Ön itt áll: PályázóknakHírek, eseményekHírekA Hivatal hírei
„Magyarország tehetséges!” Helyzetkép a magyar kutatási és innovációs rendszerről ajánlásokkal
„Magyarország tehetséges!” Helyzetkép a magyar kutatási és innovációs rendszerről ajánlásokkal
2016. szeptember 22.
Utolsó módosítás: 2017. december 30.
Olvasási idő: 17 perc
A kormány képviselői mellett a sajtónak és a kutató, fejlesztő közösség képviselőinek prezentálták három egymást követő eseményen az Európai Bizottság által felkért szakértők a meghatározó hazai szereplők bevonásával zajló konzultációk alapján, többlépcsős folyamat eredményeként elkészült átfogó jelentést a hazai KFI rendszer elemzéséről. A dokumentum következtetéseit és ajánlásait ismertető rendezvényeken részt vett Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatási és innovációs ügyekért felelős főigazgatója is.

A főigazgató mindhárom eseményen hangsúlyozta, hogy Magyarország kiváló tudományos alapokra és hagyományokra építve folytathatja a tudásgazdaság fejlesztését. Kiemelt néhány világszerte ismert magyar tudományos-innovációs eredményt, például a Nobel-díjakat, a C-vitamin felfedezését, a Rubik-kockát.

Az NKFI Hivatal jogelődjének kezdeményezésére, az Európai Bizottság által felkért szakértők  elemző munkájának eredményeként elkészült jelentés elismeri a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer folyamatban lévő átalakítását, és hét pontban összegzi  a  konkrét szakpolitikai üzeneteket a magyarországi kutatási és innovációs rendszerről: az ajánlások között található, hogy Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát, és olyan keretfeltételeket kell teremtenie, amelyek ösztönzik az innovációt, erősítik a kockázatvállalási kultúrát és előmozdítják az innováció iránti keresletet. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a közfinanszírozású rendszer, valamint az innovatív magánvállalkozások közötti együttműködést szorosabbá kell tenni, és mindkét területen javasolt az eddiginél több forrást  bevonni.

A jelentés következtetéseit először a kormányzat képviselői – Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára és Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa – jelenlétében ismertették a szakértői panel tagjai 2016. szeptember 20-án. A szűk körű megbeszélésen jelen volt Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke, valamint Friedler Ferenc innovációs és általános elnökhelyettes és Szigeti Gyula kutatás-fejlesztési elnökhelyettes is.

Az ajánlásokra reagálva Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a kutatás-fejlesztési források koordinált felhasználásának jelentőségét hangsúlyozva kiemelte az NKFI Hivatal szerepét, hozzátéve: ahogyan a Hivatal létrehozása és a versenypályázati rendszer megújítása során, úgy a jövőben is támaszkodni érdemes a nemzetközi jó gyakorlatokra és visszajelzésekre. A megbeszélésen Lepsényi István rámutatott, hogy a kormány számos kezdeményezéssel ösztönzi az innovatív ipari technológiák fejlesztését, így az Irinyi-terv iparfejlesztési célja növelni az ipar hozzájárulását a GDP-hez. Maruzsa Zoltán miniszteri biztos elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma készül a jelentés következtetéseinek áttekintésére abból a szempontból is, hogy a tárca közfeladataihoz kapcsolódóan miként lehet gyakorlati intézkedésekké formálni a javaslatokat. 

Mark Ferguson professzor, a panel elnöke
Mark Ferguson

A jelentés bemutatása a kormányzat képviselői előtt
A jelentés bemutatása a kormányzat képviselői előtt



Jakob Edler és Erja Heikkinen
Jakob Edler és Erja Heikkinen

Szigeti Gyula Péter és Csuzdi Szonja (NKFIH)
Szigeti Gyula Péter és Csuzdi Szonja (NKFIH)



Lepsényi István (NGM)
Lepsényi István (NGM)

Robert-Jan Smits (EB)
Robert-Jan Smits (EB)



