kísérleti vagy elméleti kutatási munka, amelyet elsősorban a jelenségek, tények hátterének megismerése érdekében folytatnak anélkül, hogy feltétlenül kilátásba helyeznék gyakorlati alkalmazásukat vagy felhasználásukat
másképpen: felfedező kutatás
statisztikai fogalom: azon személyek száma, akik teljes munkaidőben dolgoztak az érintett vállalkozásban – vagy annak megbízásából – az adott referenciaév egészében. Az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, míg azon személyek munkája, akik nem egész évben vagy részmunkaidőben dolgoztak – tekintet nélkül a munka időtartamára –, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít
az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervekaz államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek
forrás: 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról; 2000. évi C. törvény a számvitelről
az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat, ld. ott) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
forrás: 2000. évi C. törvény a számvitelről
olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom
elemzési és tervezési módszer: egy-egy eljárás minőségi és mennyiségi összehasonlítása egy olyannal, amely hasonló téren a legjobbnak minősül; a KFI területén is lehetővé teszi a kulcsfolyamatok elemzését, a hibák kiküszöbölését, a teljesítmény javítását pl. a jó gyakorlatok alkalmazása révén.
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság – ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is –, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg – ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is –, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót fizetni, illetve alapját képezi-e a bérjárulékoknak
a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz, ami az eszköz beszerzéséhez kapcsolódik, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); ide értendő a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, az élettartam, teljesítőképesség közvetlen növelését eredményező tevékenység, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez kapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt
a vonatkozó jogi szabályozás szerint: a civil társaság, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület (a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével), valamint az alapítvány (a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével)
ld. társadalmi felelősségvállalás
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatala
az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem tartozik a leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és a társult vállalkozás kategóriájába
forrás: 2000. évi C. törvény a számvitelről2000. évi C. törvény a számvitelről
támogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás, valamint ad hoc (nem támogatási program keretében nyújtott) támogatástámogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás, valamint ad hoc (nem támogatási program keretében nyújtott) támogatás
új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása, ideértve a technikákban, felszerelésekben és/vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is (nem minősülnek innovációnak a következők: kisebb változtatások vagy fejlesztések; a termelési vagy szolgáltatási képességek növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek hozzáadása révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz; egy eljárás használatának befejezése; az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés; a kizárólag az értékesítési árak megváltozásához köthető változások; az egyedi igényekhez igazítás; a rendes szezonális és ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem)
a kutatás-fejlesztési és innovációs programok, valamint projektek megvalósításával kapcsolatos tevékenységeknek és azok eredményének vizsgálata a jogszabályi és szerződési feltételeknek való szakmai, jogi, pénzügyi megfelelés szempontjából (értékelés, monitoring, szabályosság vizsgálata)a kutatás-fejlesztési és innovációs programok, valamint projektek megvalósításával kapcsolatos tevékenységeknek és azok eredményének vizsgálata a jogszabályi és szerződési feltételeknek való szakmai, jogi, pénzügyi megfelelés szempontjából (értékelés, monitoring, szabályosság vizsgálata)
a támogatástervezési, pénzügyi irányítási és kontrollrendszer leírása szövegesen, táblázatba foglalva vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket, kapcsolatokat, az irányítási és kontrollfolyamatokat, valamint az ezen kontrollokat alátámasztó dokumentumokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését a támogatások felhasználása során
a kutatás-fejlesztési és innovációs programok célszerűségének és a célok eléréséhez javasolt eszközök megfelelőségének helyzetelemzésen alapuló vizsgálata
ld. még: értékelésa kutatás-fejlesztési és innovációs programok célszerűségének és a célok eléréséhez javasolt eszközök megfelelőségének helyzetelemzésen alapuló vizsgálata
ld. még: értékelés
a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkozó mutatószám, amely a közvetlen résztvevőket, illetve igénybe vevőket érintő változásokról nyújt információt; az eredményindikátor lehet pénzügyi (például a termelési költségek csökkenése) vagy nem pénzügyi mutató (a kiképzett emberek száma, új termékek, szolgáltatások stb.)
