Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnökének nyitóelőadása a „BME-modell, a közös nevező – A felsőoktatás és ipar együttműködése a fenntarthatóság jegyében” címmel rendezett konferencián:
Hol tartanak a felsőoktatási és ipari együttműködési központok? PDF (763 KB)

Az uniós forrásból kiírt „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – kutatási infrastruktúra fejlesztése” (GINOP 2.3.4-15) felhívásra csak a konvergencia régiókból pályázhattak, míg az budapesti és Pest megyei pályázók számára az NKFI Hivatal a hasonló célú FIEK_16 tükörpályázatot hirdette meg. A pályázati konstrukció lényege, hogy új intézményi keretek között hangolja össze az egyetemi és a vállalati kutatás-fejlesztést, illetve gyorsítsa az eredmények gyakorlati alkalmazását. Ennek során közelítse az egyetemi oktatást az ipari szereplők igényeihez, és segítse a vállalati szakemberek továbbképzését is. A két felhívás eredményeként Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben 26,8 milliárd forint uniós támogatással öt új kutatás-fejlesztési centrum indult, míg hazai forrásból három közép-magyarországi konzorcium kapott összesen 8 milliárd forint forrást.

Célkitűzéseiket tekintve az új központok – az adott konzorcium résztvevőinek szakértelmére alapozva – járműipari, agrárinformatikai, molekuláris biológiai, anyagtechnológiai, növénytermesztési, valamint az infokommunikációs, gyógyszeripari és energetikai fejlesztésekre szakosodnak, hogy új lendületet adjanak a régiókban már létező felsőoktatási és ipari kutatás-fejlesztési tevékenységnek.

A kutatás-fejlesztési és innovációs célú pályázati konstrukciók szakpolitikai felelőseként és részben finanszírozójaként az NKFI Hivatal kiemelt figyelemmel kíséri a közfinanszírozású KFI programok előrehaladását, köztük a két pályázaton nyertes FIEK-konzorciumok célkitűzéseinek megvalósítását. Az NKFI Hivatal kezdeményezésére a GINOP-támogatásokat kezelő Irányító Hatósággal együtt az uniós forrásból, illetve az NKFI Alapból meghirdetett két felhíváson támogatást nyert kedvezményezettek szakmai beszámolójára együtt került sor, hogy tevékenységüket és eddig elért eredményeiket ugyanaz a testület értékelhesse egységes szempontrendszer szerint. A Szakértői Csoport az értékelés során többek között a projekt megvalósításának ütemezését, az ipar és a felsőoktatás kapcsolatának erősítését, valamint a hosszú távú fenntarthatóságot megalapozó elképzeléseket vizsgálta. A személyes prezentáció egy új, szakmai szemléletű, komplex eleme a közfinanszírozású pályázati projektek monitoringjának, amely a szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások, valamint a helyszíni szabályossági ellenőrzések hagyományos, dokumentum-alapú módszereit egészíti ki. 

A személyes prezentációk az alábbi, előre meghatározott szempontok alapján készültek:

• a szervezeti és működési feltételek kialakítása;
  
• a projekt szakmai és pénzügyi előrehaladása;
  
• a projekt megvalósításának tervezett ütemezése és az attól való eltérés;
  
• a projektben eddig elért eredmények;
  
• a következő időszakra tervezett feladatok;
  
• a FIEK eredményeként azonosított további együttműködési, fejlesztési lehetőségek;
  
• a hosszú távú fenntarthatóságot megalapozó elképzelések;
  
• a projekt végrehajtása során azonosított problémák, kockázatok.
  

