Ön itt áll: PályázóknakHírek, eseményekHírekA Hivatal hírei
Tavaly óta jelentősen nőtt az innovációs ráfordítás – K+F trendek a KSH idei előzetes statisztikai adatai alapján
2018. július 23.
Utolsó módosítás: 2018. augusztus 09.
Olvasási idő: 7 perc

A KSH közzétette gyorsjelentését a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység 2017-re vonatkozó jellemző statisztikai adatairól. Folyó áron 21%-kal többet fordítottunk kutatás-fejlesztésre tavaly óta, és megállt a kutatással foglalkozók létszámának évek óta csökkenő tendenciája.


K+F ráfordítás a GDP százalékában

K+F ráfordítás a kutatás-fejlesztési és innovációs célra rendelkezésre álló pénzügyi források tényleges felhasználását jelenti.

 

A K+F ráfordítás adata

A kutatási, fejlesztési és innovációs statisztikák egyik legfontosabb és legszélesebb körben használt mutatója a K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya, mely megmutatja, hogy adott nemzetgazdaságban mekkora összeget költöttek K+F tevékenységre. Ebbe beletartozik a vállalati szféra adott évi költése csakúgy, mint a felsőoktatási intézmények, illetve a kutatóintézetek ráfordításai. Beletartoznak a beruházási és költség adatok, függetlenül attól, hogy a szervezetek saját forrásból vagy állami támogatásból finanszírozták-e K+F tevékenységüket. 

A szakpolitikai várakozásokkal összhangban a 2016. évi (2017-ben publikált) visszaesés után a K+F ráfordítás 2017. évi volumene az előző évhez képest jelentősen, 427,2 milliárd Ft-ról 517,3 milliárd Ft-ra nőtt. 

Az utóbbi tíz évben, leszámítva a tavalyi csökkenést, a K+F ráfordítás volumene folyóáron kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan növekszik. Az előző évhez képest 21,1%-kal nőtt a felhasznált K+F ráfordítás. Ebben a növekedésben már egyértelműen tükröződnek a 2015-ben indított egységes versenypályázati rendszer keretében felhasznált európai uniós és hazai források.  

A K+F ráfordítás volumenében bekövetkezett növekedéssel a GDP-arányos K+F ráfordítás 2017-ben elérte az 1,35 %-ot. Ez ugyan jelentős előrelépés a tavalyi évhez képest (a 2016-os KSH-adat 1,22%) képest, ugyanakkor még mindig nem éri el a 2013-ban mért legmagasabb arányt, az 1,39%-ot, és jelentősen elmarad a 2020-ra célként kitűzött 1,8%-tól.

 

K+F ráfordítás/GDP és K+F számított létszám alakulása 2007-2017 között
1. ábra: A K+F ráfordítás/GDP és a K+F számított létszám alakulása 2007–2017 között
 

 

Ezen arányszám növekedése értelemszerűen nemcsak a K+F ráfordítás nagyságától, hanem a GDP volumenétől is függ. Minél magasabb a GDP volumene adott K+F ráfordítás mellett, annál kisebb lesz a GDP-arányos K+F ráfordítás. Ez azt is jelenti, hogy a GDP növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mértékben kell éves szinten növelni a K+F költések nagyságát, hogy Magyarország 2020-ra elérje az 1,8%-os arányt. 

 

K+F létszám-adatok

Ahogy a fenti ábra tükrözi, nagyon szorosan együtt mozog a GDP-arányos K+F ráfordítás és a számított K+F létszám alakulása. A 2016-os csökkenés után a 2017-es létszámadat jelentős növekedést mutat: 35 757 főről (2016, KSH) 40 432 főre nőtt a K+F számított létszám. A 2007-es adatokhoz képest ez másfélszer akkora ez az érték. A 2013-as kutatói létszám volt eddig a legmagasabb, de az is több mint 2000 fővel elmarad a 2017-es adatoktól. A 2017-es növekedés során a kutatók száma is jelentősen nőtt (10,2%-kal 2016-hoz képest), de annál is nagyobb arányban nőtt a kutatói munkát támogató munkakörben dolgozók létszáma (19,9%).

 

A K+F ráfordítások forrásai

A K+F ráfordítások forrásai adat mutatja meg, hogy mely szektor finanszírozza a K+F tevékenységre költött összegeket. A ráfordításadat az alábbi négy forrásból tevődik össze:

:

  • a vállalkozások ráfordításai;
  • állami költségvetés;
  • nonprofit források;
  • külföldi források.

A 2017-es adatokat tekintve a vállalkozások által biztosított forrás teszi ki a teljes ráfordítás legnagyobb részét, 53%-ot. Az állami költségvetés 32%-ot, míg a külföldi források 15%-ot jelentenek. A nonprofit szektor forrásai pedig 0,5%-ot tesznek ki.

