Ön itt áll: PályázóknakHírek, eseményekHírekA Hivatal hírei
Milyen a hazai innovációs teljesítmény a 2018. évi Globális Innovációs Index (WIPO) szerint?
2018. július 18.
Utolsó módosítás: 2018. augusztus 02.
Olvasási idő: 20 perc
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által összeállított Globális Innovációs Indexben (GII) 7 indikátorcsoport összesen 80 indikátorával jellemzik a kutatást, a fejlesztést és az innovációt befolyásoló tényezőket. Magyarország az összesített rangsorban a tavalyi 39. helyről a 33.-ra lépett előre. A legnagyobb pozitív változás az „Egyetemek/vállalatok közötti kutatási együttműködések” indikátor terén jelentkezett.

Az amerikai Cornell Egyetemmel és az INSEAD nemzetközi üzleti magániskolával együttműködésben évente kiadott dokumentum összefoglaló elemzést nyújt 126 nemzetgazdaság innovációs teljesítményéről, amelyek együttesen a világ népességének 91%-át, a globális GDP-nek (GWP) pedig 96%-át adják. A Globális Innovációs Indexben 7 indikátorcsoport összesen 80 indikátora olyan átfogó fogalomkörök mentén méri fel a kutatást, a fejlesztést és az innovációt befolyásoló tényezőket, mint például az oktatás színvonala, az infrastruktúra állapota, a politikai és az üzleti környezet.

Az indikátorok azon szempont szerint is csoportosíthatók, hogy az innovációt befolyásoló (input) vagy az innováció eredményeit leíró (output) tényezőket jellemzik-e. Az előbbiek közé azok a szempontok tartoznak, amelyek meghatározzák, hogy a gazdasági környezet mennyire ösztönzi az innovációt az adott nemzetgazdaságban, illetve az adott ország társadalma mennyire felkészült és nyitott az innovációra. Az utóbbi indikátorok azt ragadják meg, hogy az innováció milyen szinteken van jelen az adott ország gazdasági folyamataiban, és milyen látható eredményeket hozott.

Az idén 11. alkalommal kiadott jelentés az alábbi négy összevont mutatót tartalmazza (Magyarország pozíciójának változása 2017-ről 2018-ra):

  1. összetett Globális Innovációs Index (GII) (a 39.-ről a 33. helyre; 6 helyet javítva);
  2. input részindex (változatlan);
  3. output részindex (a 37.-ről a 25. helyre; 12 helyet javítva);
  4. innovációs hatékonysági arányszám (a 30.-ról a 8. helyre; 22 helyet javítva).

Az innovációs hatékonyságot jellemző arányszámmal a dokumentum készítői azt igyekeznek meghatározni, hogy az egyes gazdaságok milyen hatékonyan tudják az innovációs inputot átalakítani innovációs outputtá. Azoknak az országoknak az innovációs hatékonysági arányszáma a legmagasabb, amelyek adott inputhoz képest jóval nagyobb outputot tudtak előállítani. Az első 10 közé tartozik Svájc, Luxemburg, Kína, Hollandia, Ukrajna, Moldova, Málta, Magyarország, Németország és Svédország. Ugyanakkor a szakértők szerint ezt az indexet fenntartással kell kezelni, hiszen lineáris kapcsolatot tételez fel a kutatás-fejlesztést és az innovációt befolyásoló input tényezők és az eredményeket leíró output tényezők között, ami a gyakorlatban általában nincs így. A hatékonysági arányszámot ezért együtt kell vizsgálni az input és output indexszel, továbbá az adott ország gazdasági teljesítőképességével.

A hatékonyság mellett a dokumentum készítői az innováció minőségét is igyekeznek mérni. Ennek érdekében 2013-ban 3 további kulcsindikátort vezettek be:

  • a helyi egyetemek színvonala (a QS World University Rankings a világ vezető 700 egyetemét felölelő listáján az adott ország vezető 3 egyetemének átlagos pontjai) (2017-ben a 49., 2018-ban az 51. hely);
  • a helyi találmányok nemzetközivé válása (a legalább két hivatalban bejegyzett szabadalomcsaládok száma) (2017-ben a 38., 2018-ban a 35. hely);
  • a helyi kutatási eredmények külföldi idézettsége (az idézett dokumentumok H-indexe) (2017-ben a 31., 2018-ban a 32. hely).

