Page 24 - utiterv
P. 24
AZ INNOVÁCIÓ LENDÜLETE
• Jelentősebb kutatási infrastruktúra fejlesztések az MTA támogatásában
A Magyar Tudományos Akadémia a kutatóintézet-hálózat hatékony működésének, valamint kiemelkedő kutatási
eredményeinek hosszú távú fenntarthatósága érdekében hirdet meg belső pályázatokat, amelyek az akadémiai intéz-
mények infrastrukturális feltételeinek javítását célozzák. A fedezetet az MTA fejezeti költségvetése biztosítja.
A 2015-2018 időszakban 7 pályázati fordulóban megítélt támogatás: 5 983 millió Ft
• A H2020 keretprogramban támogatott kutatási infrastruktúra fejlesztési projektek
A H2020, az EU kutatási és innovációs programja keretében célzottan a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére is fo-
lyamatosan hirdet meg pályázati konstrukciókat, amelyekben a magyar kutatócsoportok eredményesen szerepelnek.
Több hazai intézmény is közreműködik ilyen projektben, illetve az ELI is nyert el támogatást a H2020 program keretében.
Támogatott projektek: 29 db, összes megítélt támogatás a magyar partnerekre vonatkozóan: 5,183 millió EUR (1586 millió Ft).
5. Nyomon követés és értékelés
A Nemzeti Útitervnek és azon keresztül a kutatási infrastruktúrák hazai rendszerének szerves részét képezi a nyomon kö-
vetés és értékelés folyamata. A nyomon követés szükségességét elsősorban az alább felsorolt szempontok indokolják:
• A Nemzeti Útiterv elkészítése nem egyszeri feladat. Ahhoz, hogy követni tudja a hazai tudományos életben bekövetkező
változásokat, rendszeresen felül kell vizsgálni magát a dokumentumot és a KI-król készített hazai tudományos leltárt
egyaránt. A rendszeres felülvizsgálathoz pedig információkra, számszerűsített adatokra van szükség.
• A KI-k egyik legfontosabb jellemzője, hogy működtetésük hosszú távú célokat szolgál. Ahhoz, hogy stabil, kiszámítható
legyen a hazai kutatási infrastruktúra rendszer működtetése és finanszírozása, folyamatosan szem előtt kell tartani a fenn-
tarthatósági szempontokat. Mindezek alátámasztásához elengedhetetlen a monitoringmutatók megléte.
• A kutatási infrastruktúrák jelentősége a tudományos eredmények szempontjából is meghatározó. A KI-k létesítése és
működtetése ugyanis amellett, hogy komoly szakmai lehetőséget jelent a kutatóknak, egyúttal felelősséggel is jár. A KI-
eszközök, -berendezések, -adatbankok technológiai színvonala és az ezzel együtt járó magas költségvonzat felelős gaz-
dálkodást igényel mindazoktól, akik a kutatási infrastruktúra rendszer szerves részét képezik. Ennek nyomán a KI-rendszer
működtetése során tekintettel kell lenni arra, hogy mind a hazai KI-k fejlesztése, mind a nemzetközi KI-tagságok finan-
szírozása minél jobban illeszkedjen a hazai kutatási igényekhez, szükségletekhez és kapacitásokhoz. A kutatási infrast-
ruktúra rendszer hatékony működtetését nagyban tudja támogatni egy megfelelő monitoringrendszer működtetése.
• Az európai és a nemzetközi tagságok a nagyméretű kutatási infrastruktúrákban szintén jelentős forrást igényelnek. Szak-
mai tevékenységüket leíró információkra, mutatókra alapozva 3-5 évente célszerű megvizsgálni a hatékonyságukat. Fontos
szempont, hogy a jelentős kutatói potenciállal bíró, meghatározó tudományos eredményeket felmutató kutatói csopor-
toknak lehetőségük legyen újonnan bekapcsolódni az európai kutatási infrastruktúra hálózatokba. Ezzel párhuzamosan
a szakmai kiválóság biztosítása érdekében alapvető cél a már meglévő tagságok nyújtotta lehetőségek maximális kihasz-
nálása és az eredményesség folyamatos nyomon követése.
• A kutatási infrastruktúrák hatékony működéséhez nélkülözhetetlen az infrastruktúrák fejlesztéséért és monitorozásáért
felelős kormányzati szervek támogatásfinanszírozással és fejlesztésistratégia-alkotással összefüggő tevékenységeinek fo-
lyamatos belső intézményi monitorozása is. Ennek keretében törekedni kell a közbeszerzési gyakorlat hatékonyságának
növelésére és időigényének csökkentésére, a kutatási infrastruktúrák támogatását célzó pályázati stratégiák és finanszírozási
eszközök egymásra épülésére, valamint az új tudományos eredmények és módszertani fejlesztések hazai és nemzetközi
24