Maruzsa Zoltán (EMMI)
Maruzsa Zoltán (EMMI)

Csepreghy Nándor (Miniszterelnökség)
Csepreghy Nándor (Miniszterelnökség)



Krzysztof Klincewicz
Krzysztof Klincewicz

Pálinkás József (NKFIH)
Pálinkás József (NKFIH)



Peer Review

Ezután Robert-Jan Smits főigazgató, Mark Ferguson, a szakértői bizottság vezetője és Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, ahol újságírói kérdésre válaszolva Mark Ferguson hangsúlyozta, hogy a konvergencia régióban és a Központi Régióban egyaránt találkoztak nemzetközileg is versenyképes kutatói műhelyekkel, illetve innovatív vállalkozásokkal. Pálinkás József kérdésre válaszolva elmondta, hogy a felfedező kutatás finanszírozása a jövőben is a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett felhívások jelentős részét fogja kitenni. Hozzátette, az innovatív vállalkozások ösztönzésére új konstrukciókon keresztül is mód nyílik a jövőben. A kockázati tőkealapok finanszírozásával erősödhetnek a jelentésben is fejlesztendő területnek ítélt innovatív vállalkozások. 

Peer review sajtójékoztató
Sajtójékoztató

Peer Review sajtójékoztató
Sajtójékoztató

A jelentés következtetéseit az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója és az ajánlásokat készítő független szakértők a konzultációs folyamatban részt vevő hazai kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, vállalkozások képviselői előtt is bemutatták.

„Európa elsősorban a tudás és a tehetség terén veheti fel a versenyt a világ többi részével, például Kínával, ennek pedig Magyarországon jelentős hagyományai vannak. A magyar kormány tudásgazdaság fejlesztésére irányuló ambíciói, elképzelései és intézkedései mély benyomást tesznek rám” – mondta el köszöntőjében Robert-Jan Smits.

Hozzátette, elismeri a kutatásfinanszírozásért felelős döntéshozók bátorságát, amelynek köszönhetően az NKFI Hivatal létrehozásával párhuzamosan és a rendszer megújítása közepette is  felvállalták a Peer Review folyamatban való részvételt. Hangsúlyozta, több alkalommal meggyőződhetett arról, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetése eltökélt a források átlátható, koordinált és kiválósági szempontú felhasználásában. 

A szakértői panel elnöke, Mark Ferguson kiemelte: a hazai KFI rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytattak interjút,  a tények és adatok elemzésén túl ezek a konzultációk képezik a jelentés és a megfogalmazott következtetések alapját. „Magyarország tehetséges. Kedvező tehát a startpozíció, az elkezdett folyamatok jó irányba tartanak. Számottevő haladást sikerült már eddig is elérni, de további reformokra is  szükség van.” – emelte ki a szakember. Kitért arra is, hogy a szakpolitikának el kell döntenie, mik a prioritások, mit és mikorra kíván elérni a kutatás-fejlesztés és az innováció területén.  

Robert-Jan Smits (EB)
Robert-Jan Smits (EB)

Mark Ferguson
Mark Ferguson



Jakob Edler
Jakob Edler

Eszmecsere a fórumon
Eszmecsere a fórumon



Erja Heikkinen
Erja Heikkinen, Krzysztof Klincewicz, Pálinkás József

Pálinkás József
Pálinkás József (NKFIH)

„Magyarország jó gyakorlata: a Lendület”

A szakértői fórumon több kérdés is elhangzott a konzultációs folyamatban részt vevő érintettektől:

A kelet-európai országok H2020 programban elért alacsony sikerarányának javítása érdekében tervezett intézkedéseket firtató kérdésre válaszolva Robert-Jan Smits kifejtette: a H2020 program célja, hogy világszínvonalú kutatásokat finanszírozzon, mert csak így lehet Európa versenyképes a világban, a kiválósági kritérium tehát nem változhat. A kelet-európai országok a strukturális alapokból nyújthatnak támogatást az innovációs környezetük és a pályázó szervezetek (vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek) innovációs kapacitásának javítására, ami lehetővé teszi a nemzetközi sikerességet.