Miután számos fejlett ország a mennyiség felől a minőség irányába szeretne elmozdulni, a GII készítői azt tervezik, hogy a jövőben ilyen szempontból is finomítják az indikátor készletet.

Az innováció hatékonyságát mérő rangsorban a top 10 országok közé sorrendben Japán, Svájc, az USA, Németország, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Svédország, Hollandia, Franciaország és Finnország került be.

 

Magyarország pozícióinak alakulása, 2011-2018
A GI index és alindexei
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
Global Innovation Index (GII)
25.
31.
31.
35.
35.
33.
39.
33.
Innovation output sub-index
16.
29.
23.
29.
37.
30.
37.
25.
Innovation intput sub-index
33.
37.
36.
41.
42.
38.
41.
41.
Innovation Efficiency Ratio
11.
41.
23.
15.
35.
17.
30.
8.

 

Magyarország helyzete az output indikátorokat tekintve a 2018-as rangsor alapján kedvezőbb, mint az input indikátorokat nézve. Ennek köszönhetően Magyarország az innovációsh atékonysági arányt tekintve a legjobb 10 ország között szerepel.

Az NKFI Hivatal elemzői az alábbi ábrán feltüntették, hogy 2011 után hogyan változott Magyarország helyzete a GII rangsorában (módszertanilag 2011-ig lehet visszamenőleg összehasonlítani az indexeket). A GII index 2011 óta egy lefelé tartó trendet mutat, csak 2016-ban volt egy kisebb javulás, illetve az idei, 2018-as eredmények mutatnak jelentősebb pozíciójavulást.

 

Global Innovation Index

 

    Forrás: SIF

 

A négy összevont index közül az input index mutatja a legalacsonyabb helyezést, hosszabb távon szintén csökkenő tendencia jellemzi. Nagy változások, ugrások jellemzik az output indexet. Itt volt az egyik legnagyobb visszaesés 2011 és 2012 között, 13 hellyel romlott Magyarország pozíciója, de a legnagyobb javulás is itt figyelhető meg 2017 és 2018 között, 12 hellyel javult a pozíciónk.

 

A 2018. évi Globális Innovációs Index (GII) felépítése

Az innovációt és a K+F-et befolyásoló tényezők a WIPO módszertana alapján az alábbi indikátorcsoportok (pillérek) köré rendeződnek:

  1. pillér: Intézmények
  2. pillér: Humántőke és kutatási kapacitás
  3. pillér: Infrastruktúra
  4. pillér: A piacok fejlettsége
  5. pillér: A vállalkozói környezet

Az eredményeket bemutató innovációs output részindex indikátorai a következők:

  1. pillér: Tudásteremtés és technológiai eredmények
  2. pillér: A kreativitás szerepe az innovációban

 

Global Innovation Index

 

    Forrás: Global Innovation Index 2018: Energizing the World with Innovation, WIPO, 57. old.

 

Magyarország 2018. évi pozícióinak változása az előző évhez képest

Az egyedi indikátorok vizsgálatát illetően kiemelendő, hogy minden mutató esetében önálló rangsor alakult ki a vizsgált 126 ország között – pontosabban azok között, amelyekről van elérhető adat –, és ezek a rangsorok különböznek az összesített GII-rangsortól.

A változás iránya
(2018/2017)
Előfordulás
(a 80 indikátorból; db)

Javulás
35
Változatlan érték
12
Visszaesés
32
N. a.
1


Az indikátorok vizsgálata során fontos megjegyezni, hogy minden esetben a sorrendben bekövetkezett, tehát a viszonylagos változást vizsgáltuk. A sorrendben történt javulás vagy romlás mögött az adott mutató növekedése vagy csökkenése is állhat, ugyanis a többi ország helyzete (romlása vagy javulása) is alapvetően befolyásolja a sorrendet. Az indikátorok így elsősorban azt jelzik, milyen Magyarország helyzete a többi országhoz képest az egyes kategóriákban.

