A Guido de Marchi és Arvind N. Parmar által elvégzett vizsgálatban az ESA tudományos programja keretében megvalósult űrtávcsövek és űrszondák szakpublikációkban mérhető eredményességét mutatták be, részletesen kitérve a közzétett eredmények évenkénti változásaira, illetve az egyes tagországokra vetített eredményességi mutatókra. Az időbeli változások mellett felmérték a szakcikkek szerzőinek földrajzi eloszlását az űrügynökség tagországai között, majd ezeket az adatokat összevetették az egyes országoknak az ESA tudományos programjához való pénzügyi hozzájárulásával.
Általában véve az eredmények azt a nem meglepő összefüggést mutatják, hogy minél nagyobb egy ország hozzájárulása az ESA finanszírozásához, annál több szakcikket publikálnak az adott ország űrcsillagász közösségének tagjai. Néhány ország kutatói viszont feltűnően nagyobb hatékonysággal publikáltak új felfedezéseket az ESA-küldetések adatai alapján: Hollandia, Finnország és Magyarország a befizetéseik arányát jelentősen meghaladó mértékben járultak hozzá kutatásaikkal és az eredményekről született szakmai publikációkkal az egyes programokhoz. Magyarország a vizsgált időszakban több mint 200 elsőszerzős cikket jegyez, ami 45%-kal több, mint amennyit a magyar költségvetési hozzájárulás alapján jósol a 22 tagországra vetített számítás. A holland eredményességi többlet 42%, a finn pedig 40%.
Ahogyan a tanulmány szerzői is kiemelik, a magyar eredmények jelentős része a Gaia asztrometriai űrobszervatórium (56 cikk) és a Herschel infravörös űrtávcső (31 cikk) adatain alapult. Ez egy rendkívül fontos mérőszám, azonban szintén csak egy a sok lehetséges paraméter közül, amellyel értékelni lehet egy ország űrcsillagászati tevékenységét. Bár az elemzés szerint egy-egy ország eredményességét különböző okok komplex kölcsönhatásai befolyásolhatják, az mindenképpen kijelenthető, hogy a befektetett pénzügyi hozzájáruláshoz viszonyítva Európában a magyar űrcsillagász közösség konvertálja a leghatékonyabban tudományos felfedezésekké az ESA-küldetések adatait. Érdemes erre az adatra olyan szemmel is tekinteni, hogy melyek azok a területek a csillagászatban és űrkutatásban, amelyek további fejlesztést és anyagi ráfordítást érdemelnek.
Szabados László, a HUN-REN CSFK KTM CSI professor emeritusa a fentebb is említett Gaia-programban alapozta meg a magyar részvételt. „Szívós munkával sikerült elérnünk azt, hogy mára közel tucatnyi magyar csillagász folytat világszínvonalú kutatásokat a Tejútrendszer háromdimenziós térképét elkészítő forradalmi űrobszervatórium, a Gaia mérései alapján” ‒ mondta a kutató, aki a Gaia programban elsődlegesen a pulzáló változócsillagok kutatásaival foglalkozik.
„Az, hogy a magyar űrcsillagász szakma az ESA összes exobolygós űrteleszkópos küldetésében részt vesz, annak elismerése, hogy tudásunk és tapasztalataink a nemzetközi élvonalba tartoznak” – nyilatkozta Szabó Róbert, a HUN-REN CSFK KTM CSI igazgatója, az ESA PLATO és ARIEL űrtávcsőprogramjaiban munkacsoportokat vezető kutató. „Fontos kiemelni, hogy a tudományos kutatások mellett az űripari szereplőket is sikerült bevonni a küldetések megvalósításába” – hangsúlyozta még a csillagász, aki tudományos kutatásaiban egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mesterséges intelligencia alkalmazásaira.
Kóspál Ágnes, a HUN-REN CSFK KTM CSI csillagásza, az ESA Tudományos Programbizottsága alatt működő Csillagászati Munkacsoport tagjaként a jövő űrprogramjainak kiválasztásában végez évek óta fontos szakértői munkát. „Néha nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik tervezett űrprogram a legígéretesebb a versenypályázati rendszerben beadott koncepciók közül. Szakmai értékelőként azt kell a lehető legobjektívebben megállapítani, hogy ezek közül 10-15-20 év múlva melyiktől várhatjuk a legizgalmasabb tudományos felfedezéseket” – fogalmazott a kutató.
Az Európai Űrügynökség 22 tagországot összefogó kormányközi szervezet, amelynek célja az európai űrkutatás, űripar és űrtudományok fejlesztése. Tudományos programjában űrtávcsövek, naprendszeri űrszondák, napfizikai űrobszervatóriumok megépítésében játszik vezető és közreműködő szerepet. Magyarország sok év társult tagsági viszonyt követően 2015-ben lépett be a teljes jogú tagországok közé. 2023-ban a JUICE Jupiter-szonda és a Euclid űrteleszkóp elindításával újabb ígéretes küldetésekkel, magyar részvétellel folytatódott az ESA tudományos programjának bővítése.
A fenti független tudományos adatok alapján a hazai csillagász szakma képviselői szerint egy magyar kezdeményezésű és vezetésű tudományos ESA-küldetés a jövőben nem pusztán az űrcsillagászat számára kínálna újabb áttörési lehetőséget, de integrátori szerepben még magasabb szintre emelhetné a fejlődő hazai űripart, építve ezzel a tudomány és az űripari szektor már most is szoros hazai együttműködésére.
Publikáció:
Guido De Marchi és Arvind N. Parmar: ESA Science Programme Missions: Contributions and Exploitation – ESA Mission Publications, közlésre előkészítve az ISSI Scientific Reports kiadványba, preprinthttps://doi.org/10.48550/arXiv.2402.12818
Forrás: hun-ren.hu