Page 24 - utiterv
P. 24

AZ INNOVÁCIÓ LENDÜLETE







          • Jelentősebb kutatási infrastruktúra fejlesztések az MTA támogatásában
           A Magyar Tudományos Akadémia a kutatóintézet-hálózat hatékony működésének, valamint kiemelkedő kutatási
           eredményeinek hosszú távú fenntarthatósága érdekében hirdet meg belső pályázatokat, amelyek az akadémiai intéz-
           mények infrastrukturális feltételeinek javítását célozzák. A fedezetet az MTA fejezeti költségvetése biztosítja.
           A 2015-2018 időszakban 7 pályázati fordulóban megítélt támogatás: 5 983 millió Ft

          • A H2020 keretprogramban támogatott kutatási infrastruktúra fejlesztési projektek
           A H2020, az EU kutatási és innovációs programja keretében célzottan a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére is fo-
           lyamatosan hirdet meg pályázati konstrukciókat, amelyekben a magyar kutatócsoportok eredményesen szerepelnek.
           Több hazai intézmény is közreműködik ilyen projektben, illetve az ELI is nyert el támogatást a H2020 program keretében.
           Támogatott projektek: 29 db, összes megítélt támogatás a magyar partnerekre vonatkozóan: 5,183 millió EUR (1586 millió Ft).

       5. Nyomon követés és értékelés


       A Nemzeti Útitervnek és azon keresztül a kutatási infrastruktúrák hazai rendszerének szerves részét képezi a nyomon kö-
       vetés és értékelés folyamata. A nyomon követés szükségességét elsősorban az alább felsorolt szempontok indokolják:


       • A Nemzeti Útiterv elkészítése nem egyszeri feladat. Ahhoz, hogy követni tudja a hazai tudományos életben bekövetkező
        változásokat, rendszeresen felül kell vizsgálni magát a dokumentumot és a KI-król készített hazai tudományos leltárt
        egyaránt. A rendszeres felülvizsgálathoz pedig információkra, számszerűsített adatokra van szükség.


       • A KI-k egyik legfontosabb jellemzője, hogy működtetésük hosszú távú célokat szolgál. Ahhoz, hogy stabil, kiszámítható
        legyen a hazai kutatási infrastruktúra rendszer működtetése és finanszírozása, folyamatosan szem előtt kell tartani a fenn-
        tarthatósági szempontokat. Mindezek alátámasztásához elengedhetetlen a monitoringmutatók megléte.

       • A kutatási infrastruktúrák jelentősége a tudományos eredmények szempontjából is meghatározó. A KI-k létesítése és
        működtetése ugyanis amellett, hogy komoly szakmai lehetőséget jelent a kutatóknak, egyúttal felelősséggel is jár. A KI-
        eszközök, -berendezések, -adatbankok technológiai színvonala és az ezzel együtt járó magas költségvonzat felelős gaz-
        dálkodást igényel mindazoktól, akik a kutatási infrastruktúra rendszer szerves részét képezik. Ennek nyomán a KI-rendszer
        működtetése során tekintettel kell lenni arra, hogy mind a hazai KI-k fejlesztése, mind a nemzetközi KI-tagságok finan-
        szírozása minél jobban illeszkedjen a hazai kutatási igényekhez, szükségletekhez és kapacitásokhoz. A kutatási infrast-
        ruktúra rendszer hatékony működtetését nagyban tudja támogatni egy megfelelő monitoringrendszer működtetése.


       • Az európai és a nemzetközi tagságok a nagyméretű kutatási infrastruktúrákban szintén jelentős forrást igényelnek. Szak-
        mai tevékenységüket leíró információkra, mutatókra alapozva 3-5 évente célszerű megvizsgálni a hatékonyságukat. Fontos
        szempont, hogy a jelentős kutatói potenciállal bíró, meghatározó tudományos eredményeket felmutató kutatói csopor-
        toknak lehetőségük legyen újonnan bekapcsolódni az európai kutatási infrastruktúra hálózatokba. Ezzel párhuzamosan
        a szakmai kiválóság biztosítása érdekében alapvető cél a már meglévő tagságok nyújtotta lehetőségek maximális kihasz-
        nálása és az eredményesség folyamatos nyomon követése.


       • A kutatási infrastruktúrák hatékony működéséhez nélkülözhetetlen az infrastruktúrák fejlesztéséért és monitorozásáért
        felelős kormányzati szervek támogatásfinanszírozással és fejlesztésistratégia-alkotással összefüggő tevékenységeinek fo-
        lyamatos belső intézményi monitorozása is. Ennek keretében törekedni kell a közbeszerzési gyakorlat hatékonyságának
        növelésére és időigényének csökkentésére, a kutatási infrastruktúrák támogatását célzó pályázati stratégiák és finanszírozási
        eszközök egymásra épülésére, valamint az új tudományos eredmények és módszertani fejlesztések hazai és nemzetközi


                                                            24
   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29