Page 8 - utiterv

AZ INNOVÁCIÓ LENDÜLETE

A kutatási infrastruktúrák jelentőségét az alábbiak szerint lehet összegezni:

• alapot biztosítanak a tudományos felfedezésekhez, a világról szerzett ismereteink, a tudás bővítéséhez;
• meghatározzák egy ország nemzetközi tudományos versenyképességének szintjét;
• elősegítik a kutatási kapacitások humánerőforrás-oldalának erősítését, bővítését;
• hozzájárulnak a kutatók és kutatócsoportok közötti együttműködések, valamint a hálózatosodás erősítéséhez;
• ösztönzik a tudásmegosztást a kutatói közösség és a vállalati szektor között;
• potenciális válaszokat adnak a globális kihívásokra;
• jelentős társadalmi-gazdasági hatásokat generálnak.

Tudományos felfedezések, tudásbővítés

A kutatási infrastruktúrák hazai, európai és világszinten is az élvonalbeli, világszínvonalú kutatások „csomópontjait”
jelentik. Ezekben a KI-kben lehetőség van a különböző anyagok, erőforrások, adatok szisztematikus alapokon nyugvó,
egyedi, nemzetközi szinten is kiemelkedő technológiai körülmények között történő vizsgálatára, következtetések levoná-
sára. A KI-k révén olyan infrastruktúrák használatához van hozzáférése a kutatóknak, amelyekre egyéb körülmények között
nem nyílna lehetőségük. Ezzel a KI-k olyan kreatív munkának biztosítanak teret, amely a világról eddig megszerzett tudás,
ismeret további bővítését eredményezi. A KI-knek köszönhető számos jelentős tudományos felfedezés, technológiai
újítás. A hatékonyan működő KI-k magukhoz vonzzák a legkiválóbb tudósokat a világ minden tájáról, ezzel erősítve és
bővítve a kutatói közösségek hálózatát. Ennél fogva a KI-k szerepe többek között koncentrálni a kutatási erőforrásokat,
minőségileg és mennyiségileg bővíteni a kutatási ismeretanyagot és megválaszolni a még megoldatlan kérdéseket. Ahhoz,
hogy a hazai kutatások hatékonyak és világszinten is eredményesek legyenek, elengedhetetlen a hazai részvétel a nemzetközi
és az európai uniós kutatási infrastruktúrákban.

A KI-k színvonala meghatározza az ország nemzetközi tudományos versenyképességének szintjét

Az egy adott országban elérhető kutatási infrastruktúrák tudományos és technológiai színvonala, valamint a hazai kutatói
közösségek beágyazottsága az európai, illetve a nemzetközi szintű tudományos közösségek életébe jelentősen meghatározza
az ország nemzetközi tudományos versenyképességének szintjét. Ezt bizonyítja, hogy az Európai Unió is kiemelt, stratégiai
célkitűzésként tekint a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére. A digitalizáció, a globalizáció szerepének felerősödése alap-
vetően befolyásolta a társadalom egészét, a vállalati szféra működését, az üzleti modelleket csakúgy, mint a kutatási kapa-
citásokat. A külső változások maguk után vonták a KI-k nyitottságának egyre növekvő igényét is. A tudás felértékelődése
– mint meghatározó tendencia a világ gazdasági folyamataiban –a tudásmegosztás fontosságát irányozza elő mind a kutatói
közösségen belül, mind a vállalati szféra és a tudományos világ között. A tudásmegosztás egyik lehetséges csatornáját pedig
a KI-k, illetve a KI-k nyomán kialakuló kutatói kapcsolatok és hálózatok képezik.

A kutatási kapacitások humánerőforrás-oldalának erősítése

További hozadéka a kutatási infrastruktúráknak, hogy komoly lehetőséget jelentenek a hazai kutatóknak a minőségi
szakmai fejlődésre. Segítik a nemzetközi hálózatokhoz való csatlakozást, támogatják a multidiszciplináris együttműkö-
dések kialakítását. Más körülmények között pótolhatatlan lehetőségeket kínálnak a hazai kutatók számára is. Ezzel a kutatási
infrastruktúrák a kutatói pálya népszerűségéhez és elismertségéhez is hozzá tudnak járulni.

8