Sokat hangsúlyozott feltétele a KFI források felhasználásának, hogy az egyetemek a kutatási forrást csak kutatásra költsék, ne intézményfinanszírozásra. Az ennek kivitelezhetőségére vonatkozó kérdés kapcsán a válaszadók megerősítették, ha kutatásfejlesztési forrást másra fordít az intézmény, azt vissza kell fizettetni.

Felmerült kérdésként az is, hogy miként juthatnak kockázati tőkéhez az infokommunikáción kívüli szakterületek, pl. a biotechnológiai innovációk. A válaszadók szerint követendő lehet az ír példa, az állami szerepvállalás a kockázati tőkebefektető vállalkozásokban.

A szakértők egyöntetűen a Lendület programot emelték ki válaszul arra a kérdésre, hogy találkoztak-e olyan gyakorlattal Magyarországon, amelyet más országokban jó példaként ismertetnének.

A nemzetközi szakértőknek a pályázati értékelési folyamatba való eddiginél is erőteljesebb bevonására vonatkozó javaslat kapcsán felmerült kétségekre reagálva a szakértők egyetértettek azzal, hogy a folyamat költséggel járhat, ugyanakkor rámutattak, hogy a külföldi értékelőket az is motiválhatja, hogy részt vehetnek a nagy presztízsű magyar kutatásfejlesztés új intézményeinek megerősítésében. A szakértők szerint érdemes azt is figyelembe venni, hogy a jó kutató nem feltétlenül jó bíráló. Pálinkás József, NKFIH-elnök ennek kapcsán megjegyezte, az NKFI Hivatal folyamatosan monitorozza az értékelőket és értékeléseket annak érdekében, hogy az értékelői tevékenység a versenypályázati rendszert a lehető legjobban támogassa.


 

„Mi kértük, hogy tartsanak elénk tükröt, nem félünk belenézni”

A hazai KFI rendszerről készült Peer Review jelentés többek közt a kutatásra és innovációra fordított – mind a közfinanszírozású, mind a magánszféra által befektetett – források növelését javasolja, ezen kívül strukturáltabb, folyamatos párbeszédet a szakpolitikailag felelős NKFI Hivatal, illetve a tágabb tudományos és innovációs közösség között, valamint intenzívebb együttműködést a tudomány és a vállalkozások között. A szakértők hét pontban összegezték észrevételeiket, és számos javaslatot fogalmaztak meg, melyeket Mark Ferguson, a szakértői panel elnöke az alábbi magyarázatokkal ismertetett:

