Page 5 - utiterv

Háttér

Európa jövőbeli fellendülése nagyrészt attól függ, hogy napjaink gazdasági folyamatai közepette – amelyeket nagyban
meghatároz a fokozódó verseny, a globalizáció és a tudás felértékelődése – Európa mennyire tudja kihasználni a tudományos
és technológiai innovációban rejlő lehetőségeket. Ehhez nemzetközileg is elismert, kiemelkedő színvonalú oktatási és ku-
tatási intézményekre, valamint a legkiválóbb kutatási infrastruktúrákhoz (KI) való hozzáférésre van szükség.

Ezzel összhangban a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Inf-
rastructures, ESFRI) a rendszeresen felülvizsgált ESFRI Roadmap című dokumentumban gyűjti össze a páneurópai szinten
meghatározó és az európai kutatói közösségek hosszú távú igényei szempontjából szükséges kutatási infrastruktúrákat.
Ezzel párhuzamosan az európai uniós tagországok többsége elkészítette a saját nemzeti kutatási infrastruktúra útitervét,
amelynek célja, hogy az adott ország számba vegye kutatási infrastruktúráit, illeszkedésüket az európai KI-khoz, és irány-
mutatásokat fogalmazzon meg a KI-k jövőbeli fejlesztésére.

A kutatási infrastruktúrák egyre inkább nélkülözhetetlenek a világ kutatói közösségei számára. Az Európában épülő leg-
korszerűbb KI-k olyan nagy költségű berendezések, létesítmények vagy adatbankok, amelyek fejlesztése és működtetése
meghaladja egy-egy ország gazdasági teljesítőképességét, így nemzetközi (elsősorban európai uniós) együttműködésben
1
valósulnak meg. Ezen KI-k technológiai színvonala európai vagy akár nemzetközi szinten is kiemelkedőnek és egyedinek
tekinthető, így meghatározó szerepet töltenek be a legjelentősebb európai tudományos eredmények elérésében. Magyar-
ország számára kiemelt jelentőségű a hazánkban található Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source
(ELI-ALPS), amely a lézerkutatásokban jelent előrelépési lehetőséget, és amely új utakat nyithat a fizika, a kémia, az anyag-
és orvosbiológiai tudományok területén. A működését 2017 végétől folyamatosan megkezdő létesítmény főleg alapkutatási,
de emellett alkalmazott kutatási célokat is szolgál majd, valamint – tovagyűrűző hatásként – ipari alkalmazásokat is ered-
ményezhet.

Az ELI-ALPS mellett Magyarországon számos további kutatási infrastruktúra működik. Ezek kisebb költségű – nem-
zeti forrásból finanszírozható – KI-k, amelyek európai szinten jellemzően nem tekinthetők egyedinek, ugyanakkor a
meglétük és használatuk elengedhetetlen a hazai kutatók számára. A nagy, európai KI-k használatához, a köréjük épülő
nemzetközi tudományos hálózatokhoz való csatlakozáshoz a jól működő hazai KI-k teremtik meg a feltételeket. A Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) közreműködésével 2015 óta meghirdetett pályázati konstrukciók
egyik fő célkitűzése is a KI-k fejlesztése volt. Ennek eredményeként számos tudományterületen olyan korszerű eszközöket,
2
berendezéseket sikerült beszerezni és kiépíteni, amelyekkel jelentősen javult a hazai kutatók európai szintű versenyképessége
is.

1 A KI definíciójáról részletesen lásd a 2.4. fejezetet.
2 A KI-k fejlesztéséről, finanszírozási hátteréről részletesen lásd a 4. fejezetet.

5