A főigazgató mindhárom eseményen hangsúlyozta, hogy Magyarország kiváló tudományos alapokra és hagyományokra építve folytathatja a tudásgazdaság fejlesztését. Kiemelt néhány világszerte ismert magyar tudományos-innovációs eredményt, például a Nobel-díjakat, a C-vitamin felfedezését, a Rubik-kockát.
Az NKFI Hivatal jogelődjének kezdeményezésére, az Európai Bizottság által felkért szakértők elemző munkájának eredményeként elkészült jelentés elismeri a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer folyamatban lévő átalakítását, és hét pontban összegzi a konkrét szakpolitikai üzeneteket a magyarországi kutatási és innovációs rendszerről: az ajánlások között található, hogy Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát, és olyan keretfeltételeket kell teremtenie, amelyek ösztönzik az innovációt, erősítik a kockázatvállalási kultúrát és előmozdítják az innováció iránti keresletet. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a közfinanszírozású rendszer, valamint az innovatív magánvállalkozások közötti együttműködést szorosabbá kell tenni, és mindkét területen javasolt az eddiginél több forrást bevonni.
A jelentés következtetéseit először a kormányzat képviselői – Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára és Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa – jelenlétében ismertették a szakértői panel tagjai 2016. szeptember 20-án. A szűk körű megbeszélésen jelen volt Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke, valamint Friedler Ferenc innovációs és általános elnökhelyettes és Szigeti Gyula kutatás-fejlesztési elnökhelyettes is.
Az ajánlásokra reagálva Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a kutatás-fejlesztési források koordinált felhasználásának jelentőségét hangsúlyozva kiemelte az NKFI Hivatal szerepét, hozzátéve: ahogyan a Hivatal létrehozása és a versenypályázati rendszer megújítása során, úgy a jövőben is támaszkodni érdemes a nemzetközi jó gyakorlatokra és visszajelzésekre. A megbeszélésen Lepsényi István rámutatott, hogy a kormány számos kezdeményezéssel ösztönzi az innovatív ipari technológiák fejlesztését, így az Irinyi-terv iparfejlesztési célja növelni az ipar hozzájárulását a GDP-hez. Maruzsa Zoltán miniszteri biztos elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma készül a jelentés következtetéseinek áttekintésére abból a szempontból is, hogy a tárca közfeladataihoz kapcsolódóan miként lehet gyakorlati intézkedésekké formálni a javaslatokat.
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
 |
|||||
Ezután Robert-Jan Smits főigazgató, Mark Ferguson, a szakértői bizottság vezetője és Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, ahol újságírói kérdésre válaszolva Mark Ferguson hangsúlyozta, hogy a konvergencia régióban és a Központi Régióban egyaránt találkoztak nemzetközileg is versenyképes kutatói műhelyekkel, illetve innovatív vállalkozásokkal. Pálinkás József kérdésre válaszolva elmondta, hogy a felfedező kutatás finanszírozása a jövőben is a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett felhívások jelentős részét fogja kitenni. Hozzátette, az innovatív vállalkozások ösztönzésére új konstrukciókon keresztül is mód nyílik a jövőben. A kockázati tőkealapok finanszírozásával erősödhetnek a jelentésben is fejlesztendő területnek ítélt innovatív vállalkozások.
|
|
A jelentés következtetéseit az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója és az ajánlásokat készítő független szakértők a konzultációs folyamatban részt vevő hazai kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, vállalkozások képviselői előtt is bemutatták.
„Európa elsősorban a tudás és a tehetség terén veheti fel a versenyt a világ többi részével, például Kínával, ennek pedig Magyarországon jelentős hagyományai vannak. A magyar kormány tudásgazdaság fejlesztésére irányuló ambíciói, elképzelései és intézkedései mély benyomást tesznek rám” – mondta el köszöntőjében Robert-Jan Smits.
Hozzátette, elismeri a kutatásfinanszírozásért felelős döntéshozók bátorságát, amelynek köszönhetően az NKFI Hivatal létrehozásával párhuzamosan és a rendszer megújítása közepette is felvállalták a Peer Review folyamatban való részvételt. Hangsúlyozta, több alkalommal meggyőződhetett arról, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetése eltökélt a források átlátható, koordinált és kiválósági szempontú felhasználásában.