az értékelés (ld. ott) folyamatát előkészítő, legalább a következő elemeket tartalmazó dokumentum: az értékelendő támogatási program célkitűzései, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályokaz értékelés (ld. ott) folyamatát előkészítő, legalább a következő elemeket tartalmazó dokumentum: az értékelendő támogatási program célkitűzései, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok
budapesti székhelyű független uniós szerv; célja az EU és a tagállamok innovációs kapacitásának növelése a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi kihívások kezelése érdekében
az Európai Unió régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentésére szolgáló eszköz, amely kiemelt figyelmet fordít a városias területek gazdasági, környezeti és társadalmi problémáinak kezelésére (legalább 5%-át a városfejlesztés céljaira fordít), valamint a földrajzi szempontból hátrányos adottságú régiók támogatásáraaz Európai Unió régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentésére szolgáló eszköz, amely kiemelt figyelmet fordít a városias területek gazdasági, környezeti és társadalmi problémáinak kezelésére (legalább 5%-át a városfejlesztés céljaira fordít), valamint a földrajzi szempontból hátrányos adottságú régiók támogatására
az Európai Unió kiemelt eszköze, amely az oktatási rendszerek fejlesztésétől a munkaerőpiaci esélyegyenlőségen át a vállalkozói szellem ösztönzéséig sokoldalú intézkedések és projektek révén fektet be a humánkapacitás fejlesztésébe
a számviteli törvény értelmezésében: a vállalkozó (ld. ott), az államháztartás szervezetei (ld. ott), az egyéb szervezet (ld. ott), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény
az az időszak, amely alatt a gazdálkodó (ld. ott) egy eszközt időarányosan vagy teljesítményarányosan – többek közt a várható fizikai elhasználódás, a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb mutató figyelembevételével – az eredmény terhére elszámol
vállalkozás keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, továbbá az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javításavállalkozás keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, továbbá az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás üzleti hasznosítása céljából az állam nevében és képviseletében alapított vagy annak részvételével, részesedésével működő gazdasági társaság
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
a projekt hosszabb időtávon jelentkező következményeire utaló mutatószám, amely a projekten kívül álló tényezőktől is függhet (pl. munkahelyteremtés, profitnövekedés, tudományos eredmények idézettsége, felhasználása más eljárásokban)
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendelete
a kutatás-fejlesztési és innovációs program megvalósításának folyamata során (általában a futamidő közepén) végzett vizsgálat, amelynek célja az addig elért eredmények elemzése, illetve annak megállapítása, hogy a program lezárulásáig megvalósítható-e az elérni kívánt cél
ld. még: értékelés
nem fizikai vagy pénzügyi formában megjelenő eszközök, pl. szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon
a kutatás-fejlesztési és innovációs program kiírója által a pályázati felhívásban meghatározott mutatók, amelyek az eredmény vagy a teljesülés mennyiségi (db, fő, m2, tonna, Ft, % stb.), minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző) vagy időbeni (állandó, időszakos, évi)
kifejezésére szolgálnak; típusuk szerint lehetnek:
a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, illetve új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat is, amelyek csak az adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
olyan kezdeményezés, amely elsősorban új, módosított, továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások terveinek, előkészületeinek vagy tervezeteinek létrehozását támogatja; a beadott pályázatok irányulhatnak prototípus-készítést, tesztelést, demonstrációt, termékvalidálást és piaci bevezetést elősegítő tevékenységre
a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynökség (Trans-European Transport Network Executive Agency, TEN-T EA) utódszervezete 2014-től, amelynek tevékenysége az Európai Összekapcsolódási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF), valamint a Horizont 2020 keretprogramon belül az „Intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés”, a „Biztonságos, tiszta és hatékony energia” és a „Társadalmi kihívások” célkitűzéseinek megvalósítására irányul
önálló felek (pl. innovatív induló vállalkozások, kis-, közép- és nagyvállalkozások, valamint kutató-tudásközvetítő szervezetek, nonprofit szervezetek és egyéb kapcsolódó gazdasági szereplők) szervezett csoportja, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy ösztönözze az innovatív tevékenységeket egyrészt a klaszterben részt vevő vállalkozások és egyéb szervezetek közötti létesítménymegosztás, ismeret- és tapasztalatcsere előmozdítása, másrészt a tudástranszferhez, kapcsolatépítéshez, ismeretterjesztéshez, valamint együttműködéshez való hatékony hozzájárulás révén