A személyes prezentációk és a Szakértői Csoport tagjai által feltett kérdések alapján az alábbiak szerint foglalták össze a FIEK-programok előrehaladását:  

A három közép-magyarországi projekt a terveknek megfelelően halad. A pénzügyi ráfordítás a szakmai teljesítéssel arányos, a projektterv és a fennmaradó feladatok összhangban vannak a projekt célkitűzéseivel. Látszik a projektek hosszú távú hasznosíthatósága és fenntarthatósága. Az esetlegesen felmerülő kockázatokat megfelelően kezelték, így azok nem veszélyeztetik a megvalósítást. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében a vis maior miatt húzódó beruházás okozta kockázatot ideiglenes labor létrehozásával kezelik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében a közbeszerzések csúszása látható, azonban ez a projekt teljesíthetőségét nem befolyásolja. A Szent István Egyetem esetében szintén a beruházás elhúzódására érdemes figyelni, s következményeit vizsgálni kell az elkövetkező szakmai beszámoló során. 

A vidéki régiók projektjei különböző előrehaladást mutatnak, a szakértők kisebb-nagyobb elmaradásokra és kockázatokra is felhívják a figyelmet. A Széchenyi István Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Miskolci Egyetem esetében ezek nem veszélyeztetik a megvalósítást, de néhány azonosított kockázatot orvosolni szükséges. 

A Debreceni Egyetem és a Neumann János Egyetem esetében több jelentős kockázat is felmerült. Előbbinél a szervezeti keretek kialakításának késedelme, valamint az alultervezés miatt felmerült számottevő többletköltség finanszírozása, utóbbinál a megvalósításban tapasztalható nagy lemaradás (a projekt a tervezettnél 8 hónappal később indult) és a konzorciumi tagok közötti elégtelen kommunikáció hátráltatja a beruházást. Ezeknél a projekteknél a Szakértői Csoport fokozott ellenőrzést tart indokoltnak.

A BME FIEK eddigi projekteredményei:

• A konzorciumi tagok a FIEK modelljének létrehozásakor az ipari és egyetemi szervezetek projektenkénti közös struktúráját alakították ki, amelynek működése és irányítása a kölcsönös előnyök alapján illeszkedik az üzleti környezethez. A FIEK elindulása óta több vállalat érdeklődött a lehetséges együttműködés, csatlakozás lehetőségéről.
  
• A FIEK induláskori, projektenként szerveződő alegységei mellett létrejött az Ipar 4.0 Technológiai Központ, amely kkv-k számára biztosít fejlődési lehetőséget. A vállalkozások demonstrációs eszközök segítségével sajátíthatják el a legmodernebb technológiákat, aminek révén növelhetik hatékonyságukat, versenyképességüket. Nevesített projektjei mellett a FIEK ily módon is erősíti, szélesíti kapcsolatát az iparral. Ezáltal biztosítja a projekt befejezése utáni időszakban is az intenzív vállalati kapcsolatot, az üzleti együttműködés fenntarthatóságát.
  
• A projekt keretében fejlesztett elektromos hajtásrendszerű repülőgéppel sikeres tesztrepülést hajtottak végre. A projekt során az energiatárolás, -átalakítás, a motor és a hajtásrendszer fejlesztése a repüléshez illeszkedő fokozott biztonsági követelményeknek megfelelően valósult meg.
  
• A folyamatos gyógyszergyártás technológiai modellje elkészült, a folyamatos üzemű hatóanyag tisztítási eljárás kidolgozása megtörtént.
  
• A FIEK-laborok és az egyetem további K+F kapacitásainak egységes hálózatba kapcsolását biztosító terveket kidolgozták. Ez a hálózat az 5G világra való felkészülést szolgálja, lehetőség nyílik általa az 5G alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésére és tesztelésére.
  

Az ELTE FIEK első évi projekteredményei:

• A FIEK menedzsment már ez első év folyamán képes volt további együttműködéseket kiépíteni és ezáltal további potenciális forrásokat bevonzani a FIEK-be azzal, hogy a kutatócsoportok eddigi kutatási tevékenységében meglévő módszereket más betegségek esetén is fel tudta használni működő modellként.
  