A szakértői panel elnöke, Mark Ferguson kiemelte: a hazai KFI rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytattak interjút, a tények és adatok elemzésén túl ezek a konzultációk képezik a jelentés és a megfogalmazott következtetések alapját. „Magyarország tehetséges. Kedvező tehát a startpozíció, az elkezdett folyamatok jó irányba tartanak. Számottevő haladást sikerült már eddig is elérni, de további reformokra is szükség van.” – emelte ki a szakember. Kitért arra is, hogy a szakpolitikának el kell döntenie, mik a prioritások, mit és mikorra kíván elérni a kutatás-fejlesztés és az innováció területén.
|
|
||||
|
|
||||
|
|
|
„Magyarország jó gyakorlata: a Lendület” A szakértői fórumon több kérdés is elhangzott a konzultációs folyamatban részt vevő érintettektől: A kelet-európai országok H2020 programban elért alacsony sikerarányának javítása érdekében tervezett intézkedéseket firtató kérdésre válaszolva Robert-Jan Smits kifejtette: a H2020 program célja, hogy világszínvonalú kutatásokat finanszírozzon, mert csak így lehet Európa versenyképes a világban, a kiválósági kritérium tehát nem változhat. A kelet-európai országok a strukturális alapokból nyújthatnak támogatást az innovációs környezetük és a pályázó szervezetek (vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek) innovációs kapacitásának javítására, ami lehetővé teszi a nemzetközi sikerességet. Sokat hangsúlyozott feltétele a KFI források felhasználásának, hogy az egyetemek a kutatási forrást csak kutatásra költsék, ne intézményfinanszírozásra. Az ennek kivitelezhetőségére vonatkozó kérdés kapcsán a válaszadók megerősítették, ha kutatásfejlesztési forrást másra fordít az intézmény, azt vissza kell fizettetni. Felmerült kérdésként az is, hogy miként juthatnak kockázati tőkéhez az infokommunikáción kívüli szakterületek, pl. a biotechnológiai innovációk. A válaszadók szerint követendő lehet az ír példa, az állami szerepvállalás a kockázati tőkebefektető vállalkozásokban. A szakértők egyöntetűen a Lendület programot emelték ki válaszul arra a kérdésre, hogy találkoztak-e olyan gyakorlattal Magyarországon, amelyet más országokban jó példaként ismertetnének. A nemzetközi szakértőknek a pályázati értékelési folyamatba való eddiginél is erőteljesebb bevonására vonatkozó javaslat kapcsán felmerült kétségekre reagálva a szakértők egyetértettek azzal, hogy a folyamat költséggel járhat, ugyanakkor rámutattak, hogy a külföldi értékelőket az is motiválhatja, hogy részt vehetnek a nagy presztízsű magyar kutatásfejlesztés új intézményeinek megerősítésében. A szakértők szerint érdemes azt is figyelembe venni, hogy a jó kutató nem feltétlenül jó bíráló. Pálinkás József, NKFIH-elnök ennek kapcsán megjegyezte, az NKFI Hivatal folyamatosan monitorozza az értékelőket és értékeléseket annak érdekében, hogy az értékelői tevékenység a versenypályázati rendszert a lehető legjobban támogassa. |
|
„Mi kértük, hogy tartsanak elénk tükröt, nem félünk belenézni” A hazai KFI rendszerről készült Peer Review jelentés többek közt a kutatásra és innovációra fordított – mind a közfinanszírozású, mind a magánszféra által befektetett – források növelését javasolja, ezen kívül strukturáltabb, folyamatos párbeszédet a szakpolitikailag felelős NKFI Hivatal, illetve a tágabb tudományos és innovációs közösség között, valamint intenzívebb együttműködést a tudomány és a vállalkozások között. A szakértők hét pontban összegezték észrevételeiket, és számos javaslatot fogalmaztak meg, melyeket Mark Ferguson, a szakértői panel elnöke az alábbi magyarázatokkal ismertetett:
|
A külföldi szakemberek ajánlásainak ismertetése után Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a Hivatal stratégiájának, programjainak kidolgozása párhuzamosan haladt az értékeléssel. „Mi kértük, hogy tartsanak elénk tükröt, nem félünk belenézni. Örömteli, hogy a szakértők sok tekintetben megerősítik az elképzeléseinket: biztosítani kell a hazai kutatás-fejlesztés és innováció fenntartható finanszírozását, valamint a kutatóhelyek és az innovatív vállalkozások közötti intenzívebb együttműködést.” – összegezte válaszában Pálinkás József. Az NKFI Hivatal elnöke kiemelte: harmonikus volt a közös munka a jelentés készítőivel, így az ajánlások közül többet már a helyzetelemzés folyamatával párhuzamosan, menet közben is hasznosított a Hivatal, számos feladatot megvalósítva a KFI rendszer megszilárdításával kapcsolatban.