Magyarországot illetően a 80 vizsgált indikátor közel felében, 35 indikátor esetében történt javulás, 32-ben visszaesés, 12 indikátor pedig stagnál. Az NKFI Hivatal elemzői azt vették javulásnak, ha egy indikátor értéke több mint 10 pozíciót emelkedett, romlásnak pedig, ha legalább 10 pozíciót visszaesett. A 35 javuló indikátorból 12 output indikátor. Nagyobb arányban szerepelnek javuló indikátorok az outputmutatók között, amelyek a 80 indikátor közel 30%-át teszik ki. Az alábbiakban a Hivatal elemzői összefoglalták a KFI folyamatok megítélésében leginkább mérvadó indikátorokat.

 

Magyarország pozíciói egyes indikátorcsoportokban
2. pillér
Az indikátor(csoport) neve
2017
2018
Változás
(2018/2017)

2. Humántőke és kutatási kapacitás


42.
38.
+4

2.2 K+F


34.
34.
0

A kutatók számított létszáma 1 millió lakosra vetítve, FTE


33.
31.
+2

A teljes K+F ráfordítás a GDP-hez mérten, %


25.
30.
-5

A vezető három globális vállalat átlagos K+F ráfordítása, millió USD


30.
29.
+1

Az adott ország vezető 3 egyetemének átlagos pontja a QS World University Rankings a világ vezető 700 egyetemét felölelő listáján


49.
51.
-2

 

5. pillér
Az indikátor(csoport) neve
2017
2018
Változás
(2018/2017)

5. Üzleti környezet


40.
32.
+8

5.1 Tudásösztönzés


53.
54.
-1

A vállalkozások K+F ráfordításai a GDP arányában, %


23.
22.
+1

Vállalkozások által finanszírozott K+F ráfordítások a teljes K+F ráfordítás százalékában


20.
22.
-2

5.2 Együttműködések az innovációban


76.
69.
+7

Egyetemek/vállalatok közötti kutatási együttműködések


99.
65.
+34

A klaszterfejlesztések helyzete


87.
81.
+6

A külföldi forrásokból finanszírozott K+F ráfordítások aránya, %


31.
30.
+1

A közös vállalati stratégiai együttműködések  száma, Mrd PPP USD GDP


63.
82.
-19

A legalább két hivatalban bejegyzett  szabadalomcsaládok száma, Mrd PPP USD GDP


38.
35.
+3

5.3. Tudás abszorpció


18.


4.


+14


Kutatói kiválóság, % az üzleti szektorban


12.
12.
0

 

6. pillér
Az indikátor(csoport) neve
2017
2018
Változás
(2018/2017)

6. Tudásteremtés  és technológiai eredmények


33.
16.
+17

6.1 Tudásteremtés


46.
44.
-2

A honos szabadalmi bejelentések száma az adott nemzeti vagy regionális szabadalmi hivatalban, Mrd PPP USD GDP


40.
37.
+3

Nemzetközi szabadalmi bejelentések száma a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján, eredet szerint, Mrd PPP USD


30.
33.
-3

A használati mintaoltalmi bejelentések száma eredet szerint a nemzeti szabadalmi hivatalban, Mrd PPP USD


28.
24.
+4

Tudományos és mérnöki publikációk száma az egyes tudományterületeken, Mrd PPP USD GDP


31.
34.
-3

Az idézett dokumentumok H-indexe


31.
32.
-1

 

A legnagyobb pozitív változás az „Egyetemek/vállalatok közötti kutatási együttműködések” indikátor terén jelentkezett a fent felsorolt mutatók közül. Ebben a javulásban már vélhetően szerepet játszanak a KFI versenypályázati rendszerben a kutatóhelyek és a vállalkozások, vállalatok együttműködését ösztönző pályázati felhívások keretében elindult programok.

