Nemzetközi tevékenység
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Jelentős magyar kutatásfejlesztési export az Európai Neutronkutató Központba
Az NKFI Hivatal közreműködésével valódi áttörést értek el a magyar partnerek a nemzetközi tudományos-kutatási infrastruktúrákba való hazai bekapcsolódás új modelljében: a Svédországban épülő Európai Neutronkutató Központ 1,6 millió eurós éves tagdíjának több mint kétharmada olyan hazai beszállítókhoz kerül vissza, akik versenyképes kutatásfejlesztési szolgáltatást tudnak a fejlesztéshez nyújtani.

Az eddig aláírt több évre vonatkozó szerződések már most 4 millió euró értékű hazai „tudományexportot” jelentenek.

A hozzánk hasonló adottságú országoknak jelentős teher a nagy nemzetközi infrastruktúrákhoz való társulás, ugyanakkor ez olyan kivételes kutatási lehetőség, amely nélkül lemaradunk a kutatás-fejlesztés nemzetközi élvonalából. Hozzáférést biztosítani kutatóinknak a világ legnagyobb részecskegyorsítójához (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, CERN), a világelső kísérleti fúziós reaktorhoz (International Thermonuclear Experimental Reactor, ITER) vagy a hamburgi röntgenlézer-kutatóközponthoz (European X-Ray Free-Electron Laser, XFEL) nem kevés pénzbe kerül. Ehhez képest áttörés a most épülő Európai Neutronkutató Központban (European Spallation Source, ESS) történő részvétel modellje, amely más európai országok törekvésével is egybeesik: ebben a projektben ugyanis az építés ideje alatt a tagdíjunk 70 százalékának mértékében hazai kutatóintézetek, kkv-k és nagyvállalatok kapnak megrendeléseket. Befizetéseink több mint kétharmada tehát a hazai K+F szektorba „forog vissza”, ami az erkölcsi elismerésen és az anyagi hasznon túl nem csekély gazdasági felhajtóerőt (kapacitásbővítést, munkahelyeket, további megrendeléseket) is jelent. Pálinkás József, az NKFI Hivatal vezetője, aki korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, később kormánybiztosként tárgyalt a magyar ESS-tagság előnyös feltételeinek kialakításáról, az első sikeres hazai beszállítások tapasztalatai nyomán a jövőben is fontosnak tartja a nemzetközi kutatói infrastruktúrákban olyan részvételi konstrukciók létrehozásának ösztönzését, amelyekben a befizetendő tagdíjat minél nagyobb arányban lehet kutatásfejlesztési szolgáltatásokkal teljesíteni, ezáltal is erősítve a hazai K+F kapacitásokat.

Mezei Ferenc professzor, az MTA rendes tagja, az ESS technikai koordinátora hangsúlyozza: „Az ESS-hez hasonló  tudományos csúcsberendezések építése önmagában is elsőrangú tudományos kihívás mind a kutatás mind az ipari innováció számára, amely további fejlesztési és fejlődési perspektívákat nyit. Az így létrejövő K+F munkahelyek és kapacitások pedig legalább annyira ösztönzik a résztvevők tudományos, technológiai és gazdasági fejlődését, mint a tudományos nagyberendezések révén elérhető majdani kutatási eredmények.”  Hozzátette, az ESS-t létrehozó konzorcium késedelem nélküli megalakítását a magyar kormány elkötelezettsége tette lehetővé, melynek köszönhetően Magyarország a beruházás két helyszínét adó országok – Svédország és Dánia – mellett, harmadikként csatlakozott hivatalosan az alapító konzorciumhoz. Az együttműködés létrehozása modellértékű volt a gyors adminisztratív előkészítés és döntéshozatal miatt is. „Az NKFI Hivatal és a három akadémiai kutatóintézet együttműködésének hatékonyságát remekül illusztrálja, hogy az MTA Atomki szerződése lett az első beszállítói megállapodás, amit az ESS több mint 500 millió eurós gyorsító berendezésére sikerült megkötni.” – emelte ki a leendő neutronforrásban alkalmazott, tudományos újdonságnak számító hosszú impulzusú koncepciót is kidolgozó professzor. 

