A WIPO (World Intellectual Property Organization, az ENSZ szellemi termékekkel kapcsolatos politikákat, szolgáltatásokat és együttműködéseket támogató globális ügynöksége^[1]) 2007 óta, immár kilencedik éve jelenteti meg éves jelentését, a Globális Innovációs Indexet. A jelentésben a WIPO-n kívül más külső szervezetek is közreműködtek, úgy, mint a John Cornell University, az INSEAD (Business School for the World), az A.T. Kearney globális tanácsadó iroda, a CII (Confederation of Indian Industy, az Indiai Ipari Szövetség), az IMP3rove (Európai Innovációs Akadémia), valamint egyéb külső szakértők és tanácsadók. Az adatokat véleményezésre az Európai Bizottság Kutatási Központja egy külső független statisztikai szervezetnek is megküldte.

A jelentés adataiból levonható legfontosabb következtetések

Régiósan Magyarország helyzete (33-ik helyet foglaljuk el  44,71 ponttal) kedvezőnek mondható: csak a hagyományosan fejlettebb régióknak számító Ausztria (20. hely), Csehország (27. hely) és Szlovénia (32. hely) állnak előrébb. Az átmenet gazdaságait elemezve a kiadvány megjegyzi, hogy pozíciójuk stabilnak mondható az első 50 között, a csoport legnagyobb „feltörekvői” Lengyelország (7 helyett javított, így most a 39-ik), valamint Ukrajna. (idén a 64-ik helyről az 56-ikra ugrott).

Az hazai adatok elsősorban arra engednek következtetni, hogy a kedvező helyzet vélhetően elsősorban néhány hazánkban működő multinacionális nagyvállalat piaci szereplésének tudható be. Erre utal a külföldi tőke befektetés és a technológia export kedvező pozíciója. Emellett a további fejlesztési irányokat elsősorban a KKV szektor működését érintő adatok – elsősorban a KKV-k fejlesztéseinek a finanszírozási helyzetére utaló jelzőszámok, mint hitelezés, belső adósság, kockázati tőkebefektetések – jelölik ki.

Magyarország helyzetének  elemzése

Magyarország helyzetét részletesen elemezve úgy kapunk teljes képet, ha az erősségek és a gyengeségek mellé azt is megvizsgáljuk, hogy az egyes indikátorok mentén hányadik helyet tölti be Magyarország. 

Az erősségek között szerepel:

• a teljes kereskedelmi forgalmon belül a kreatív termékek exportja– itt a 7. helyen szerepel Magyarország
  
• hasonlóan az erősségek között szerepel a külföldre irányuló tőkebefektetések aránya – itt Magyarország jelenleg a 8. helyet foglalja el
  
• ISO14001 környezetvédelmi tanúsítványok száma az ország GDP-jéhez mérten – ebben Magyarország a 9. helyet foglalja el a teljes rangsorban
  
• az ISO9001 tanúsítványok száma– itt Magyarország jelenleg a 10. helyet foglalja el
  
• a nettó külföldi tőkebeáramlás GDP-hez mért aránya - itt Magyarország jelenleg a 12. helyet foglalja el, de itt érdemes megjegyezni, hogy az első 25. helyen mindössze 5 európai ország van
  
• hasonlóan az erősségek között szerepel a high tech export aránya is – itt Magyarország jelenleg a 13. helyet foglalja el
  
• a teljes kereskedelmen belül a high-tech import aránya– itt Magyarország jelenleg a 19. helyet foglalja el
  
• végül a domain nevekhez kapcsolódóan a country-code top-level domains (azaz az országkód szerinti legfelső szintű tartomány nevek száma a 16-59 éves lakosság számárhoz képest) indikátor is az erősségek között van – itt a 20. helyen van Magyarország
  

A gyengeségek között további 10 indikátor szerepel:

(Ennél a sorrendnél meg kell jegyezni, hogy esetenként számos ország (akár több 10 ország) adata hiányzik a listából, így a helyezést egy rövidebb listán tudjuk csak vizsgálni.)

• vegyesvállalatokat, stratégiai megállapodásokat jelző indikátor értéke is „0” (egy 0-100 pontos skálán) – 54. hely 75-ből
  
• nyomdai és kiadói vállalkozásokra vonatkozó indikátor – 70. hely 94-ből
  
• a tudomány és technológia területén egyetemi végzettséget szerzettek aránya – Magyarország a 72. helyen szerepel 102-ből
  
• Szintén a 72. helyet foglalja el a kockázati tőkebefektetési ügyleteket vizsgáló mutatónak az értéke „0” (egy 0-100 pontos skálán) – a 86-ból
  
• a magánszektor belső (hazai) adóssága a GDP-hez mérten (hitelek, nem részvény jellegű értékpapírok stb.) – 77. hely Magyarországé 126-ból
  