Az „Együttműködések az innovációban” indikátorcsoportban hazánk 7 helyezést javított az előző évhez képest. A csoport összes indikátora javult, kivéve a vállalatok egymással való együttműködésére vonatkozó „A közös vállalati stratégiai szövetségek száma” indikátort, amely tekintetében Magyarország a 63.-ról a 82. helyre esett vissza a rangsorban.

A teljes K+F ráfordítás helyzete némileg romlott a rangsorban, ami a 2016. évi K+F ráfordítás mutatóban tapasztalható csökkenésnek tulajdonítható.

A KFI folyamatokat leginkább leíró indikátorok esetében összességében nem történt jelentős mértékű változás.  

A 2018. évi teljes rangsor (Global Innovation Index 2018: Energizing the World with Innovation) letölthető angol nyelven, a következő linkre kattintva: http://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/wipo_pub_gii_2018.pdf.

Bővebb információ az indexről: http://www.wipo.int/publications/en/details.jsp?id=4330.

 

Szakirodalom:

Global Innovation Index 2018: China Cracks Top 20. Top Rankings: Switzerland, Netherlands, Sweden, UK, Singapore, U.S., WIPO, Jul. 10, 2018, http://www.wipo.int/pressroom/en/articles/2018/article_0005.html

Global Innovation Index 2018: Energizing the World with Innovation, WIPO, http://www.wipo.int/publications/en/details.jsp?id=4330

Global Innovation Index 2018: Energizing the World with Innovation, WIPO, http://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/wipo_pub_gii_2018.pdf

 

További információ:

 

A WIPO (World Intellectual Property Organization, az ENSZ szellemi termékekkel kapcsolatos politikákat, szolgáltatásokat és együttműködéseket támogató globális ügynöksége[1]) 2007 óta, immár kilencedik éve jelenteti meg éves jelentését, a Globális Innovációs Indexet. A jelentésben a WIPO-n kívül más külső szervezetek is közreműködtek, úgy, mint a John Cornell University, az INSEAD (Business School for the World), az A.T. Kearney globális tanácsadó iroda, a CII (Confederation of Indian Industy, az Indiai Ipari Szövetség), az IMP3rove (Európai Innovációs Akadémia), valamint egyéb külső szakértők és tanácsadók. Az adatokat véleményezésre az Európai Bizottság Kutatási Központja egy külső független statisztikai szervezetnek is megküldte.

A jelentés adataiból levonható legfontosabb következtetések

Régiósan Magyarország helyzete (33-ik helyet foglaljuk el  44,71 ponttal) kedvezőnek mondható: csak a hagyományosan fejlettebb régióknak számító Ausztria (20. hely), Csehország (27. hely) és Szlovénia (32. hely) állnak előrébb. Az átmenet gazdaságait elemezve a kiadvány megjegyzi, hogy pozíciójuk stabilnak mondható az első 50 között, a csoport legnagyobb „feltörekvői” Lengyelország (7 helyett javított, így most a 39-ik), valamint Ukrajna. (idén a 64-ik helyről az 56-ikra ugrott).

Az hazai adatok elsősorban arra engednek következtetni, hogy a kedvező helyzet vélhetően elsősorban néhány hazánkban működő multinacionális nagyvállalat piaci szereplésének tudható be. Erre utal a külföldi tőke befektetés és a technológia export kedvező pozíciója. Emellett a további fejlesztési irányokat elsősorban a KKV szektor működését érintő adatok – elsősorban a KKV-k fejlesztéseinek a finanszírozási helyzetére utaló jelzőszámok, mint hitelezés, belső adósság, kockázati tőkebefektetések – jelölik ki.

 

Magyarország helyzetének  elemzése

Magyarország helyzetét részletesen elemezve úgy kapunk teljes képet, ha az erősségek és a gyengeségek mellé azt is megvizsgáljuk, hogy az egyes indikátorok mentén hányadik helyet tölti be Magyarország. 