A hazai cégek közül az evopro Innovation Kft. az elsők között kapott szerepet az új szerződések beszállítójaként. Az MTA Atommagkutató Intézete (Atomki) által koordinált 2,2 millió euró értékű projekt várhatóan három év alatt valósul meg, a termékfejlesztésért és a vezérlő rendszerek szállításáért a mérnökvállalat felel. Az evopro – amely többek között a Paksi Atomerőmű irányítástechnikai fejlesztéseiben is részt vesz, és olyan nagyvállalatok rendszerintegrátor partnere, mint az Arreva vagy a Siemens – tudatosan építkezik, hogy nemzetközileg elismert szereplővé váljon a fizikai kutatási projektek szakmai berkeiben. „Számunkra ez a munka hatalmas lehetőség: a sikeres részvétel nem csak az ESS-nél hozhat további megbízásokat, hanem kiváló referenciát jelenthet hasonló beruházásokban, például az ELI vagy az ITER tenderein” – avat be a részletekbe dr. Vámosi János, a cég ágazatvezetője.

De miért is annyira fontos ez a projekt? Az Európai Unió lépést akar tartani a tudományos kutatás területén Amerikával, Japánnal, Kelet-Ázsiával. Emiatt épültek-épülnek a már említett nagy európai kutatási infrastruktúrák, így például a „szuperlézer labor” (Extreme Light Infrastructure, ELI), amelynek az egyik központja éppen Szegedre került. A svédországi Lundban épülő ESS a biotechnológiai kutatásokban, az energetikában, illetve az anyagtudományok és az infokommunikációs technológia területén egyre nagyobb szerepet játszó neutronkutatásban tör világelsőségre. A 2014-ben indult beruházás összesen több mint 1,8 milliárd euróba kerül, és várhatóan 2023-ban kezd üzemelni, teljes kapacitása pedig tízszer akkora lesz, mint a hasonló amerikai vagy japán neutronforrások. A 17 alapító tag által fedezett költségeknek kb. 1 százalékát teszi ki az a 17,6 millió euró (mai árfolyamon számolva 5,5 milliárd forint) tagdíj-hozzájárulás, amit Magyarország az építés 11 éve alatt befizetni vállalt. Ebből mintegy 12,3 millió euró, csaknem 4 milliárd forint az a nemzeti keret, amelyet hazai beszállítói kapacitással ellentételezhetünk.

A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy az egyes tagországok meghatározott intézményei a beruházás úgynevezett Cost Bookjában kialakított és beárazott beszállítói csomagokra pályázhatnak. Az ajánlatok megfelelőségét az ESS tudományos, technikai és adminisztratív bizottságai bírálják el, vagyis minőségi engedmények nélkül, kizárólag szakmai alapon dől el, hogy a jelentkezők közül kit tartanak a legalkalmasabbnak. A magyarok nagy előnye, hogy szakembereinket az atomfizika, a neutronkutatás, valamint az ahhoz kapcsolódó műszer- és berendezésgyártás területén a legjobbak között tartják számon, és mára létrejött egy olyan hazai ipari bázis, amelynek már sikerült betörnie erre az exportpiacra. Az éles versenyben különösen a csúcstechnológia területén nagyon fontos a sikeres szállításokkal megszerzett referencia és elismertség. Ennek köszönhető, hogy a beszállításokban részt vevő három akadémiai intézet – az MTA Wigner Fizikai Kutató­központ, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a debreceni MTA Atomki – máris mintegy 4 millió euró értékű beszállítói kapacitást tudott szerződésben lekötni az elkövetkező évekre, közvetlenül több hazai kkv-t és két nagyvállalatot vonva be, amelyeknek további 15-20 alvállalkozó cég végez kisebb-nagyobb beszállításokat. Az eddigi szerződések alapján az MTA Atomki az ESS részecskegyorsító egységeinek működését ellenőrző elektronikus védelmi rendszert fejleszti és gyártja, míg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont többek között az NMX biológiai anyagszerkezetvizsgáló berendezéshez szállít részegységeket.  

Utolsó módosítás: 2017. május 09.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500