Sokáig úgy gondoltuk, hogy egy növény fejlődését szinte kizárólag a genetikai állománya határozza meg. A modern növényélettani kutatások azonban egyre világosabban mutatják: a környezet legalább ilyen fontos szerepet játszik abban, milyen lesz egy levél felépítése és hogyan működik majd a későbbiekben. A fényviszonyok, a hőmérséklet vagy éppen a vízellátás már a fejlődés során befolyásolják a növény anatómiai sajátosságait, amelyek hosszú időre meghatározzák teljesítményét. 

Már akkor jelzi a nitrogénhiányt, amikor az emberi szem még semmit sem lát – így változik meg a növényvédelem. Tápanyag- és vízhiány, terméskiesés – a jövőben mindezekre már korán figyelmeztethet egy új, mesterséges intelligenciára épülő növényfigyelő rendszer. A Szegedi Tudományegyetem kutatói olyan kamerás megoldást fejlesztenek, amely folyamatosan követi a növények fejlődését, valós időben elemzi az állapotukat, és időben jelzi a termést veszélyeztető problémákat. Az innováció hosszú távon a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb mezőgazdaság egyik fontos eszközévé válhat.

Gyors ütemben kívánjuk felszámolni az előző kormány által létrehozott alapítványi irányítási modellt annak érdekében, hogy a magyar egyetemek és kutatóintézetek ismét teljes jogú résztvevői lehessenek a Horizon Europe és Erasmus+ programoknak - közölte a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára a Facebook-oldalán szerdán.

Az innováció Magyarország jövőbeni sikerének kulcsa és legfontosabb erőforrása, ezért a kormány kiemelten támogatja a tudomány, a technológia és a startup-ökoszisztéma fejlesztését - mondta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a Hungarian Startup University Program (HSUP) zárórendezvényén (Demo Day) pénteken Budapesten.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) vezetésével elindult a „Perifériától a modellekig: A kulturális örökséget pontosan beidéző képgeneráló platform létrehozása low-resource nyelvű kultúrák számára” című, 2025-1.2.1-HU-RIZONT-2025-00099 azonosítószámú kutatás-fejlesztési projekt. A kezdeményezés egy sürgető globális és hazai kihívásra reagál: a magyar nyelv és más alacsony digitális erőforrású nyelvek vizuális és kulturális öröksége jelenleg alulreprezentált a generatív mesterséges intelligencia rendszerekben.

Kulturálisan érzékeny és nyelvileg pontos kép- és videógenerálásra képes mesterségesintelligencia-platform fejlesztése indult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) vezetésével - tájékoztatta az intézmény azt MTI-t.

Újgenerációs, rendkívül érzékeny, mikroszkopikus élőlényeket alkalmazó anyaghatástani és toxicitási vizsgálati rendszert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE)..

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszéke, továbbá az ELTE Humántudományok Kutatóközpont Régészeti Kutatóintézetének együttműködésében a Kis-Sárréten és a Tiszazugban olyan mezőgazdaság-történeti kutatások zajlanak, amelyek a középkori (XII-XV. sz.) falvak és települések mezőgazdaság-történetével foglalkoznak. A kutatásban a Békés vármegyei Geszt település határában található, középkori Vátyon falu interdiszciplináris vizsgálati eredményeit ismertetik a MATE szakértői.

Mi a közös egy türelmetlen emberben, aki a forró vizes csapot tekergeti a zuhany alatt, egy indokolatlanul kialakuló autópályás dugóban és abban, ahogyan egy vírus okozta járványra reagálunk? Elsőre semmi, de a matematikusok ezt másképp látják. A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében Biomath 2026 címmel rendeztek nemzetközi multidiszciplináris konferenciát a matematika élettudományi alkalmazásairól. Röst Gergely matematikus, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék vezetője a tudományterületet a biológiai problémák által inspirált matematikaként jellemzi. Krisztin Tibor matematikus, az SZTE egyetemi tanára szerint a késleltetett egyenletek emlékeznek a múltra, és így jelezhetik előre a változásokat.

