Az utóbbi években egyre terjednek a Lyme-kórt okozó baktériumokkal fertőzött kullancsok, nemcsak erdőinkben, de városainkban is. A Lyme-kór rendkívül súlyos, potenciálisan halálos, sokszor maradandó idegrendszeri károsodással járó betegség is lehet. A probléma súlyosságát növeli, hogy nagyon nehéz diagnosztizálni. Ebben nyújthat előrelépést a Lyme Diagnostics Kft. fejlesztése, amellyel 3,5 millió eurót nyertek az Európai Unió Horizont 2020 SME Instrument felhívásán. A sikeres pályázatot az NKFI Hivatal által biztosított Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázat segítette.
Mitől lesz egy kutatási projekt ígéretes, egy innováció eredménnyel kecsegtető? Mibe érdemes invesztálni, honnan látni, hogy egy évekig, olykor évtizedig tartó tudományos munkafolyamatnak végül konkrét társadalmi haszna lesz? Eredményígéretekről szóló rovatunkban azokról a kutatásokról, fejlesztői irányokról, innovációs sikerfolyamatokról számolunk be, amelyek akár áttörést hozó tudományos felfedezésekhez, termékekhez, szolgáltatásokhoz vezethetnek, a társadalom jólétének - és jól-létének - szolgálatában.
A gyártás során a termékek előállítása csak a folyamat első lépése. Legalább ilyen fontos az elkészült gyártmány minőségének ellenőrzése, hiszen a hibák miatt nemcsak hatalmas veszteségei adódhatnak a cégnek, de például a járműiparban akár emberéletek is múlhatnak rajta. Ezért rendkívüli jelentőséggel bíz a mind megbízhatóbb, sokoldalúbb ellenőrző módszerek, gépek üzembe állítása. Ilyen univerzálisan használható ellenőrzőberendezés kifejlesztését célozza a BaseClass Automation Kft. projektje, amellyel a cég az NKFI Hivatal által folyósított A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (VÁLLALATI KFI_16) című pályázati felhívás keretében nyert el majdnem 136 millió forintos támogatást.
A fordítottozmózis-alapú víztisztító berendezések hatékonyságuk és környezetbarát működési elvük miatt mára nélkülözhetetlen elemeivé váltak a modern ipari víztisztítási eljárásoknak. E berendezések élettartama azonban még nem elegendően hosszú, viszont folyamatos innovációval eredményesen fejleszthető. E célt szolgálja a Hidrofilt Kft. projektje is, amellyel a cég az NKFI Hivatal által folyósított A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (VÁLLALATI KFI_16) című pályázati felhívás keretében nyert el majdnem 400 millió forintos támogatást.
A lassan kialakuló, de sokszor halálos kimenetelű daganatos megbetegedések eredményes kezelésében életbevágó fontosságú a korai felismerés. Ezt segíthetik a sejtekről lefűződő, hártyával határolt és a sejt árulkodó anyagait tartalmazó vezikulák. E hólyagocskák diagnosztikai alkalmazásának lehetőségeit kutatja a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének (MTA TTK AKI) több, egymással együttműködő kutatócsoportja. Az MTA TTK AKI által vezetett konzorciumban a Semmelweis Egyetem több egysége mellett cégek, az IDACO Kft. és a Thor Laboratories Kft. is részt vesz. Közreműködésükkel így a gyakorlatban hasznosuló fejlesztések is születhetnek. A projektet a Nemzeti versenyképességi és kiválósági program (NVKP_16) keretében folyósított támogatás segíti.
A polikristályos anyagok kialakulásának modellezésével foglalkozik Gránásy László professzor és csapata. A kutatáshoz 2018 elején támogatást nyertek el az NKFI Hivatal által kidolgozott Élvonal kiválósági program keretében. A cél, hogy a kristályosodás folyamatának teljes megértése után az eredményeket a biológiai rendszerekben is felhasználják.
Legtöbbünk úgy képzeli el a traktorral dolgozó földművest, mint aki sáros gumicsizmában beül a zakatoló, rázkódó, olajszagú, piszkos traktor ülésébe, és olyan munkát végez, amelyről nem a precizitás és a digitalizáció jutna először eszünkbe. A valóság azonban nem is állhatna távolabb ettől, hiszen a mezőgazdaság, és így a mezőgazdasági munkagépek ma már a leginkább digitalizált gazdasági ágazatok között vannak. Az agrárinformatikai fejlesztések elengedhetetlenek a mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez. Az ipari igények és az egyetemi kutatás eredményes együttműködését szolgálja a gödöllői Szent István Egyetem vezette felsőoktatási és ipari együttműködési központ (SZIE FIEK), amelynek vezetőjével, Szabó István egyetemi tanárral beszélgettünk.
A modern gyógyászat egyre inkább támaszkodik a molekuláris biológiai és genetikai ismeretekre. Így a betegségek diagnosztizálását forradalmasító molekuláris markerek kutatása is rendkívül időszerűvé vált, mind az egyetemi alapkutatások, mind a gyógyszerkutatás számára. A felfedező kutatás és az ipari gyógyszerfejlesztés erőfeszítéseinek összehangolására jött létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biotechnológiai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (ELTE Biotechnológia FIEK).
Katz Sándorral, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárával, az MTA levelező tagjával „A kvantum-színdinamika kritikus pontja” című kutatásáról beszélgettünk. Katz kutatócsoportjával az Élvonal pályázat egyik nyertese, a témában folytatott kutatásait jelentős összeggel ösztönzi NKFIH által folyósított támogatás.
A városok és környezetük ökológiai lábnyoma gyorsabban növekszik, mint a vidéké, ez pedig erőteljes környezeti terhelést jelent. Az Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézete Földrajztudományi Intézete vezette, kutatói és ipari szereplőket is (az Aquaprofit Zrt.-t és az UTB Envirotec Zrt-t) felvonultató konzorcium munkatársai a budapesti várostérség népességének számát, ingázását, illetve a környezetbe kerülő kommunális szennyvíz egyes hormonhatású anyagait vizsgálják. Kutatásaikat, amelyek eredményeként a gyakorlatban hasznosuló fejlesztések születnek, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programon (NVKP_16) keresztül folyósított támogatás segíti.
Az NKFI Hivatal 2017-ben meghirdetett, fiatal kutató által kezdeményezett témapályázatán a zsűri támogatásra méltónak ítélte London Gábor pályázatát, amely azt vizsgálja, hogyan lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát. A molekuláris masinákat, kapcsolókat felhasználhatják például a gyógyászatban, a számítógép-memóriaelemekben vagy akár olyan mobiltelefon-bevonatokban, amelyek önállóan kijavítják a karcolásaikat. London Gábor – az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének tudományos munkatársa, friss akadémiai ifjúsági díjas – a legjobb helyen tanulta a „szakmát”: PhD-témavezetője, Ben Feringa 2016-ban kémiai Nobel-díjat kapott.