Page 27 - utiterv

A kutatói szféra működését is alapvetően módosítják az elmúlt évtizedekben tapasztalható jelentős technológiai változások.
Ez egyrészt az egyes részterületek egyre mélyülő (technológiai, digitális) ismereteinek az elsajátítását, másrészt viszont a
multidiszciplináris kutatási projektek számának bővülését teszi szükségessé. Annak érdekében, hogy a hazai kutatási
kapacitások, illetve a kutatói közösség ne maradjon le a nemzetközi élvonaltól, fontos a különböző kutatási csoportok és a
különböző szakterületekkel foglalkozó kutatók közös, problémaorientált együttműködése.

A KI-csoportok létrehozásával az egyik legfontosabb cél az egyes KI-k közötti együttműködések erősítése, a hálózato-
sodás, az elzárt, helyi KI-k nyitásának ösztönzése, a humánerőforrásokban rejlő potenciál hatékonyabb kihasználása. A
már működő együttműködések további erősítése az infrastruktúra-csoportokon belül, valamint a KI-csoportoknak kö-
szönhető új kapcsolatok megalapozása nagyban hozzájárulhat egy önmagát szervező, problémaorientált, nyitott tudo-
mányos közösség megszerveződéséhez.

Az együttműködések alakulását jelentősen segíthetik azok a speciális háttér-infrastruktúrák, amelyek az internetes tech-
nológiák egyre szélesebb körű elterjedésével és az újfajta tudományos kommunikáció térnyerésével biztosítják a kutatási
eredmények nyílt hozzáférését (Open Access).

Fenntarthatóság

A megújítás alatt álló Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia is kiemeli a folyamatos és kiszámítható hosszú távú
finanszírozás, a teljesítményelvű működés ösztönzését. Ehhez kapcsolódva külön figyelmet érdemel a nagy értékű és a nem-
zetközi kutatásokhoz szükséges kutatási infrastruktúrák (pl. ELI) folyamatos és zavartalan működtetése és támogatása.

A kutatási infrastruktúrák rendszerének hatékony működtetése érdekében cél, hogy a tudományos kiválóság mint elvárás
megjelenjen a releváns pályázati konstrukciókban.

A hosszú távú fenntarthatóság biztosításához célként kell megfogalmazni a KI gazdasági nyitásának az erősítését.
Elengedhetetlen feltétel a hatékony, fenntartható hazai kutatási infrastruktúra rendszer érdekében a kapcsolódó monito-
ringfeladatok előtérbe helyezése, az értékelési kultúra fejlesztése.

A kutatási infrastruktúrák hosszú távú működtetése, a fenntarthatóság szem előtt tartása érdekében erősíteni kell a KI-
kban a menedzsmentszemléletet, a szervezési és koordinációs képességet, valamint ösztönözni kell őket a megalapozott
fejlesztési és fenntartási tervek készítésére.

Társadalmi-gazdasági hatások

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kutatási infrastruktúrákban rejlő innovációs potenciál kihasználására, a nyitottságra, a
vállalati szereplőkkel való tudásmegosztás csatornáinak a fejlesztésére mind a versenyképesség javítása, mind a kutatási infrast-
ruktúrák hosszú távú fenntarthatóságának a biztosítása érdekében. A kiválóság fenntartása mellett a KI-knak fontos szerepük
van a kutatói utánpótlás nevelésében, valamint az egyetemekkel való együttműködés keretében az oktatás-képzésben is.

Az iparági együttműködések mellett a KI-k társadalomformáló szerepének a tudatosabb felvállalása is fontos célkitűzés.
A kutatási infrastruktúrák képezik a hazai kutatói tudásbázis alapját, ennél fogva meghatározó szerepük van a társadalmi,
gazdasági és környezeti problémák megoldásában. Emellett a kutatói csoportok által létrehozott tudás, a kutatási eredmé-
nyek megismertetése, valamint társadalmi elfogadottságának javítása a szakpolitikai szereplők és a hazai kutatói közösség
közös feladata és felelőssége.

27