mikro-, kis- és középvállalkozások aktuális projektjeihez szükséges innovációs tudás és tanácsadás megvásárlását lehetővé tévő támogatott eszköz, amely a vevő vállalatok és beszállító tudásközpontok közötti tudásáramlást (ld. ott) ösztönzi (2004-ben Hollandiában, majd 2006-ban Írországban is bevezetett konstrukció)
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
a támogatási jogosultságra vonatkozó jogszabály szerint olyan vállalkozás
olyan területi alapú stratégiaalkotás, melynek során a beavatkozási területeket a fejlesztési források optimális hasznosulása érdekében a gazdaság erősségeinek és lehetőségeinek elemzésére alapozva, az érintettek széles rétegeinek bevonásával azonosítják, és a források hasznosulását a technológiai és piaci változásokhoz alkalmazkodva folyamatosan javítják
a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenység szabályozási feltételeinek és szakpolitikai irányítási rendszerének megteremtéséért és működtetéséért, továbbá a kapcsolódó feladatokért felelős szervezetek összessége
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
jogorvoslati kérelem, melyet a támogatóhoz a pályázó, támogatási jogviszony esetén a kedvezményezett (link) nyújthat be akkor, ha a teljes pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződés(ek) megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás vagy döntés jogszabálysértő, illetve a pályázati kiírásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik
olyan mutatószám, amely a projekt keretében elvégzett tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket fejezi ki (jellemzően számszerűsíthető értékeket mér, így különösen a publikációk és szabadalmak, a prototípusok és eljárások, illetve a képzések számát)
ld. még: indikátorok
Nem tartoznak ide:
ld. még: mikro-, kis- és középvállalkozások
forrás: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató költségvetési szerv
forrás:2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
a résztvevő felek (konzorciumi tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési és innovációs projekt közös megvalósítása céljából
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás, ideértve az európai uniós forrásokat és az állami részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatást is
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
az Európai Bizottság hét kutatóintézetet fenntartó tudományos szolgálata, amely az uniós szakpolitikák kidolgozását, fejlesztését, végrehajtását és ellenőrzését kutatási eredményeken alapuló, független tudományos tanácsadással segíti
az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a törvény szerinti jogosultságokkal paritásos alapon – legalább 33%-os szavazati aránnyal – rendelkezik; a közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják
összetett tevékenység, amely magában foglalja az alapkutatást (felfedező kutatást), az alkalmazott (célzott) kutatást és a kísérleti fejlesztést
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
kérelemre induló hatósági eljárás, amelyben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy adott projekt tevékenységét kutatás-fejlesztésként minősítheti
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról, www.sztnh.gov.hu
olyan (természetes) személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
olyan szervezet (pl. egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációs közvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek – jogi formájára vagy finanszírozási módjára való tekintet nélkül – elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, illetve e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése; amennyiben a szervezet gazdasági tevékenységet is végez, a gazdasági tevékenység finanszírozását, a gazdasági tevékenység költségeinek és bevételeinek elszámolását elkülönítve kezeli; az ilyen szervezetre – a pl. részvényesként vagy tagként – döntő befolyással bíró vállalkozás nem élvezhet előnyt az elért kutatási eredményekhez való hozzáférésben
olyan szervezet (pl. egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációs közvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek – jogi formájára vagy finanszírozási módjára való tekintet nélkül – elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, illetve e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése; amennyiben a szervezet gazdasági tevékenységet is végez, a gazdasági tevékenység finanszírozását, a gazdasági tevékenység költségeinek és bevételeinek elszámolását elkülönítve kezeli; az ilyen szervezetre – a pl. részvényesként vagy tagként – döntő befolyással bíró vállalkozás nem élvezhet előnyt az elért kutatási eredményekhez való hozzáférésben
felsőoktatásban szerzett oklevéllel és – a doktori képzést is beleértve – legalább ötéves szakirányú tapasztalattal rendelkező munkaerő
