Page 25 - utiterv

eredményes disszeminációjára. Fontos szempont továbbá, hogy a kutatási infrastruktúrák fejlesztése illeszkedjen a kuta-
tás-fejlesztési nemzeti stratégiákhoz, valamint a Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégiához (S3).

A kutatási infrastruktúrákhoz kapcsolódó monitoring- és nyomon követési feladatokat három dimenzióban kell értelmezni:

1. Az ELI létesítése és működtetése olyan jelentős (európai uniós és hazai) erőforrások mozgósítását igényelte és
igényli a jövőben is, hogy mindenképpen indokolt az erőforrások hatékony felhasználásának monitorozása és
értékelése a kutatói társadalom, az adófizetők és a döntéshozók tájékoztatása érdekében.

2. Az európai és nemzetközi nagyméretű kutatási infrastruktúrákban való tagságok képezik a monitoring második
dimenzióját. Itt a legfőbb cél a nemzetközi KI-tagságok kihasználtságának, eredményességének, a hazai kutatói
közösségek életébe való szerves beágyazottságának a folyamatos nyomon követése, monitoringja.

3. Végül fontos a magyarországi, helyi kutatási infrastruktúra kapacitások helyzetének, tudományos eredményes-
ségének a folyamatos nyomon követése, a már meglévő KI-adatbázisok frissítése. Többek között ez biztosít
alapot a Nemzeti Útiterv rendszeres aktualizálásához és a későbbi infrastruktúra-fejlesztések irányaihoz.

A fent vázolt három dimenzió esetén más és más mélységben indokolt a KI-k tevékenységének nyomon követése. A Nemzeti
Útitervnek nem célja a monitoringrendszerek részletes bemutatása sem a hazai KI-k, sem a nemzetközi tagságok kapcsán.
Ugyanakkor egyértelműen körülhatárolható néhány szakpolitikai mutató, amely kulcsszerepet tölt be a KI-k eredmé-
nyességének, helyzetének leírásában. A mutatókkal szemben fontos elvárás, hogy illeszkedjenek az S3 és a KFI stratégia
indikátorrendszeréhez, valamint a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében a nemzetközi gyakorlathoz. A legfontosabb
szakpolitikai mutatók áttekintő bemutatása iránymutatásul szolgálhat mindazok számára, akik már most vagy a jövőben
kutatási infrastruktúrával dolgoznak. Az alábbiakban ezeket a kérdésköröket emeljük ki.

Az ELI-hez kapcsolódó részletes monitoringfeladatoknak elsősorban az ESFRI által támasztott módszertani elvárásokat
kell követniük, részletes bemutatásuk nem képezi a Nemzeti Útiterv részét.

A nemzetközi, ESFRI kutatási infrastruktúra tagságok monitoringja során az alábbi szempontokat tartjuk fontosnak:

• a nemzetközi kutatási infrastruktúrát használó kutatók által képviselt intézmények, szervezetek száma és neve;
• a nemzetközi kutatási infrastruktúrát használó kutatók/PhD-hallgatók száma Magyarországról;
• a nemzetközi kutatási infrastruktúra használatának köszönhetően született új publikációk száma;
• a folyamatban lévő nemzetközi kutatási együttműködések száma a nemzetközi KI használata keretében;
• új kutatási szereplőkkel létesített nemzetközi kutatási együttműködés, projekt a KI használata keretében.

A hazai kutatási infrastruktúrák monitoringja elsődlegesen az alábbi területeket vizsgálja:

• a KI köré szerveződött kutatói közösség tudományos kiválósága, eredményei;
• a kutatói közösség által kialakított nemzetközi kapcsolatrendszer, kutatási együttműködési hálózat;
• a KI kutatói közösség interdiszciplinaritása;
• az oktatásba való bekapcsolódás mértéke;
• a KI nyitottsága;
• a KI innovációs potenciálja (az ipari együttműködési projektek, szabadalmak száma);
• a KI létesítésének és működtetésének finanszírozási háttere és fenntarthatósága.

25