Page 9 - utiterv

A kutatók és kutatócsoportok közötti együttműködések, a hálózatosodás erősítése

A társadalmi-gazdasági körülmények és szokások mellett a digitalizáció alapvetően befolyásolja a kutatások végzését is. A
digitális újítások korábban elképzelhetetlen „könnyedséggel” engednek ma teret a tudásmegosztásnak, a kutatási adatok
tárolásának és az azokhoz való szabad hozzáférésnek. Mindemellett a kutatások multidiszciplináris jellege egyre erősebb,
a felmerülő tudományos problémákra számos esetben csak különböző területek együttműködésével lehet megoldást találni,
ami a kutatókat is közös munkára, hálózatosodásra készteti. Az ezekhez a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás
és a tudomány – az eddigieknél is erősebb – nemzetköziesedése elengedhetetlen a hazai kutatói közösség versenyké-
pességének szinten tartása, illetve javítása érdekében. E folyamatban pedig kulcsszerepük van az európai és nemzetközi
KI-knak.

Tudásmegosztás a kutatói közösség és a vállalati szektor között

A KI-k további kulcsfontosságú szerepe, hogy megpróbálják áthidalni a kutatói világ és az ipari szektor szereplői között
fennálló távolságot. Ahhoz, hogy tudományos eredményeken alapuló, a társadalom és a gazdaság működését meghatározó
innovációk szülessenek, a vállalati szféra és a kutatóintézetekben, egyetemeken működő KI-k közötti szoros szakmai együtt-
működésre van szükség. A tudásmegosztáshoz a KI-knak biztosítani kell a megfelelő stratégiai alapokat: a nyitottságot,
a menedzsmentszemlélet érvényesülését (a szükséges személyi és szervezeti feltételek kialakításán keresztül) és a költség-
hatékonyságot. A KI-k hatékony működtetésének egyik feltétele, hogy a használat során megtalálják a felfedező típusú
kutatások és az innovációvezérelt kutatások közötti optimális arányt. Az előbbi általában hosszabb távon tud eredmé-
nyeket felmutatni, és elsősorban az ismeretlen felfedezése iránti vágy motiválja, míg az utóbbit legtöbbször egy adott prob-
léma minél gyorsabb megoldása és az eredmények gazdasági hasznának kiaknázása jellemzi. A klasszikus KI-kat – lásd
ESFRI projektek, landmarkok – alapkutatási célokra hozták/hozzák létre. Ezzel együtt vannak olyan kutatási infrastruk-
túrák, amelyek esetében nagy hangsúlyt kap a technológiai fejlesztés. A két irány szorosan összefügg egymással. Nagy
horderejű felfedezések nincsenek alapkutatás nélkül, ugyanakkor fontos, hogy a kutatásokban rejlő lehetőségeket minél
szélesebb társadalmi-gazdasági körben lehessen hasznosítani.

A társadalmi-gazdasági hatások

A legjelentősebb kutatási infrastruktúrák részben a világ olyan meghatározó globális kihívásaira keresik a válaszokat,
mint például a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a megújuló energiaforrások minél hatékonyabb használata, a környe-
zetbarát és fenntartható mezőgazdasági technológiák fejlesztése vagy az öregedő társadalom problémáinak kezelése. E glo-
bális problémák Magyarországon is tetten érhetők, így a megoldások keresése egyrészt elvárásokat támaszt a hazai
kutatókkal, vállalkozásokkal szemben, másrészt viszont lehetőségeket is biztosít számukra. A felsorolt globális problémák
ugyanis azok közé a megatrendek közé tartoznak, amelyek komolyan befolyásolni fogják a tudományos, a technológiai és
5
az innovációs rendszereket az elkövetkező 10-15 évben.

5 Az ún. megatrendek olyan nagy léptékű társadalmi, gazdasági, környezeti, politikai, technológiai változások, amelyeket csak lassan lehet befolyásolni, de ha si-
kerül, akkor azzal a társadalom jelentős részének mindennapi életére, cselekedeteire, gondolkodásmódjára tudnak hatással lenni (OECD Science, Technology
and Innovation Outlook 2016).

9