 

K+F ráfordítás megoszlása források szerint, 2007-2017
2. ábra: A K+F ráfordítás megoszlása források szerint, 2007–2017
 

 

2007 és 2017 között vizsgálva a források alakulását, szembeötlő, hogy az elmúlt tíz évben mennyire megnőtt az üzleti szféra súlya a K+F tevékenység finanszírozásában. 2007-ben még egy szinten volt a vállalkozások és az állam által biztosított K+F forrás, 2017-ben viszont a vállalati források már messze megelőzik a költségvetési forrásokat.  

vállalati források volumene folyamatosan növekszik, és változás csak a növekedés ütemében figyelhető meg. 2017-ben nagyon jelentős volt a növekedés (13,0%), ennél csak 2013-ban volt nagyobb a vállalati források emelkedése (az előző évhez képest 15,3%). Itt kell megjegyezni, hogy a vállalati források nem tartalmazzák a vállalatok K+F projektek megvalósítására kapott állami támogatásait,  azok az állami források között jelennek meg.  

A költségvetési (állami) források alakulása időben már nem tekinthető ennyire kiegyensúlyozottnak. Kisebb-nagyobb lefelé tartó mozgások már a korábbi években is jellemezték a szektort, ám 2016-ban jelentős mértékben csökkent az állami szféra hozzájárulása a K+F ráfordításokhoz az előző évhez képest. Ennek oka részben az volt, hogy a pályázatok keretében megítélt támogatások odaítélése és kifizetése nem esik egybe a támogatások elköltésével, a ráfordításadatot pedig a felhasználás alapján határozzák meg. Ezt támasztja alá az állami források 2017-ben tapasztalható jelentős növekedése is. A költségvetési források 2017-ben 47,1%-kal 164,9 milliárd Ft-ra növekedtek az előző évhez képest, ezzel sikerült folyó áron elérni és kismértékben meghaladni a 2015-ös szintet (162 milliárd Ft). 

 

A három szektor által felhasznált K+F ráfordítás

A KSH előzetes adatai szerint a 2017. évi K+F ráfordítás 74%-át a vállalati szféra költötte el. Ebbe beletartoznak a vállalat saját forrásai és az állami költségvetésből kapott támogatások egyaránt. A felsőoktatási intézmények, a költségvetési és egyéb kutatóhelyek (beleértve az MTA kutatóintézeteit és más kutatóintézeteket is) a K+F ráfordítás 13-13%-át használhatták fel.

 

K+F ráfordítás felhasználása a három szektorban 2007-2017 között
3. ábra: A K+F ráfordítás felhasználása a három szektorban 2007–2017 között
 

 

Az egyetemek által felhasznált ráfordítás növekedett arányaiban a legnagyobb mértékben (41,2%-kal) az előző évhez képest. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyetemek és kutatóintézetek esetében a felhasznált ráfordítás összegébe beletartoznak a K+F célú pályázati források mellett a működéshez kapcsolódó költségvetési támogatások, azaz a K+F tevékenységbe számító rezsi- és bérköltségek is.) A vállalati szféra  K+F ráfordításai 20,9%-kal, míg a kutatóintézetekéi 17,4%-kal növekedtek. Az előbbi adat megegyezik az országos K+F ráfordítás növekedésével.

 

További információk:
  • Milyen a hazai innovációs teljesítmény az EU 2018-ban kiadott innovációs rangsorának adatai szerint?
    Az Európai Bizottság által összeállított Európai Innovációs Rangsor (European Innovation Scoreboard, EIS) nemzeti innovációs teljesítménylistáján Magyarország összevont pontszáma alapján a tavalyi évhez képest kis mértékben előrelépett. A rangsor módszertanában tavaly jelentős változások történtek, amelyeket az adatok értő elemzésekor figyelembe kell venni. A nagyrészt 2016-ban és 2017-ben, valamint részben 2018-ban támogatást nyert mintegy 5700 projekt kutatásfejlesztési és innovációs teljesítményre gyakorolt hatása a következő évek K+F ráfordítási adataiban, és innovációs rangsoraiban érvényesülhet.
    Teljes cikk
  • Milyen a hazai innovációs teljesítmény a 2018. évi Globális Innovációs Index (WIPO) szerint?
    A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által összeállított Globális Innovációs Indexben (GII) 7 indikátorcsoport összesen 80 indikátorával jellemzik a kutatást, a fejlesztést és az innovációt befolyásoló tényezőket. Magyarország az összesített rangsorban a tavalyi 39. helyről a 33.-ra lépett előre. A legnagyobb pozitív változás az „Egyetemek/vállalatok közötti kutatási együttműködések” indikátor terén jelentkezett.
    Teljes cikk
  • K+F trendek a KSH előzetes statisztikai adatai alapján, 2016
    A KSH 2016-ra vonatkozóan előzetes adatokat közölt a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység jellemzőiről: a K+F ráfordítás összegéről, a K+F ráfordítás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányáról, a ráfordítás források szerinti megoszlásáról, ezen belül a vállalkozások, illetve a központi költségvetés K+F ráfordításának mértékéről, továbbá a kutató-fejlesztő helyek számáról és a kutatói létszám alakulásáról.
    Teljes cikk
  • K+F trendek a KSH statisztikai adatai alapján, 2016
    Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal 2016-ra vonatkozó végleges statisztikai adatai a hazai kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység jellemzőiről. A közölt adatsorokból, a korábban közölt gyorsjelentés statisztikáit megerősítve, további részletek ismerhetők meg, többek között, a hazai K+F ráfordítás tudományterületek szerinti megoszlásáról. A hazai kutatás-fejlesztést ösztönző forrásbőség hatása hosszabb távon jelenhet meg az adatokban.
    Teljes cikk
Utolsó módosítás: 2018. augusztus 09.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?