  • A versenyképességnek ára van, de a finanszírozás önmagában nem elég. Prioritásokat kell választani, hogy a kiemelt területeken Magyarország megfelelhessen a magas nemzetközi elvárásoknak. Versenyképesebbé, „nemzetközibbé” kell tehát válnia a kutatási rendszernek, és ez cégeket vonz majd az országba.   Ezért a kérdés: Mit várunk a kutatási-innovációs rendszertől, röviden: mit akarunk elérni és mikor?
  • A döntések előkészítésekor célszerű meghallgatni a kutatási-innovációs folyamatban érdekelt feleket – az egyetemek, a kutatóintézetek, a különböző vidékeken megtelepült, eltérő méretű vállalkozások képviselőit. Nem lehet mindenkinek a javaslatát elfogadni, de hasznos, ha mindenki tisztában van a prioritásokkal, a döntések hátterével. A konzultáció végén nem lesz mindenki elégedett, de a résztvevők így könnyebben elfogadhatják a döntéseket.
  • A magas színvonal egyik záloga a nemzetközi értékelés. A programok, illetve a projektek értékelésébe érdemes a világ legjobb szakembereit is bevonni. És – ahogyan most is – értékelni kell, hogy mit várunk el a kutatási rendszertől, az évek múltával pedig meg kell vizsgálni, hogy megfelelnek-e az eredmények a várakozásoknak: jók-e a tudományos eredmények, elég munkahelyet teremtettünk. Ha nem, akkor módosításra van szükség. Az értékelés kultúrájának is erősödnie kell.
  • A kutatási-innovációs folyamat legfontosabb szereplője az ember – a fiatal kutató, a vállalkozó ember. Mark Ferguson azt tapasztalta, hogy a sok lelkes, okos fiatalnak – vállalkozóknak és kutatóknak –, akikkel a szakértők találkoztak, volt elképzelése a jövőről.  Az államnak fontos  biztosítania  őket arról, hogy valóban van jövőjük Magyarországon, és elfogadható fizetéshez juthatnak az állami intézményekben vagy a magánszektorban. A fiatalok megtartásán kívül a kutatási-innovációs folyamat minden szereplője számára – a tanárok, a kutatók, a vállalkozásokban dolgozók, a cégalapítók számára is – megfelelő feltételeket kell teremteni. Az egyetemen tanuló diákokat, a PhD-hallgatókat érdemes felkészíteni arra, hogy a vállalkozásokban keressenek majd munkát, és a vállalkozás tanítását már korán el lehet kezdeni. 
  • Mindenhol szükség van innovációra. Nemcsak a tudományban, hanem az iparban, az egészségügyben, a szolgáltatásokban is. Mark Ferguson – és az értékelők – véleménye szerint bátorítani kell az okos kockázatvállalást, és tanulni kell a hibákból. A kutatás gyakran nem úgy alakul, ahogyan várják, de a munkában résztvevők – különösen a fiatalok – ebből is sokat tanulnak.
  • Az államilag támogatott kutatásnak és fejlesztésnek kapcsolódnia kell az iparhoz. A kisebb és nagyobb vállalkozásokkal kialakított partnerség elősegíti a prioritások megvalósítását, a nemzetközi színvonal elérését.
  • Magyarországon a kutatás és az innováció alulfinanszírozott. A kutatás-fejlesztésre fordított GDP-arány nem éri el az európai uniós átlagot. A kutatási-innovációs rendszer a mostaninál több támogatást igényel, vonta le a folyamat egyik legfontosabb következtetését Mark Ferguson.

 

A külföldi szakemberek ajánlásainak ismertetése után Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a Hivatal stratégiájának, programjainak kidolgozása párhuzamosan haladt az értékeléssel. „Mi kértük, hogy tartsanak elénk tükröt, nem félünk belenézni. Örömteli, hogy a szakértők sok tekintetben megerősítik az elképzeléseinket: biztosítani kell a hazai kutatás-fejlesztés és innováció fenntartható finanszírozását, valamint a kutatóhelyek és az innovatív vállalkozások közötti intenzívebb együttműködést.” – összegezte  válaszában Pálinkás József. Az NKFI Hivatal elnöke kiemelte: harmonikus volt a közös munka a jelentés készítőivel, így az ajánlások közül többet már a helyzetelemzés folyamatával párhuzamosan, menet közben is hasznosított a Hivatal, számos feladatot megvalósítva a KFI rendszer megszilárdításával kapcsolatban. 

Az érintettekkel kialakított egyeztetések és az értékelői rendszerre vonatkozó ajánlások kapcsán az elnök elmondta, a Hivatal által szervezett 2016 áprilisi pályázói-értékelői fórum csupán az egyik azok közül a fórumok közül, amelyeken az NKFI Hivatal és a kutatási-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői folytatnak nyílt párbeszédet.  A KFI versenypályázati tükör” típusú rendezvények az értékelők értékelését is célozzák,  visszajelzést adva a nagy arányban engedékeny vagy következetlen bírálóknak. Elhangzott az is, célszerű, ha a pályázatokat nemcsak a leírtak alapján ítélik meg, hanem a pályázókat is meghallgatják – ez néhány konstrukcióban, például az Innovációs ökoszisztéma címmel meghirdetett,, valamint a felsőoktatási és ipari együttműködési központok létrehozására irányuló felhívások szakpolitikai véleményezési folyamata során már megvalósult, de a benyújtott pályázatok mennyisége miatt még nem szervezhető meg minden konstrukcióban.