Az erősségek között szerepel:

  • a teljes kereskedelmi forgalmon belül a kreatív termékek exportja– itt a 7. helyen szerepel Magyarország
  • hasonlóan az erősségek között szerepel a külföldre irányuló tőkebefektetések aránya – itt Magyarország jelenleg a 8. helyet foglalja el
  • ISO14001 környezetvédelmi tanúsítványok száma az ország GDP-jéhez mérten – ebben Magyarország a 9. helyet foglalja el a teljes rangsorban
  • az ISO9001 tanúsítványok száma– itt Magyarország jelenleg a 10. helyet foglalja el
  • a nettó külföldi tőkebeáramlás GDP-hez mért aránya - itt Magyarország jelenleg a 12. helyet foglalja el, de itt érdemes megjegyezni, hogy az első 25. helyen mindössze 5 európai ország van
  • hasonlóan az erősségek között szerepel a high tech export aránya is – itt Magyarország jelenleg a 13. helyet foglalja el
  • a teljes kereskedelmen belül a high-tech import aránya– itt Magyarország jelenleg a 19. helyet foglalja el
  • végül a domain nevekhez kapcsolódóan a country-code top-level domains (azaz az országkód szerinti legfelső szintű tartomány nevek száma a 16-59 éves lakosság számárhoz képest) indikátor is az erősségek között van – itt a 20. helyen van Magyarország

A gyengeségek között további 10 indikátor szerepel:

(Ennél a sorrendnél meg kell jegyezni, hogy esetenként számos ország (akár több 10 ország) adata hiányzik a listából, így a helyezést egy rövidebb listán tudjuk csak vizsgálni.)

  • vegyesvállalatokat, stratégiai megállapodásokat jelző indikátor értéke is „0” (egy 0-100 pontos skálán) – 54. hely 75-ből
  • nyomdai és kiadói vállalkozásokra vonatkozó indikátor – 70. hely 94-ből
  • a tudomány és technológia területén egyetemi végzettséget szerzettek aránya – Magyarország a 72. helyen szerepel 102-ből
  • Szintén a 72. helyet foglalja el a kockázati tőkebefektetési ügyleteket vizsgáló mutatónak az értéke „0” (egy 0-100 pontos skálán) – a 86-ból
  • a magánszektor belső (hazai) adóssága a GDP-hez mérten (hitelek, nem részvény jellegű értékpapírok stb.) – 77. hely Magyarországé 126-ból
  • 1 munkavállalóra jutó GDP növekedés – 78. hely 109-ből
  • mikrofinanszírozási hitelek (kivállalkozókat közvetve a mikrohitel szolgáltatókon keresztül finanszírozza) aránya a GDP-hez képest – 80. hely Magyarországé (de az adat 2007-es) 83-ból
  • piaci kapitalizáció (vállalatok értéke az aktuális tőzsdei árfolyam alapján) – 81. hely 93-ból
  • formális képzéseket szervező vállalkozások aránya- 87. hely 94-ből

A sorrendiség tényezői

A 2016-os jelentésben 128 ország szerepel (2015-ben 141 volt az értékelt országok száma), amelyeket 82 komplex indikátor alapján rangsoroltak, összegyűjtve az országok innovációs erősségeit és gyengeségeit, a K+F szintjét, az innovációs potenciált és eredményeket. A 82 indikátort több mint 30 nemzetközi köz és magánforrású adatból gyűjtötték össze, melyből 58 kemény adat, 19 kompozit indikátor, 5 pedig kérdőíves adat.

Az éves tanulmány egy adott évre vonatkozó abszolút sorrendet állít fel. (Vagyis az adott országra vonatkozó éves változásokat a kiadvány nem vizsgálja – csökkent vagy nőtt-e az adott ország pozíciója az adott területen)

82 indikátorból képeznek egyetlen egyet, ami végül a végső rangsort eredményezi. Miután a 83 indikátor nagyon különbözik, ezért az összesített rangsor összemossa a különböző részterületek eredményeit, ezért pontosabb információt kapunk az egyedi indikátorok vizsgálata esetén.

