Page 11 - utiterv

2. A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv kialakításának előzményei és módszertana

2.1. A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv szerepe és funkciója

A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv elsődleges szerepe, hogy átfogó képet adjon a jelentősebb hazai kutatási inf-
rastruktúra kapacitások aktuális helyzetéről a különböző célcsoportok számára, továbbá háttéranyagként szolgáljon a KI-
k jövőbeli fejlesztési irányainak a kialakításához.

A hazai, az európai és a nemzetközi kutatói közösség jelenti az Útiterv elsődleges, közvetlen célcsoportját. A Nemzeti Úti-
tervben összegyűjtve szerepelnek a magyar kutatói berendezések, eszközök, adatbankok és laboratóriumok. Bemutatja a
legújabb technológiai színvonalú, nemzetközi szinten is ismert hazai kutatási infrastruktúrákat, felvázolja továbbá, hogy
melyek azok a kutatói közösségek, amelyek már együtt dolgoznak az egyes ESFRI kutatási infrastruktúrákkal. Emellett
fontos megismertetni a Nemzeti Útitervből azokat a kutatói csoportokat is, amelyek nem kapcsolódnak uniós KI-khoz:
vagy mert még nem volt lehetőségük a hálózat tagjává válni, vagy mert a jelenleg működő, illetve építés alatt álló KI-khoz
nem kapcsolódik szorosan a kutatási területük. A Nemzeti Útiterv kiváló lehetőséget jelent végül arra is, hogy a szakpolitikai
döntéshozók, a kutatási infrastruktúrákhoz kapcsolódó háttértámogató, menedzsmentfeladatok megvalósításában részt
vevők is megismerkedhessenek a hazai kutatói közösség legfőbb erősségeivel, a hazai kutatások aktuális fő irányvonalaival.
Mindemellett a Nemzeti Útiterv szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot, növelve a társadalomban a különböző
tudományos kutatások ismertségét és elismertségét.

Az ESFRI minden európai uniós tagországot arra ösztönöz, hogy elkészítse saját kutatási infrastruktúra útitervét.
Az útiterv – mint a tervezés, a fejlesztéspolitika széles körben alkalmazott eszköze – összeállítása lehetővé teszi a KFI köz-
finanszírozás hazai támogatásával kapcsolatos feladatokat elsődlegesen ellátó szerv számára, hogy

• felmérje a jelenleg Magyarországon rendelkezésre álló kutatási infrastruktúrákat;
• bemutassa a hazai kutatói közösségek kiválóságait;
• iránymutatást adjon a hazai kutatói közösségek számára a szakmai lehetőségekről és elvárásokról;
• ajánlásokat fogalmazzon meg a hazai kutatás-fejlesztés területeire;
• szakmai hátteret biztosítson a kutatási infrastruktúrákhoz kapcsolódó stratégiai kérdésekhez, döntésekhez;
• felvázolja a kutatási infrastruktúrák hatékony és eredményes működtetéséhez elengedhetetlen szerkezeti és rendszerszintű
elemeket;
• valamint lehetőséget teremtsen a szélesebb közönség tájékoztatására.

2.2. A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv elkészítésének előzményei

Az európai kutatási infrastruktúrák célrendszerét elsődlegesen a folyamatosan frissített ESFRI Roadmap szolgáltatja. A
Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv olyan tervezési dokumentum, amely kapcsolódik az ESFRI-ben megfogalmazott
célokhoz, valamint illeszkedik a nemzeti KFI stratégiához és a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához (S3).
A magyar Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv előzményei között az alábbiakat kell megemlítenünk.

2008 decemberében indult el a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT; a továbbiakban: Regiszter)
projekt, melynek célja a már létező hazai kutatási infrastruktúrák legfontosabb jellemzőinek és fejlesztési igényeinek fel-
mérése volt, valamint nyilvánosságra hozatala a világhálón. A Regiszter (amely a kutatási infrastruktúrákat volt hivatott
összegyűjteni) feltöltése 2009–2010-ben a tudomány, a gazdaság és a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb,

11