• 1 munkavállalóra jutó GDP növekedés – 78. hely 109-ből
  
• mikrofinanszírozási hitelek (kivállalkozókat közvetve a mikrohitel szolgáltatókon keresztül finanszírozza) aránya a GDP-hez képest – 80. hely Magyarországé (de az adat 2007-es) 83-ból
  
• piaci kapitalizáció (vállalatok értéke az aktuális tőzsdei árfolyam alapján) – 81. hely 93-ból
  
• formális képzéseket szervező vállalkozások aránya- 87. hely 94-ből
  

A sorrendiség tényezői

A 2016-os jelentésben 128 ország szerepel (2015-ben 141 volt az értékelt országok száma), amelyeket 82 komplex indikátor alapján rangsoroltak, összegyűjtve az országok innovációs erősségeit és gyengeségeit, a K+F szintjét, az innovációs potenciált és eredményeket. A 82 indikátort több mint 30 nemzetközi köz és magánforrású adatból gyűjtötték össze, melyből 58 kemény adat, 19 kompozit indikátor, 5 pedig kérdőíves adat.

Az éves tanulmány egy adott évre vonatkozó abszolút sorrendet állít fel. (Vagyis az adott országra vonatkozó éves változásokat a kiadvány nem vizsgálja – csökkent vagy nőtt-e az adott ország pozíciója az adott területen)

82 indikátorból képeznek egyetlen egyet, ami végül a végső rangsort eredményezi. Miután a 83 indikátor nagyon különbözik, ezért az összesített rangsor összemossa a különböző részterületek eredményeit, ezért pontosabb információt kapunk az egyedi indikátorok vizsgálata esetén.

Ahhoz, hogy megkapjuk, hogy a vizsgált 82 indikátor közül, melyek azok, amelyekben erősséget illetve hiányosságot mutatunk a 82 indikátor országon belüli sorrendjét érdemes nézni. Azokat az indikátorokat sorolták az erősségek közé, amelyek az adott országra vonatkozóan felállított rangsor első 10 helyét foglalják el. Ennek analógiájára azok a gyengeségek, amelyek az utolsó 10 helyen állnak.

Az index összetevői

Az index összeállítása a következő mérőszámokból történik, illetve a következő alindikátorokra osztható. Az Innovációs Input Alindikátor 5 pillérből áll, úgymint intézmények (politikai, szabályozási és üzleti környezet^[2]), szellemi tőke és kutatás (oktatás, egyetemi képzés, K+F^[3]), infrastruktúra (infokommunikáció, általános infrastrukturális feltételek, ökológiai fenntarthatóság^[4]), a piac fejlettsége és komplexitása (hitelek,beruházások, kereskedelem, verseny és a piacosodás mértéke^[5]) az üzleti szféra fejlettsége és komplexitása (a tudásgazdaságban dolgozók, az innovációs hálózatok és kapcsolatok, az innováció abszorpciója^[6]). Az Innovációs Output Alindikátor 2 pillére a Tudástechnológia (a tudás létrehozása, hatásai és diffúziója^[7])  és a Kreatív Eredmények (kreatív javak és szolgáltatások, online kreativitás^[8]).

Általános megállapítások

Az idei jelentés legfontosabb eredménye Kína felzárkózása a top 25-be, amely jelzi, hogy a közepes jövedelmű országok fokozatosan felzárkóznak a hagyományosan a magas jövedelmű országok által uralt innovációs élbolyba és maguk is sikeres innovátorokká válnak. Ugyanakkor a tanulmány bevezetője megjegyzi, hogy az innovációs szakadék továbbra is létezik a fejlett és fejlődő országok között. Kína kapcsán a tanulmány maga is elismeri, hogy az Index mérési módjának és a módszertani változásoknak is köszönhető a rangsor megváltozása. További fontos üzenete a kiadványnak, hogy az innováció folyamatos befektetést igényel és még mindig nem sikerült a 2009-es válság előtti átlagos K+F költés növekedési ütemét elérni, amely 7% volt, de most csak a 4%-ot éri el. Ez utal a K+F kiadások csökkenésére a legfejlettebb gazdaságokban, valamit a fejlődő országok felzárkózási ütemének lelassulására is.

A top 10 ország nagyjából változatlan, Svájc megőrizte vezető helyét. A top ötben találjuk továbbá  Svédországot, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat valamint Finnországot. Hollandia a negyedikről a 9-ik helyre csúszott vissza, míg Szingapúr és Írország stabilan tartja magát a top tízben. Németország két helyet javítva idén a tizedik, míg Korea a tavalyi 14-ik helyről a 11-re kerülve majdnem bejutott a top 10-be. Kikerült viszont Luxemburg (9-ről 12 helyre pozicionálták ebben az évben), Hongkong pedig a 11-ről a 14-ik helyre esett vissza. Érdekes Japán 16-ik, illetve Izrael 21-ik helyezése, valamint Észtország kedvező (24-ik) rangsorolása.