Ahhoz, hogy megkapjuk, hogy a vizsgált 82 indikátor közül, melyek azok, amelyekben erősséget illetve hiányosságot mutatunk a 82 indikátor országon belüli sorrendjét érdemes nézni. Azokat az indikátorokat sorolták az erősségek közé, amelyek az adott országra vonatkozóan felállított rangsor első 10 helyét foglalják el. Ennek analógiájára azok a gyengeségek, amelyek az utolsó 10 helyen állnak.

 

Az index összetevői

Az index összeállítása a következő mérőszámokból történik, illetve a következő alindikátorokra osztható. Az Innovációs Input Alindikátor 5 pillérből áll, úgymint intézmények (politikai, szabályozási és üzleti környezet[2]), szellemi tőke és kutatás (oktatás, egyetemi képzés, K+F[3]), infrastruktúra (infokommunikáció, általános infrastrukturális feltételek, ökológiai fenntarthatóság[4]), a piac fejlettsége és komplexitása (hitelek,beruházások, kereskedelem, verseny és a piacosodás mértéke[5]) az üzleti szféra fejlettsége és komplexitása (a tudásgazdaságban dolgozók, az innovációs hálózatok és kapcsolatok, az innováció abszorpciója[6]). Az Innovációs Output Alindikátor 2 pillére a Tudástechnológia (a tudás létrehozása, hatásai és diffúziója[7])  és a Kreatív Eredmények (kreatív javak és szolgáltatások, online kreativitás[8]).


Általános megállapítások

Az idei jelentés legfontosabb eredménye Kína felzárkózása a top 25-be, amely jelzi, hogy a közepes jövedelmű országok fokozatosan felzárkóznak a hagyományosan a magas jövedelmű országok által uralt innovációs élbolyba és maguk is sikeres innovátorokká válnak. Ugyanakkor a tanulmány bevezetője megjegyzi, hogy az innovációs szakadék továbbra is létezik a fejlett és fejlődő országok között. Kína kapcsán a tanulmány maga is elismeri, hogy az Index mérési módjának és a módszertani változásoknak is köszönhető a rangsor megváltozása. További fontos üzenete a kiadványnak, hogy az innováció folyamatos befektetést igényel és még mindig nem sikerült a 2009-es válság előtti átlagos K+F költés növekedési ütemét elérni, amely 7% volt, de most csak a 4%-ot éri el. Ez utal a K+F kiadások csökkenésére a legfejlettebb gazdaságokban, valamit a fejlődő országok felzárkózási ütemének lelassulására is.

A top 10 ország nagyjából változatlan, Svájc megőrizte vezető helyét. A top ötben találjuk továbbá  Svédországot, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat valamint Finnországot. Hollandia a negyedikről a 9-ik helyre csúszott vissza, míg Szingapúr és Írország stabilan tartja magát a top tízben. Németország két helyet javítva idén a tizedik, míg Korea a tavalyi 14-ik helyről a 11-re kerülve majdnem bejutott a top 10-be. Kikerült viszont Luxemburg (9-ről 12 helyre pozicionálták ebben az évben), Hongkong pedig a 11-ről a 14-ik helyre esett vissza. Érdekes Japán 16-ik, illetve Izrael 21-ik helyezése, valamint Észtország kedvező (24-ik) rangsorolása.

 

 

