Ön itt áll: A HivatalrólSzakpolitika és stratégiaKFI szakpolitikaAz NKFI Alap kezelése
A megújított és kibővített NKFI Alap
2018. május 20.
Utolsó módosítás: 2021. december 15.
Olvasási idő: 4 perc
Az NKFI Hivatal egységes támogatási rendszert alakított ki a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) célú uniós fejlesztési források és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) hazai forrásainak felhasználására.

Az NKFI Hivatal által kezelt NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását hazai forrásból biztosító, kizárólag ezt a célt szolgáló államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap. A vállalkozások által befizetett innovációs járulék és annak költségvetési kiegészítése biztosítja az NKFI Alap forrásának jelentős részét.

A KFI törvény alapján az NKFI Alap éves, részletes - ösztönző és támogató programokat együttesen tartalmazó - programstratégiáját a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács véleményének kikérését követően – a Kormány hagyja jóvá.

A 2015-ben létrehozott NKFI Alap évről évre növekvő forrásokkal biztosítja a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésének kiszámítható finanszírozási hátterét.

Az NKFI Alap 2021. évi programstratégiájában már összesen több mint 182 milliárd forint keretösszeggel szerepeltek pályázati felhívások, amelyet a 1077/2021. (II. 27.) számú Korm. Határozat ismertet.

A NKFI Alap 2020-ban két alaprészre vált szét.

A Kutatási Alaprész társadalmilag hasznos kutatási projekteket, felsőoktatási intézményi és kutatóintézeti, valamint egyéni kutatói kiválóságot támogató programokat finanszíroz.

Az Innovációs Alaprész a vállalkozási innováció, illetve a piacorientált – részben az üzleti-tudományos együttműködésben megvalósított – kutatás-fejlesztési tevékenységeket támogat, olyan programok keretében, amelyekben érvényesül a befektetői szemlélet.

Az NKFI Hivatal több lépcsős szakértői rendszerben, a KFI törvény és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályainak megfelelően végzi az éves programstratégia alapján meghirdetett felhívásokra benyújtott pályázatok értékelését.

Az NKFI Alapnak szerepe van az az uniós források kiegészítésében és kiegyensúlyozásában a hazai KFI rendszer sajátosságai alapján. Az uniós strukturális alapokból finanszírozott operatív programok ugyanis elsősorban a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását szolgálják. A magyarországi KFI kapacitások és tevékenységek korábban a központi régióban, annak kettéválását követően pedig főként a fővárosban összpontosulnak.

Az NKFI Alap forrásainak összehangolt és eredményes felhasználása nagymértékben járul hozzá Magyarország tudományos teljesítményének fokozásához és versenyképességének erősítéséhez, továbbá a kutatói közösség eredményes bekapcsolódásához az Európai Kutatási Térségbe (ERA-ba).

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és jogelődeinek kifizetései
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és jogelődeinek kifizetései

 

Az NKFI Alap pályázati kiírásaira benyújtott és támogatott pályázatok száma, valamint az igényelt és elnyert támogatások 2018-2020 között
Forrás
A benyújtott pályázatok száma (db)
Az igényelt támogatás összege (Mrd Ft)
A támogatott pályázatok száma (db)
Az elnyert támogatás összege (Mrd Ft)
NKFI Alap – Kutatási Alaprész
8 922
173,9
3 329
73,0
NKFI Alap – Innovációs Alaprész
2 650
511,1
1 179
206,4
Összesen
11 572
685,0
4 508
279,5

 

Az NKFI Alap felhívásaira pályázó kutatók, kutatóhelyek és vállalkozások a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb, összesen több mint 153 milliárd forint összegű támogatáshoz jutottak 2020-ban. Ez az összeg több mint két és félszerese a 2018-ban kifizetett 67 milliárd forintnyi támogatásnak, és háromszorosan meghaladja az azt megelőző öt év kifizetéseinek átlagát is.


Az NKFI Alap kedvezményezett célcsoportjai 2020-ban*
Az NKFI Alap kedvezményezett célcsoportjai 2020-ban*
    * Az ábra nem tartalmazza Magyar Államkincstárnak befizetett összeget és az alapkezelői díjat (összesen: 23,1 Mrd Ft).


Több pályázat szakmai értékelésének egyik szempontja olyan projekttervek megléte, amelyek illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában (S3-ban) mint szakpolitikai eszközben meghatározott prioritásokhoz, továbbá a pályázó elkötelezettsége a projektek eredményeként létrejövő termék, technológia vagy szolgáltatás gyakorlati (üzleti) hasznosíthatósága iránt.

Utolsó módosítás: 2021. december 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?