Page 7 - utiterv

1. A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv elkészítésének háttere

1.1. Az ESFRI Roadmap szerepe és funkciója

A 2002-ben létrehozott Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research
Infrastructures, ESFRI) páneurópai szinten meghatározó és az európai kutatói közösségek hosszú távú igényei szempont-
jából szükséges kutatási infrastruktúrákat tömöríti. Célja a KI-khoz kapcsolódó uniós politika összhangjának és a stratégiai
szemléletnek az erősítése, a KI-k jobb kihasználását szolgáló kezdeményezések indítása. További célja, hogy a KI-k jelenlegi
helyzetéről és a kapcsolódó jövőbeli célokról készítsenek – 10-20 éves időtávban gondolkodva – egy áttekintő útitervet,
roadmapet. Az első roadmap 2006-ban született, majd azt követően több alkalommal aktualizálásra került. Jelenleg a
2016. évi roadmap felülvizsgálata és a Roadmap 2018 előkészítése zajlik.

Az élvonalbeli kutatási infrastruktúrák olyan mértékű erőforrásokat igényelnek mind az eszközök és berendezések, mind
az adatok, az IKT, illetve a humánerőforrás oldaláról, amelyeket költséghatékonyan egy uniós tagállam sem tudna mű-
3
ködtetni. Az európai KI-k által felhasznált teljes költségvetés kb. 10 milliárd euró évente . A KI-k kiválasztásához és létre-
hozásához összehangolt stratégiai szemlélet kialakítása szükséges európai szinten, amit az ESFRI koordinál.

Az ESFRI KI-k életciklusmodell alapján működnek. Ennek jegyében megkülönböztetünk ESFRI projekteket és ESFRI
landmarkokat, amelyek az életciklus különböző fázisait tükrözik. Az ESFRI projektek azok az új kezdeményezések, ame-
lyeket tudományos kiválóság és érettség alapján, egy összetett értékelési folyamat eredményeként választanak ki. A Roadmap
2016-ban 21 ESFRI projekt szerepel, melyek közül 9 projekt a 2008-as, 6 projekt a 2010-es Roadmapből került be, 5 új
projektet választottak ki, 1 projektet pedig a felülvizsgálat során átalakítottak és módosítottak. Az ESFRI landmarkok kö-
rébe azok az infrastruktúrák tartoznak, amelyek már elindultak, illetve amelyek hamarosan megvalósulnak, működőképesek
lesznek, és amelyek az Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA) versenyképessége szempontjából megha-
tározó infrastruktúrának tekinthetők. A 2016-os Roadmapben 29 ilyen ESFRI landmark van nevesítve. Azok a pro-
jektek, amelyeket 10 év alatt nem sikerül megvalósítani, kikerülnek a Roadmapből. A roadmapek fontos eleme továbbá az
ún. Landscape elemzés, amely minden kutatási területen átfogó képet nyújt az Európában működő, nyitott, tehát a szélesebb
közönség számára elérhető KI-król, valamint a legjelentősebb új és folyamatban lévő projektekről.

1.2 A kutatási infrastruktúrák jelentősége

4
A kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatósága témájában folytatott konzultációról készített bizottsági jelentés
kihangsúlyozza, hogy a „világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés alapvető fontosságú ahhoz, hogy
Európa a tudomány és technológia élvonalában maradjon, és versenyképes legyen globális szinten a tudásalapú gazdaság terén.
Ennek az eléréséhez viszont olyan kutatási létesítmények szükségesek, amelyek méretük és/vagy komplexitásuk nyomán meg-
haladják egy-egy ország teljesítőképességét. Ezért 2002-ben létrehozták a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumát
azzal a céllal, hogy segítsen koordinálni a nagyméretű kutatási infrastruktúrák létesítését az Európai Kutatási Térségben.”

3
Forrás: ESFRI Roadmap 2016.
4 European Commission, Directorate-General for Research and Innovation: Report on the Consultation on Long Term Sustainability of Research Infrastructures,
2016. május.

7