egy eszköznek a hasznos élettartam (ld. ott) végén várhatóan realizálható értéke – a rendelkezésre álló információk alapján – a rendeltetésszerű használatbavétel (üzembe helyezés) időpontjában; nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős
olyan új marketingmódszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék pozicionálásában, a termék reklámozásában vagy az árképzésben
forrás: OECD Oslo kézikönyv
személyes tanácsadási kapcsolat, amelyben a mentor – általában vezető beosztású személy – szakértelmével, tapasztalataival és kapcsolataival segít a mentoráltnak a szakmai fejlődésben
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
ld. még: mikrovállalkozás, kisvállalkozás
forrás: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
ld. még: mikro-, kis- és középvállalkozások
forrás: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
az értékeléssel összefüggő olyan folyamat, amelynek feladata az egyes kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) programok, valamint projektek szakmai és pénzügyi előrehaladásának rendszeres nyomon követése, vizsgálata, amelynek alapján javaslat fogalmazható meg a szükséges beavatkozásokra
az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege, az összeszámítási szabályt figyelembe véve, jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget
olyan vállalkozás, amely nem tartozik a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k, ld. ott) meghatározásába
a nemzeti közigazgatás alá tartozó személyek vagy szervezetek hálózata, amelynek fő feladata, hogy a Horizont 2020 keretprogramhoz kapcsolódóan támogatást és iránymutatást adjon a pályázóknak és kedvezményezetteknek (a hazai hálózatot az NKFI Hivatal koordinálja)
elkülönített állami pénzalap, amelyből a Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatását elsődlegesen biztosítja
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
a kutatás-fejlesztés és a gazdasági szféra stratégiai érdekközössége; célja a nemzetgazdaság adott területének szakmai és üzleti fejlesztése és versenyképességének növelése
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
a vonatkozó törvény szerinti közhasznú szervezetté minősített kutatóhely
forrás:2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról; és a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
területi statisztikai rendszer, amelyet az EUROSTAT hozott létre a regionális statisztikák területi szintű egységesítésére (Magyarországon 19 megye és a főváros jelentik a NUTS 3 egységeket, ezek aggregálásával jön létre a NUTS 2 szint hét tervezési-statisztikai régiója)
a közfinanszírozású kutatóhelyeken vagy egy nagyvállalatnál[GM1] működő laboratórium bárki által – a magánszemélyektől az egyéni vállalkozókon keresztül a kkv-kig – piaci alapon igénybe vehető kutatási infrastruktúrája, illetve a hozzá kapcsolódó kutatási szolgáltatás; optimalizált hozzáférés olyan eszközparkhoz, amely révén új technológia, termék vagy szolgáltatás fejleszthető ki
nemzetközi szervezet, melynek célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében; 1984-es megalakulása óta hatalmas tudást és szakértelmet halmozott fel, amelyet szakmai igazgatóságokba (a kutatás-fejlesztést pl. a Tudományos, Technológiai és Ipari Igazgatóságba szervezve osztanak meg a tagországok között
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
minden olyan vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak vagy kapcsolt vállalkozásnak
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendeletea Bizottság 651/2014/EU rendelete
azok a vállalkozások, amelyek a vonatkozó uniós szabályozás értelmezésében nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, és egyikük (fölérendelt vállalkozás) egyedül, illetve egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendelete
a közfinanszírozású támogatási forrás kezelője által meghatározott cél elérését szolgáló vagy meghatározott témakörbe csoportosítható kutatás-fejlesztési, valamint innovációs projektek megvalósításának támogatására kiírt pályázati felhívás, illetve pályázati felhívások időben megismételt sorozata
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
a programok, projektek céljainak megvalósításáról, hatásáról szóló információk rendszeres gyűjtése, elemzése, amely a hatékonyság javítását szolgálja, illetve információt nyújt a jelenlegi és jövőbeni programozással kapcsolatos döntésekhez
meghatározott kutatás-fejlesztési feladat vagy innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban résztvevő érdekeltek által meghatározott terv alapján
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
az EU támogatási programjaiban részt vevő szervezetek (jogi személyiségek) 9 jegyű egyedi azonosító száma
a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás
olyan kezdő, de gyors növekedési potenciállal rendelkező, nemzetközi piacokat célzó innovatív mikro- és kisvállalkozás, melyet a befektetés időpontja előtt legfeljebb 3 évvel jegyeztek be, és a tőzsdén nem jegyzett
forrás: ÖKO_16 pályázati kiírás