A támogatásban részesült díjazottak 14 szekcióban csaknem 150 előadást tartottak. Szakmai tanácskozás keretében ismertették kutatási programjaikat Debreceni Egyetemen futó Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram nyertesei. 

Az ELTE TTK kutatóinak közreműködésével eddig példa nélküli részletességgel tárták fel egy rendkívül távoli rádiógalaxis belső szerkezetét, új betekintést nyújtva abba, hogyan formálódtak a legelső óriásgalaxisok és galaxishalmazok az Univerzum korai időszakában.

Trópusi parazita elleni vakcinát fejleszt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap támogatásával a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a konzorciumvezető Neo-Antigén Biotech Kft. - közölte a immunizációs technológiák fejlesztésével foglalkozó társaság az MTI-vel.

2026. június 5-én a Graphisoft Parkban találkoztak a hazai és nemzetközi kreatívipar szereplői a Creative Business Day eseményen. Az esemény társszervezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az EIT Culture & Creativity alapító tagja volt.

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE)

a Belépés a TartalomjegyzékaKeresés:
Keresés űrlapKeresés
 
Főmenü
Év Magyar autójaUtánpótlásGondolatjelMesél a szakértőAnyukám is érteni fogja„Magyarok”

KözlekedésbiztonságItthon-otthonANKTesztJárműgyártásPodcastICDPJárműtechnikaOld Skull Garage
Tóbiás és BalambérJárműtörténelemNői szemmelPortré és interjúFormula StudentJárműsportZöldrovat



fejlesztés
Forradalmi változásokat hozhat a CO2 hasznosításában az SZTE tudósainak kutatása
2026.05.25.
Hírszerkesztő
Március elején indult az a HU-RIZONT támogatásban is részesülő kutatási projekt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), amely jelentős mértékben hozzájárulhat az iparban keletkező szén-dioxid hasznosításához. Az SZTE kutatói a CO2 elektrolízisére használható, hosszú távon is stabilan működő gázdiffúziós elektródok létrehozásán dolgoznak.

A MATE kutatói elsőként vizsgálták a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a budapesti ivóvízhálózatban. Az úttörő, hiánypótló kutatás alapvető adatokat szolgáltat a hazai ivóvízbiztonságról és az európai vizek állapotáról.

A csemege kukorica (Zea Mays L. saccharata) a kukorica speciális alfaja, melyet magas cukortartalma és ízletes termése miatt termesztenek. A szemes kukoricától eltérően a növény természetes mutációval rendelkezik a génjeiben, ezáltal gátolt az egyszerű cukrok keményítővé alakulása, aminek a hatására a cső tovább marad zsenge és ízletes.

A Siemens Türkiye, az Izmiri Műszaki Intézet (IZTECH), az evosoft Hungary Kft. és az Óbudai Egyetem – BARK (Bejczy Antal iRobottechnikai Központ) Egyetemi Kutató és Innovációs Központ közös, határokon átnyúló együttműködésében indul el az AXIS projekt, a TÜBİTAK (Török Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács) és a magyar Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott K+F program részeként. Az AXIS projekt célja egy olyan platform kifejlesztése, amely lehetővé teszi központosított és elosztott mesterséges intelligencia-ügynökök kezelését ipari mobil robotok számára. A platformot ipari 5G infrastruktúra és mobil alkalmazások támogatják az intelligens gyártási rendszerek jövőképének megfelelően.

Adatelemzés az autóiparban a szoftveres hibák okainak megtalálása céljából. Szabó Márton összefoglalója – Neuron Development Kft. (korábban IP Camp Kft.)

Míg a korábbi kutatások döntően a szerves szénre és a karbonátmentes, savanyú talajokra fókuszáltak, a meszes talajok szénfolyamatai eddig kevésbé voltak feltártak.