Egy nemzetközi kutatócsoport a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet két munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy milyen környezetváltozások jellemezték a mintegy 56 millió évvel ezelőtt megjelent hőmérsékleti maximumot. Az eredményeik a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásainak pontosabb megértését is segíthetik.
677,67 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Bábolna Brojler Kft. és a győri Széchenyi István Egyetem által létrehozott konzorcium a kormány által meghirdetett „2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ-2024” kutatás-fejlesztési program keretében.
A skizofrénia kialakulásának molekuláris hátterét vizsgálják egy új kutatásban, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával indult el a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
Vizsgálják a skizofrénia kockázati tényezőinek hatásait a vér-agy gátra, valamint a skizofréniára való hajlamot vagy ellenálló képességet kiváltó tényezőket.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Biofizikai Intézetének vezetésével a közelmúltban indult nemzetközi projekt célja olyan kék fényű fotoreceptorok tervezése, amelyek jó tulajdonságokkal rendelkeznek, és könnyen felhasználhatók optogenetikai alkalmazásokhoz. A hároméves, közel 400 millió forintos nemzetközi kiválósági támogatással megvalósuló program révén olyan optogenetikai eszközöket fejleszthetnek, amelyek hosszútávon a farmakológiában és a gyógyításban egyaránt hasznosíthatóak lesznek.
A precíziós- és idegtudományok innovatív fejlesztését és kutatását végzi a Pécsi Tudományegyetem, három másik nagynevű akadémiával együttműködve.
A skizofrénia molekuláris alapjait kutatják. Ebben úttörő szerepet vállalnak a szegedi kutatók.
Szeged, 2025. július 19., szombat (MTI) - Olyan, a skizofrénia kialakulásának molekuláris alapjait vizsgáló kutatás indult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, amely segítheti a betegek személyre szabott kezelését - tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény az MTI-t.
A hazai felsőoktatásban sokan választják a természettudományos, a műszaki és mérnöki szakokat is.
A Debreceni Egyetem Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének két professzora, Pócsi István és Emri Tamás a gombák stresszbiológiájának kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket. Munkájuk humán-, növény- és rovarpatogén gombák, valamint ipari mikroorganizmusok vizsgálatára is kiterjed, eredményeik az ipar és a gyógyszerfejlesztés számára is fontosak lehetnek.
„MA TE mit eszel?” – címmel új ismeretterjesztő sorozatot indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Emberi mivoltunk talán legfontosabb jellemzője, hogy szabad döntési képességgel rendelkezünk. Vagy ez csupán elménk önámítása, és valójában nem tudunk kitörni sem a fizikai okság zárt világából, sem a génjeink általi meghatározottságból?
Budapest | A szlovákiai magyarság körében ritkán kerül sor olyan társadalomtudományi felmérésekre, amelyek az értelmiségi fiatalok helyzetére, kisebbségi identitására, nyelvhasználatára és jövőterveire fókuszálnak. Kisebbségi környezetben ezen vizsgálatok különösen is fontosak lennének, hiszen választ nyújthatnak a hiányos intézményi keretek között megszerveződő szlovákiai magyar ifjú értelmiség rekrutációs problémáira, amelyhez elengedhetetlen a közösség társadalmi helyzetének, azok változásainak reális és részletes feltérképezése.
Az egyetemi tudás hasznosítása elengedhetetlen az hazai felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és Magyarország versenyképességének erősítésében. Ezt szolgálja a Proof of Concept (PoC) pályázat is, amelynek révén 16 egyetemi és kutatóintézeti technológiai transzfer cég (TTC) összesen 3,45 milliárd forintnyi támogatást tud arra fordítani, hogy piacképes projektjeit továbbfejlessze megvalósítsa. A nyertes pályázók a mai napon Budapesten találkoztak, hogy megosszák egymással gondolataikat, tapasztalataikat.
A legfontosabb műegyetemi kutatásokról és azok üzleti hasznosulásáról szólt a június végén megrendezett BME Innovációs Nap és Kompetenciavásár – Új utakon az innovációban című rendezvény.
55 szekcióban 184 szóbeli előadás és 294 poszterbemutató, valamint három plenáris előadás alkotta a 2025. évi PhD Tudományos Napok szakmai programját, amelyet az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK) rendezett meg a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolája. A július 7-9. közötti konferencia keretében nyújtották át a Kiváló PhD Témavezető díjakat, valamint elismerésben részesültek a Semmelweis 250+ Kiválósági PhD Ösztöndíjpályázat nyertesei és a szekciók legkiemelkedőbb előadói is.
Lénárt-Muszka Zsuzsanna: Lehetetlen választások. Kortárs afroamerikai anyaszövegek és a rabszolgaság utóélete
A távközlési hálózatok napjainkban példa nélküli bonyolultsággal működnek. A vállalatok összeol-vadása és a társadalmi szintű adatforgalom robbanásszerű növekedése együtt eredményezi a há-lózati elemek – például routerek, switchek, tűzfalak – közötti egyre bonyolultabb kapcsolati struk-túrát.
Magyar kutatók az elmúlt hónapokban több tízezer mérést végeztek el egy különleges kvantumchippel, hogy fotonok kvantumállapotát rekonstruálják. Kísérleteik a kvantumképalkotás fejlődéséhez járulnak hozzá, ami a jövőben elvezethet az élő szervezetek működésébe bepillantást engedő kvantummikroszkópok, exobolygókat megörökítő kvantumteleszkópok és lopakodókat észlelő kvantumradarok megalkotásához.
Robbanás előtt áll a magyar startup-világ, de tudományban lemaradtunk. A kormány néhány éve elkezdte új alapokra helyezni a tudományos és innovációs világot. Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható. Interjú Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkárral, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatójával.
