A korábbi évek kötelezettségvállalásai jelentősen megterhelték a 2019. évi kiírás fedezetéül szolgáló forrásokat, ezért a pályázatok megjelentetésére a szabad források rendelkezésre állását követően kerülhetett sor. Először megoldást kellett találni arra, hogy az alapkutatási pályázatokat biztonsággal ki lehessen írni idénre és jövőre is.
Az egyéni kutatókat, kutatócsoportokat célzó OTKA pályázati konstrukciók alapelvei, illetve elbírálásuk folyamata megfelelnek az előző évek hasonló pályázattípusainak, ugyanakkor sok olyan változtatás lépett életbe, amelynek célja, hogy a támogatásokat rugalmasabban lehessen felhasználni és az adminisztratív terhek csökkenjenek. Annak érdekében, hogy a pályázók a támogatások elnyeréséért a kutatói életpálya azonos szakaszán álló társaikkal versenyezzenek, a pályázatképességnél nem az életkor, hanem a doktori fokozat megszerzésének ideje a mérvadó, hasonlóan több európai kutatásfinanszírozási rendszerhez.
Fontos kiemelni:
- A tapasztalt kutatók, illetve az általuk vezetett kutatócsoportok az OTKA kutatási témapályázati felhívás keretében pályázhatnak támogatásra az 5,8 milliárd forint keretösszegből. Ez a program magában foglalja a sok éves múltra visszatekintő ún. K típusú pályázatokat, továbbá a kétoldalú magyar-osztrák (ANN) vagy magyar-szlovén (SNN) kutatói együttműködésben megvalósított projektekre igényelhető támogatásokat.
- A kutatói életpályájuk elején álló tehetséges kutatók számára kétféle pályázati lehetőség – posztdoktori (PD) és fiatal kutatói (FK) nyílik meg összesen 4 milliárd forint keretösszeggel.
Jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy – a kutatói életpálya szakaszokhoz igazodva – nem az életkor számít, hanem a doktori fokozat megszerzése óta eltelt idő. Ez a posztdoktori (PD típusú) pályázatok esetében legfeljebb 5 év, míg a fiatal kutatók (FK típusú) pályázatoknál 12 év.
Mindhárom pályázattípus esetén nőtt az elnyerhető kutatói bér, egyszerűsödtek a keresetkiegészítés szabályai, a posztdoktori pályázatoknál pedig a béren kívül már dologi költségek is tervezhetők. Fontos adminisztratív könnyítés, hogy az évek közötti és az éven belüli költségátcsoportosításokhoz már nem lesz szükség külön szerződésmódosításra, elegendő a pénzügyi beszámolóban részletesen indokolni az eltérést. További pozitívum, hogy csökkentek a más projektekben való részvétel korlátozásai, nőtt a külföldi tartózkodás lehetősége a projekt futamideje alatt, és ezentúl a hallgatók és technikusok is egyszerűbben bevonhatók lesznek a projektekbe.
Lényeges, hogy a fenti pozitív változások a már futó pályázatok esetében is érvényesítésre kerülnek, így a jelenlegi OTKA-kedvezményezettek is hatékonyabban tudják kutatási forrásaikat felhasználni tudományos céljaik elérése érdekében.
A kutatások területén nem csak az egyéni, illetve kutatócsoport szintű kutatások kerülnek finanszírozásra. A most megjelent egyéni OTKA-pályázatokkal párhuzamosan már zajlik az intézmények számára korábban kiírt Tématerületi Kiválósági Programra benyújtott támogatási igények értékelése is. Jelenleg készülnek a szakértői vélemények, amelyek a javaslatokat megfogalmazó bizottságok munkáját segítik. A bizottságok hamarosan előterjesztik szakmai javaslatukat, ezt követően – várhatóan még áprilisban sor kerül a támogatói döntésre. Ezen túl a 2018-ban indult, az ITM és NKFI Hivatal kezelésében folytatódó Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program folytatásaként 2019-ben is 13 felsőoktatási intézmény részesülhet összesen 15 milliárd forint összegű támogatásban. Az intézmények a tavaly megkezdett, három éves kutatási tématerületeiket folytatják, ehhez kapnak további támogatást. Folyamatosan jelennek tehát meg a vállalatokat és egyetemeket célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok, amelyek elsősorban a piaci fókuszú fejlesztéseket és innovációkat támogatják majd. Ehhez a célkitűzéshez igazodnak az egyes konstrukciók – KKV Start Innováció, Piacvezérelt KFI, Nyílt Innováció és Ipar-Egyetem Együttműködés – irányvonalai.
Budapest, 2019. április 5.