Az NKFI Hivatal által kezelt NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását hazai forrásból biztosító, kizárólag ezt a célt szolgáló államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap. A vállalkozások által befizetett innovációs járulék és annak költségvetési kiegészítése biztosítja az NKFI Alap forrásának jelentős részét.
A KFI törvény alapján az NKFI Alap éves, részletes - ösztönző és támogató programokat együttesen tartalmazó - programstratégiáját a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács véleményének kikérését követően – a Kormány hagyja jóvá.
A 2015-ben létrehozott NKFI Alap évről évre növekvő forrásokkal biztosítja a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésének kiszámítható finanszírozási hátterét.
Az NKFI Alap 2021. évi programstratégiájában már összesen több mint 182 milliárd forint keretösszeggel szerepeltek pályázati felhívások, amelyet a 1077/2021. (II. 27.) számú Korm. Határozat ismertet.
A NKFI Alap 2020-ban két alaprészre vált szét.
A Kutatási Alaprész társadalmilag hasznos kutatási projekteket, felsőoktatási intézményi és kutatóintézeti, valamint egyéni kutatói kiválóságot támogató programokat finanszíroz.
Az Innovációs Alaprész a vállalkozási innováció, illetve a piacorientált – részben az üzleti-tudományos együttműködésben megvalósított – kutatás-fejlesztési tevékenységeket támogat, olyan programok keretében, amelyekben érvényesül a befektetői szemlélet.
Az NKFI Hivatal több lépcsős szakértői rendszerben, a KFI törvény és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályainak megfelelően végzi az éves programstratégia alapján meghirdetett felhívásokra benyújtott pályázatok értékelését.
Az NKFI Alapnak szerepe van az az uniós források kiegészítésében és kiegyensúlyozásában a hazai KFI rendszer sajátosságai alapján. Az uniós strukturális alapokból finanszírozott operatív programok ugyanis elsősorban a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását szolgálják. A magyarországi KFI kapacitások és tevékenységek korábban a központi régióban, annak kettéválását követően pedig főként a fővárosban összpontosulnak.
Az NKFI Alap forrásainak összehangolt és eredményes felhasználása nagymértékben járul hozzá Magyarország tudományos teljesítményének fokozásához és versenyképességének erősítéséhez, továbbá a kutatói közösség eredményes bekapcsolódásához az Európai Kutatási Térségbe (ERA-ba).
![]() |
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és jogelődeinek kifizetései |
Az NKFI Alap pályázati kiírásaira benyújtott és támogatott pályázatok száma, valamint az igényelt és elnyert támogatások 2018-2020 között
Forrás |
A benyújtott pályázatok száma (db) |
Az igényelt támogatás összege (Mrd Ft) |
A támogatott pályázatok száma (db) |
Az elnyert támogatás összege (Mrd Ft) |
NKFI Alap – Kutatási Alaprész |
8 922 |
173,9 |
3 329 |
73,0 |
NKFI Alap – Innovációs Alaprész |
2 650 |
511,1 |
1 179 |
206,4 |
Összesen |
11 572 |
685,0 |
4 508 |
279,5 |
Az NKFI Alap felhívásaira pályázó kutatók, kutatóhelyek és vállalkozások a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb, összesen több mint 153 milliárd forint összegű támogatáshoz jutottak 2020-ban. Ez az összeg több mint két és félszerese a 2018-ban kifizetett 67 milliárd forintnyi támogatásnak, és háromszorosan meghaladja az azt megelőző öt év kifizetéseinek átlagát is.
![]() |
Az NKFI Alap kedvezményezett célcsoportjai 2020-ban* |
Több pályázat szakmai értékelésének egyik szempontja olyan projekttervek megléte, amelyek illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában (S3-ban) mint szakpolitikai eszközben meghatározott prioritásokhoz, továbbá a pályázó elkötelezettsége a projektek eredményeként létrejövő termék, technológia vagy szolgáltatás gyakorlati (üzleti) hasznosíthatósága iránt.