Az érintettekkel kialakított egyeztetések és az értékelői rendszerre vonatkozó ajánlások kapcsán az elnök elmondta, a Hivatal által szervezett 2016 áprilisi pályázói-értékelői fórum csupán az egyik azok közül a fórumok közül, amelyeken az NKFI Hivatal és a kutatási-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői folytatnak nyílt párbeszédet. A KFI versenypályázati tükör” típusú rendezvények az értékelők értékelését is célozzák, visszajelzést adva a nagy arányban engedékeny vagy következetlen bírálóknak. Elhangzott az is, célszerű, ha a pályázatokat nemcsak a leírtak alapján ítélik meg, hanem a pályázókat is meghallgatják – ez néhány konstrukcióban, például az Innovációs ökoszisztéma címmel meghirdetett,, valamint a felsőoktatási és ipari együttműködési központok létrehozására irányuló felhívások szakpolitikai véleményezési folyamata során már megvalósult, de a benyújtott pályázatok mennyisége miatt még nem szervezhető meg minden konstrukcióban.
Pálinkás József hangsúlyozta, az NKFI Hivatal számos területen elindított programjai és kezdeményezései összhangban állnak az ajánlásokkal.
A tudományos pálya vonzerejének növelését is célozta például a pályájuk elején járó kutatók számára kiírt posztdoktori pályázat megújítása. Emellett, a kutatási témapályázatok felhívását is úgy módosították, hogy a kiemelkedő fiatalok ne kerüljenek hátrányba a tapasztalt kutatókkal szemben. Az NKFI Hivatal támogatja azokat a pályázókat is, akik az Európai Kutatási Tanács értékelése szerint a legjobbak közé jutottak, kiváló minősítést kaptak tavalyi európai pályázatukkal, de a korlátozott keretösszeg miatt nem részesültek brüsszeli támogatásban. Az NKFI Hivatal az induló és már évek óta működő vállalkozások innovációs tevékenységét egyaránt támogatja. A versenypályázati portfólió egyik programja a startup vállalkozások alapítását, mentorálását ösztönző inkubátorok megerősítését tűzte ki célul. A Hivatal előtérbe helyezi a kutatás és az ipar közötti szorosabb kapcsolat kialakítását. A felsőoktatási-ipari együttműködési központok létrehozását célzó pályázattal arra ösztönzik az egyetemeket, hogy a célzott fejlesztésekben az eddiginél intenzívebb együttműködést alakítsanak ki az iparral. További pályázattal „versenyképességi és kiválósági együttműködésre” buzdítják a kutatókat és az innovatív vállalkozások munkatársait.
A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő eredmények megvalósítása akkor is komoly kihívás, ha újabb konzultációk során megvitatjuk, mit várunk el a kutatási és innovációs rendszerünktől, hangsúlyozta Pálinkás József. A cél a versenyképes kutatási eredmények létrehozása, illetve az olyan kutatási eredmények továbbfejlesztése, amelyekre az iparban vagy a szolgáltatásokban is újítások építhetők.
|
A nemzetközi panel független szakértői:
A szakértők munkáját négy külső tanácsadó (peer) is segítette, akik más tagállamok kormányzati KFI szervezeteiben töltenek be speciális szakértelmet kívánó, felelős pozíciót:
|
|
Szakpolitika Támogató Eszköz (Policy Support Facility, PSF) A Horizont 2020 program keretében megvalósuló független szakértői értékelési-tanácsadási folyamat (Peer Review) az Európai Bizottság kezdeményezése, amely a tagállamokat a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikák tervezésében, megvalósításában és értékelésében támogatja. Az NKFI Hivatal jogelőd szervezete 2014 végén kérte a nemzetközi szakértők tanácsait a hazai KFI szakpolitika és intézményrendszer átalakításához és a fejlesztendő kulcsterületek azonosításához. |
Korábbi híradásaink az elemzés folyamatának egyes állomásairól:
-
A jelentős hazai tudományos és innovációs potenciál fokozottabb gazdasági hasznosítását és a KFI célú költségvetési ráfordítás növelését szorgalmazzák az EU szakértői
-
A Bizottság segíti a Tagállamokat kutatási és innovációs rendszereik megújításában
-
Nemzetközi szakértői csoport dolgozik a hazai KFI rendszer értékelésén
-
Akadémikusok, startupperek és cégvezetők válaszoltak a KFI rendszer elemzőinek
-
Az MTA KOKI intézetében is járt a hazai KFI rendszert felmérő nemzetközi panel
-
Budapesten az Európai Bizottság innovációs biztosa