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendelete
nemzetközi szerződés, amely lehetővé teszi, hogy a benyújtó ugyanarra a találmányra egyetlen nemzetközi [FZ1] bejelentéssel kérjen szabadalmi oltalmat egyszerre több megjelölt tagországban (Magyarország 1980 óta tag, PCT szerinti bejelentés nálunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtható be)
a találmányt védő jogi eszköz; a szabadalomként történő oltalmaztathatóság törvényben meghatározott feltételei: szabadalmaztatható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén
forrás: 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
a kutatás-fejlesztés és innováció területének áttekintése és felügyelete (kézben tartása és kontrollja a társadalom etikai normáinak és hosszú távú valódi értékeinek-érdekeinek figyelembevételével), a területtel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatala, az e döntéseknek végrehajtását szolgáló intézkedések megvalósítása és ellenőrzése
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
olyan egyedi műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldás titokban tartása célszerű
ld. még: szabadalom; találmány
forrás: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
új szervezési módszer alkalmazása egy vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban (nem tartoznak ide az olyan változtatások, amelyek a vállalkozásnál már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak: a vezetési stratégia megváltoztatása, az összefonódások és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem)
új termékre vagy eljárásra vonatkozó egyedi műszaki megoldás, amelynek jogi védelmére szabadalom (ld. ott) vagy szabadalmi oltalom kérhető
ld. még: szellemi alkotás
a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve
forrás: a 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendelete
olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozásoknak egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozásnak határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan odaítélhető
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendelete
az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének központi koordináló szerve, amely a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkárának felügyelete alatt működik
a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában kijelölt területek
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendelete
egy adott célra igénybevett földterület, épületek, üzemek, gépek és berendezések
forrás: a 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a Bizottság 651/2014/EU rendelete
a társadalom érdekeit fokozottan – a törvényes kötelezettségeken túl is – figyelembe vevő üzleti filozófia és magatartás, amely tekintettel van a vállalkozás tevékenységének az üzletfelekkel, beszállítókkal, alkalmazottakkal, részvényesekkel, de a tágabb környezettel kapcsolatos hatásaira is
másképpen: Corporate Social Responsibility, CSR
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat (ld. ott) vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata (ld. ott) a törvény szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára
szűk értelemben egy technológia piacra juttatása, tágabb kontextusban az új tudás, ismeretek átadása; ide értendő minden olyan ismeret és dolog átadása, amelynek felhasználásával a fogadó képessé válik új termékek vagy szolgáltatások előállítására, bele tartozik továbbá az ismereteken túl a tárgyiasult tudásátadás is (gépek, eszközök, eljárások)
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
új vagy jelentősen megújított termék, szolgáltatás bevezetése, amely – annak tulajdonságaira és rendeltetésére vonatkozóan – magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget vagy más funkcionális tulajdonságokat
forrás: OSLO kézikönyv
a felhalmozott tudás diffúziója az intézményi és vállalati hálózatban, valamint a tágabb gazdaságban, a maximális hasznosulás érdekében
forrás: Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020)
az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által kifejlesztett és tesztelt új együttműködési modellek az innováció európai megközelítése, irányítása, finanszírozása és megvalósítása területén
a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) program végrehajtását és befejezését követő vizsgálat, amely kiterjed a források felhasználása szabályosságának, a KFI program és a végrehajtás eredményességének és hatékonyságának ellenőrzésére, a KFI program társadalmi-gazdasági és tudományos hatásainak elemzésére, valamint arra, hogy a KFI programban meghatározott célkitűzéseket sikerült-e elérni, teljesíteni
ld. még: értékelés
olyan vállalkozásnál történő foglalkoztatás, ahol az alkalmazottak legalább 30%-a megváltozott munkaképességű munkavállalóolyan vállalkozásnál történő foglalkoztatás, ahol az alkalmazottak legalább 30%-a megváltozott munkaképességű munkavállaló
forrás: a Bizottság 651/2014/EU rendelete