hatékonyságuk, és így juthat az adott infrastruktúra olyan további bevételi forrásokhoz, amelyek hozzá-
járulhatnak a működtetés és a további fejlesztés költségeihez.

A nemzetközi tagdíjak kifizetése során cél, hogy a nemzetközi kutatási infrastruktúrában érintett kutatóintézmények,
felsőoktatási intézmények az NKFI Alapból származó források mellett minél nagyobb arányban tudjanak saját forrásból

21