^[1] Az 1967-ben alapított szervezetnek jelenleg 189 tagja van, székhelye Genf. 7 aligazgatósága a következő területekért felelős: a Márka és Dizájn, Kultúra és Kreativitás, Fejlesztés, Szabvány és Technológia, Globális Ügyek, Globális Infrastruktúrák, valamint az Adminisztráció és Menedzsment. Magyarország 1970 óta tagja a WIPO-nak.
^[2] Itt elsősorban a politikai intézmények stabilitását és a jogbiztonságot, a szolgáltatásaik minőségét, a civil szféra fejlettségét és szolgáltatásainak minőségét, a kormányzati szektor szabályozási tevékenységének hatékonyságát, illetve a magánszektort támogató hozzáállását, az adófizetési kötelezettségek mértékét, az üzletindítás nehezebb vagy könnyebb voltát mérik.
^[3] Az általános és gimnáziumi oktatás minősége, az oktatásra költött összeg, a kormányzati költések tanulónként, a PISA tesztek eredményei, a tanár-diák arány, az egyetemi képzés elterjedtsége, az innovációhoz kapcsolódó ágazatok úgymint mérnöki tudományok, gyártás és építés szerepe  az egyetemi képzésben, az egyetemi tanulók mobilitása, az ország legjobb egyetemeinek milyen eredménye a 2015-ös világ egyetemeit rangsoroló listáján, a teljes állású kutatók száma(FTI), a K+F költések állami szinten a GDP-re vetítve, a legnagyobb K+F költő cégek költéseinek aránya az adott országban képezik ennek a pillérnek az indikátorait.
^[4] Az infokommunikációs alpillér indikátorai: az ICT-hez való hozzáférés, az ICT használati intenzitás, a kormányzat online szolgáltatásai, az állampolgárok online aktivitása. Általános infrastruktúra alpillér részei: az elektromossági teljesítmény átlaga fejenként kilowatt órában, a szállítmányozási teljesítmény komplex indikátora, utak, vasúthálózat építése, általánosan az lakóépületek, kórházak, iskolák, irodaépületek állapota, gyárak és gépek, felszerelések állapota. Az ökológiai fenntarthatósági alpillér összetevői: GDP arányos energiafelhasználás, a Columbia és Yale egyetem környezeti teljesítmény indexe alapján való rangsor, ISO 14001 tanúsítványok száma környezeti menedzsment témában.
^[5] A hitel alpillér indikátorai: a hitelhez jutás egyszerűsége vagy bonyolult volta, a bankcsődöt szabályozó jogszabályok mennyire védik a hitelezőket, a tranzakciók száma a helyi valutába. Az intézmény alpillér a következő indikátorokból áll: mennyire védik a kisebbségi befektetőket, a piaci dinamika arányos-e a piac méretével, a kereskedelem aránya, a kockázati tőke ügyletek száma. A kereskedelem és verseny alpillér részei: az importárak az import arányával súlyozva, kérdőíves kérdés alapján a verseny intenzitása a helyi piacon, a gazdaság méretével arányos GDP.
^[6] Az tudásintenzív ágazatokban dolgozók létszáma, a GERD, a vállalkozások K+F költései, a női munkavállalók aránya a fokozatot igénylő munkakörökben, az innovációs kapcsolatok a köz és magánszféra között, PPP-k száma, a fejlett klaszterek jelenléte, a vegyesvállalatokkal történt megállapodások és stratégiai szövetségek, az egy főre vetített szabadalmak száma, a piac nyitottsága a külkereskedelemre, a kutatók aránya a vállalkozásokban, az ICT,kommunikáció, kompjuterek importjának aránya a teljes kereskedelemben,  FDI:  a külföldi működő tőke GDP arányos százaléka.
^[7] Tudástermelésen belül az Nemzeti Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmak száma a lakónépességre vetítve, mintaoltalmak száma a lakosságszám arányában, tudományos publikációk elismert külföldi folyóiratokban. A Tudás hatásait mérő indikátorok: az új cégek szoftverre költéseinek mértéke, az ISO9001-nek megfelelő tanúsítványok száma a menedzsment rendszerek mérésére. Tudásdiffúzió: a high-tech export aránya a teljes export arányában, az ICT szolgáltatások exportja, a nettó működő-tőke kiáramlása a GDP arányában.
^[8] Védjegyekre való beadványok száma a Nemzeti Szabadalmi Hivatalnál a lakosságra vetítve, ipari formatervek száma, az audiovizuális termékek exportja, az 14-69 éves lakónépességben mért Wikipedia szerkesztések és Youtube feltöltések száma, az országnévvel végződő domainek száma, a nyomda és kiadói iparág teljesítménye a teljes piaci teljesítmény arányába, a kreatív javak exportjának aránya a teljes kereskedelemben.