• A kutatói szemléletmódosítás érdekében rendszeresen tart képzéseket, ismertetőket, amelyeken egymás munkájának megismerésén túl a szabadalmi, piactérképezési folyamatokat, valamint a gazdasági szemléletű kutatási tevékenységet mutatták be a kutatóhálózat munkatársainak.
  
• Az iparágban járatos szakemberek bevonásával kidolgozta a FIEK a jelenlegi környezetben stabilnak, fenntarthatónak tűnő gazdásági tervét.
  
• Felismerve az elmúlt hónapok nemzetközi fejlesztéseit a biotechnológia területén, megerősítette a bioinformatikai és képelemzési kutatási profilt. 
  

A SZIE AgIT FIEK első évi eredményei:

Négy alprogram – LAB; ISOBUS; DPS; DATA – megvalósítása.

• Az ISOBUS kutatócsoport képes az ISO 11783 szabványkonformitás-vizsgálatot elvégezni, a kifejlesztett eszköz alkalmas bármilyen CAN alapú kommunikációs hálózat teljes adatforgalmának kiolvasására, elmentésére, és virtuális traktorként a munkagép műveleti számítógépének megszólítására, adatszerkezetének kiolvasására. 
  
• Az egyetem a hannoveri Agritechnica kiállításon egyeztetett az ISOBUS szabvánnyal kapcsolatos fejlesztéseket koordináló Agricultural Electronics Foundation (AEF) képviselőivel, akik elfogadták, hogy a SZIE személyi és infrastrukturális feltételei már most adottak olyan ISOBUS-konformitásvizsgálatok elvégzésére, amelyekre az AEF-vizsgálóállomások képesek és jogosultak.
  
• A DPS kutató csoport az ASSECO-val és az AXIÁL-lal együttműködve kidolgozta a Digitális Termelési Rendszer szabályozási algoritmusát, és szántóföldi méréseket végzett a talaj-növény tápanyag-hasznosítási modellhez, melynek elkészült a matematikai algoritmusa is.
  

A SZE FIEK első évi eredményei:

A Csomagolásvizsgáló Laboratórium fejlesztése során beszerezték a walk-in klímakamrát, a lejtőpályás ütköztetőberendezést és a nagyméretű hajlékony falú csomagolóeszközök nyomóvizsgálatát végző berendezéseket. Ezt követően a berendezésekkel végezhető vizsgálatokkal kiterjesztették és megújították a laboratóriumi akkreditációjáta, továbbá megszerezték a nemzetközi amerikai akkreditációt is a műszerekkel végezhető vizsgálatokra. A projekt eddigi szakasza során közel 30 új partnerrel bővült a labort felhasználók köre, és megindult a labor nemzetköziesítése is, egyrészről nemzetközi szimpóziumok, másrészről szakmai összemérések szervezésével.

A labor az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerint van akkreditálva. A Csomagolásvizsgáló Laboratórium: az International Association of Packaging Research Institutes (IAPRI) tagja; az International Safe Transit Association (ISTA) által akkreditált labor; több mint 200 ipari partnere van 20 országból, és más külföldi (cseh, osztrák, szlovák és lengyel) akkreditált laborokkal is együttműködik.

Fő területek: szállítási csomagolások tesztelése, veszélyes áruk szállítására szolgáló csomagolások típusvizsgálatai; quality control test of packaging materials; K+F projektek; tanácsadás és képzés; autóipari tesztek.

Virtuális Valóság Rendszerek: Megalakult a VR-Learning kutatócsoport, mely a virtuális valóság oktatási alkalmazhatóságát vizsgálja. 400 hallgatói mintán a FIEK projekten készített 3D terekben 30%-os hatékonyságnövekedést érnek el a hallgatók.

A FIEK keretében a MaxWhere platformra oktatási és laboratóriumi terek készültek, melyeket más iskolák is használnak. Ezek megtekinthetők a MaxWhere.com oldalon.

Részlet Pálinkás József, a „BME-modell, a közös nevező - A felsőoktatás és ipar együttműködése a fenntarthatóság jegyében” címmel rendezett konferencián tartott előadásából