[1] Az 1967-ben alapított szervezetnek jelenleg 189 tagja van, székhelye Genf. 7 aligazgatósága a következő területekért felelős: a Márka és Dizájn, Kultúra és Kreativitás, Fejlesztés, Szabvány és Technológia, Globális Ügyek, Globális Infrastruktúrák, valamint az Adminisztráció és Menedzsment. Magyarország 1970 óta tagja a WIPO-nak.
[2] Itt elsősorban a politikai intézmények stabilitását és a jogbiztonságot, a szolgáltatásaik minőségét, a civil szféra fejlettségét és szolgáltatásainak minőségét, a kormányzati szektor szabályozási tevékenységének hatékonyságát, illetve a magánszektort támogató hozzáállását, az adófizetési kötelezettségek mértékét, az üzletindítás nehezebb vagy könnyebb voltát mérik.
[3] Az általános és gimnáziumi oktatás minősége, az oktatásra költött összeg, a kormányzati költések tanulónként, a PISA tesztek eredményei, a tanár-diák arány, az egyetemi képzés elterjedtsége, az innovációhoz kapcsolódó ágazatok úgymint mérnöki tudományok, gyártás és építés szerepe  az egyetemi képzésben, az egyetemi tanulók mobilitása, az ország legjobb egyetemeinek milyen eredménye a 2015-ös világ egyetemeit rangsoroló listáján, a teljes állású kutatók száma(FTI), a K+F költések állami szinten a GDP-re vetítve, a legnagyobb K+F költő cégek költéseinek aránya az adott országban képezik ennek a pillérnek az indikátorait.
[4] Az infokommunikációs alpillér indikátorai: az ICT-hez való hozzáférés, az ICT használati intenzitás, a kormányzat online szolgáltatásai, az állampolgárok online aktivitása. Általános infrastruktúra alpillér részei: az elektromossági teljesítmény átlaga fejenként kilowatt órában, a szállítmányozási teljesítmény komplex indikátora, utak, vasúthálózat építése, általánosan az lakóépületek, kórházak, iskolák, irodaépületek állapota, gyárak és gépek, felszerelések állapota. Az ökológiai fenntarthatósági alpillér összetevői: GDP arányos energiafelhasználás, a Columbia és Yale egyetem környezeti teljesítmény indexe alapján való rangsor, ISO 14001 tanúsítványok száma környezeti menedzsment témában.
[5] A hitel alpillér indikátorai: a hitelhez jutás egyszerűsége vagy bonyolult volta, a bankcsődöt szabályozó jogszabályok mennyire védik a hitelezőket, a tranzakciók száma a helyi valutába. Az intézmény alpillér a következő indikátorokból áll: mennyire védik a kisebbségi befektetőket, a piaci dinamika arányos-e a piac méretével, a kereskedelem aránya, a kockázati tőke ügyletek száma. A kereskedelem és verseny alpillér részei: az importárak az import arányával súlyozva, kérdőíves kérdés alapján a verseny intenzitása a helyi piacon, a gazdaság méretével arányos GDP.
[6] Az tudásintenzív ágazatokban dolgozók létszáma, a GERD, a vállalkozások K+F költései, a női munkavállalók aránya a fokozatot igénylő munkakörökben, az innovációs kapcsolatok a köz és magánszféra között, PPP-k száma, a fejlett klaszterek jelenléte, a vegyesvállalatokkal történt megállapodások és stratégiai szövetségek, az egy főre vetített szabadalmak száma, a piac nyitottsága a külkereskedelemre, a kutatók aránya a vállalkozásokban, az ICT,kommunikáció, kompjuterek importjának aránya a teljes kereskedelemben,  FDI:  a külföldi működő tőke GDP arányos százaléka.
[7] Tudástermelésen belül az Nemzeti Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmak száma a lakónépességre vetítve, mintaoltalmak száma a lakosságszám arányában, tudományos publikációk elismert külföldi folyóiratokban. A Tudás hatásait mérő indikátorok: az új cégek szoftverre költéseinek mértéke, az ISO9001-nek megfelelő tanúsítványok száma a menedzsment rendszerek mérésére. Tudásdiffúzió: a high-tech export aránya a teljes export arányában, az ICT szolgáltatások exportja, a nettó működő-tőke kiáramlása a GDP arányában.
[8] Védjegyekre való beadványok száma a Nemzeti Szabadalmi Hivatalnál a lakosságra vetítve, ipari formatervek száma, az audiovizuális termékek exportja, az 14-69 éves lakónépességben mért Wikipedia szerkesztések és Youtube feltöltések száma, az országnévvel végződő domainek száma, a nyomda és kiadói iparág teljesítménye a teljes piaci teljesítmény arányába, a kreatív javak exportjának aránya a teljes kereskedelemben.


Utolsó módosítás: 2018. augusztus 02.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?