Page 26 - utiterv

AZ INNOVÁCIÓ LENDÜLETE

6. A kutatási infrastruktúrák fejlesztési irányai, stratégiai célkitűzések

Nemzetközi szinten Magyarország csak úgy válhat a kutatási együttműködések aktív szereplőjévé, ha az infrastruktúrák
fejlesztése területén is a kiválóságot tűzi ki célul. A Nemzeti Útiterv elkészítése során összeállt a magyarországi kutatási inf-
rastruktúrák aktuális helyzetképe, ezzel párhuzamosan azonosításra kerültek a kutatási infrastruktúrák működéséhez kap-
csolódó legfőbb erősségek és felmerülő problémák. Mindez alapul szolgált a kutatási infrastruktúrák működéséhez
kapcsolódó legfontosabb stratégiai szintű középtávú célkitűzések megfogalmazásához az alábbiak szerint:

1. a kutatási infrastruktúrák versenyképességének erősítése, különös tekintettel a stratégiákban meghatározott prioritási
területekre és az európai kutatási irányokra;
2. a K+F infrastruktúrák hazai hálózatosodásának ösztönzése;
3. a nagy nemzetközi infrastruktúrákhoz, hálózatokhoz való csatlakozás elősegítése;
4. az infrastruktúrák kihasználtságának növelése együttműködések keretében;
5. az infrastruktúrák regiszterének nyilvánossá tétele, a szabad kapacitások hozzáférhetőségének biztosítása.

Szakpolitikai szempontok

Fontos a szakpolitikai koordináció erősítése a kutatási infrastruktúrák vonatkozásában a rendelkezésre álló pénzügyi
erőforrások hatékonyabb felhasználása, a kutatási infrastruktúrák szakpolitikai jelentőségének, elismertségének növelése,
a nemzetközi kutatási infrastruktúra tagságok hatékonyabb kihasználása érdekében.
További szempont a figyelemfelkeltés, a tájékoztatás, a tudásmegosztás nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása annak
érdekében, hogy a hazai kutatói közösségek minél szélesebb körében legyenek ismeretesek a nemzetközi kutatási infrast-
ruktúrák nyújtotta lehetőségek, ez pedig ösztönözze a kutatók szakmai kiválóságra való törekvését.

Nemzetköziesítés

A nemzetköziesítés erősítése kiemelt figyelmet kap a kutatási infrastruktúrák vonatkozásában. A kutatási projektek nem-
zetközi kutatási hálózatba való bekapcsolása alapfeltétel a hatékony és minőségközpontú kutatómunka ösztönzésében. A
nemzetközi szerepvállalás alapfeltétele annak is, hogy a hazai kutatói közösségek bekapcsolódhassanak a nemzetközi ESFRI
kutatási infrastruktúrák hálózatába.

A nemzetközi kutatási infrastruktúra tagságok tekintetében egy olyan átlátható előkészítési folyamatot és értékelési
kritériumrendszert javasolt kialakítani, amely lehetővé teszi az infrastruktúra-tagságok hatékony, fenntartható és a kiváló-
ságot szem előtt tartó működtetését, továbbá biztosítja az új nemzetközi infrastruktúrákhoz való kapcsolódás lehetőségét.
A nemzetközi tagságok esetében törekedni kell az in-kind lehetőségek maximális kihasználására. Mindezek érdekében a
már meglévő tagságokat 3-5 évente célszerű felülvizsgálni.

A stratégiai célok közül ki kell emelni az ELI mint nagyméretű kutatási infrastruktúra nyújtotta lehetőségek kihaszná-
lását, amely számos tudományterületen segíti a nemzetközi tudásáramlásba való aktív bekapcsolódásunkat.

Együttműködések

A hazai kutatási infrastruktúrák elszigeteltségének csökkentése, a nyitottság növelése az egyik legfontosabb célkitűzés
a hatékony, minőségközpontú kutatómunka fejlesztése érdekében. A megfelelő kutatási infrastruktúra megteremtése mellett
itt külön ki kell hangsúlyozni a szemléletbeli változás szükségességét.

26