Pálinkás József hangsúlyozta, az NKFI Hivatal számos területen elindított  programjai  és kezdeményezései összhangban állnak az ajánlásokkal.

A tudományos pálya vonzerejének növelését is célozta például a pályájuk elején járó kutatók számára kiírt posztdoktori pályázat megújítása. Emellett, a kutatási témapályázatok felhívását is úgy módosították, hogy a kiemelkedő fiatalok ne kerüljenek hátrányba a tapasztalt kutatókkal szemben. Az NKFI Hivatal támogatja azokat a pályázókat is, akik az Európai Kutatási Tanács értékelése szerint a legjobbak közé jutottak, kiváló minősítést kaptak tavalyi európai pályázatukkal, de a korlátozott keretösszeg miatt nem részesültek brüsszeli támogatásban. Az NKFI Hivatal az induló és már évek óta működő vállalkozások innovációs tevékenységét egyaránt támogatja. A versenypályázati portfólió egyik programja a startup vállalkozások alapítását, mentorálását ösztönző inkubátorok megerősítését tűzte ki célul. A Hivatal előtérbe helyezi a kutatás és az ipar közötti szorosabb kapcsolat kialakítását. A felsőoktatási-ipari együttműködési központok létrehozását célzó pályázattal arra ösztönzik az egyetemeket, hogy a célzott fejlesztésekben az eddiginél intenzívebb együttműködést alakítsanak ki az iparral. További pályázattal „versenyképességi és kiválósági együttműködésre” buzdítják a kutatókat és az innovatív vállalkozások munkatársait. 

A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő eredmények megvalósítása akkor is komoly kihívás, ha újabb konzultációk során megvitatjuk, mit várunk el a kutatási és innovációs rendszerünktől, hangsúlyozta Pálinkás József. A cél a versenyképes kutatási eredmények létrehozása, illetve az olyan kutatási eredmények továbbfejlesztése,  amelyekre az iparban vagy a szolgáltatásokban is újítások építhetők. 

A nemzetközi panel független szakértői:

  • Mark Ferguson professzor, a panel elnöke, a Science Foundation Ireland főigazgatója, az ír kormány tudományos főtanácsadója
  • Krzysztof Klincewicz professzor, a panel rapportőre, a Varsói Egyetem tanára
  • Jakob Edler professzor, az MBS Manchester Institute of Innovation Research igazgatója
  • Marjan Oudeman, az Utrechti Egyetem igazgatótanácsának elnöke

A szakértők munkáját négy külső tanácsadó (peer) is segítette, akik más tagállamok kormányzati KFI szervezeteiben töltenek be speciális szakértelmet kívánó, felelős pozíciót:

  • Andrea Höglinger, főosztályvezető, Európai és Nemzetközi Programok Főosztálya, Osztrák Kutatástámogató Ügynökség, Ausztria
  • Urban Krajcar főigazgató, Oktatási, Kutatási és Sportminisztérium, Szlovénia
  • Erja Heikkinen főosztályvezető, Kutatási Politika Főosztály, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Finnország
  • Benoît Legait, a Gazdasági Minisztérium Gazdasági, Ipari, Energia és Technológia Tanácsának tagja, Franciaország

 

Szakpolitika Támogató Eszköz (Policy Support Facility, PSF)

A Horizont 2020 program keretében megvalósuló független szakértői értékelési-tanácsadási folyamat (Peer Review) az Európai Bizottság kezdeményezése, amely a tagállamokat a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikák tervezésében, megvalósításában és értékelésében támogatja. Az NKFI Hivatal jogelőd szervezete 2014 végén kérte a nemzetközi szakértők tanácsait a hazai KFI szakpolitika és intézményrendszer átalakításához és a fejlesztendő kulcsterületek azonosításához.


 

Korábbi híradásaink az elemzés folyamatának egyes állomásairól:

Utolsó módosítás: 2017. december 30.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?