A KFI szakpolitika azt a célt tűzte ki Magyarország elé, hogy a KFI ökoszisztéma értékteremtő képessége révén, a vállalati szektor innovációs teljesítményének intenzív növelésével és az intelligens szakosodás következetes megvalósításával az EU feltörekvő innovátorai közül az évtized végére Európa jelentős innovátorai közé zárkózzon fel. A cél eléréséhez a Kormány a KFI stratégiában vállalta, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítást 2030-ig 3 százalékra emeli.
A kormányzati célok megvalósulásához a versenyképesség fokozása szükséges egy magas hozzáadott értéket teremtő, innovációra nyitott nemzetgazdasággal és olyan vállalati szektorral, amely használja és fejleszti a modern technológiát, valamint képes rugalmasan reagálni a világban zajló folyamatokra.
A KFI Stratégia három fő átfogó célt fogalmaz meg a hazai innovációpolitika számára:
- az állami kutatóhelyek (kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények) kutatási eredményeinek a jelenleginél nagyobb arányú gyakorlati hasznosítása;
- a hazai vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményének javítása;
- a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői közötti együttműködés erősítése.
A KFI stratégia célrendszere a fentiek alapján három fő pillére épül:
- a tudástermelés erősítése a KFI intézményrendszer kapacitásainak bővítésével, korszerűsítésével és a kutatói utánpótlás biztosításával;
- a tudásáramlás fokozása a KFI ökoszisztéma szereplői közötti hatékonyabb együttműködés ösztönzésével, a szektorok közötti átjárhatóság növelésével, a tudástranszfer lehetőségeinek bővítésével;
- a tudásfelhasználás eredményesebbé tétele a vállalati innováció fokozásával.
A tudástermelés–tudásáramlás–tudásfelhasználás hatékonyságának növelése jelenti a stratégia alapját, ugyanakkor a stratégia jövőképének eléréséhez olyan horizontális témákban is előre kell lépni, amelyek nagymértékben befolyásolják az innovációs ökoszisztéma működését. A KFI szereplőknek azonban csak korlátozottan van ezekre ráhatásuk, így mindenképpen kormányzati beavatkozásra van szükség.
A KFI stratégia horizontális célkitűzései:
- az innováció iránti fogékonyság, nyitottság, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre való ösztönzés;
- korszerű, a KFI-t támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtése;
- a területi, társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a KFI eszközrendszerével;
- a stabilitást és az ösztönzést is szem előtt tartó finanszírozási rendszer megalkotása;
- kihívások, illetve kereslet által vezérelt KFI ösztönzése;
- a nemek közötti egyenlőség biztosítása a KFI rendszerben.
A KFI stratégia kialakításával párhuzamosan zajlott a 2021–2027-re vonatkozó Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) tervezése is. Az S3 három kormányzati szakterület stratégiai tervdokumentumainak ernyőstratégiájaként kezelhető. Ezek a következők: KFI Stratégia, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája, valamint a kormányzati elfogadás előtt álló Nemzeti Digitalizációs Stratégia.
Az S3 és a KFI Stratégia egymásra épülése és összehangolása feltétlenül szükséges Magyarország KFI teljesítményének növeléséhez ebben az évtizedben. Míg előbbi feladata az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez szükséges horizontális célok, KFI-specifikus beavatkozási területek meghatározása, addig az S3 a három szakterület stratégiai célrendszerének pilléreire építve rögzíti azokat a nagy fejlődési pontenciállal bíró prioritásokat, amelyek esetében az erőforrások koncentrációja hozzájárulhat a gazdaság versenyképességének növeléséhez.
Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030) itt tölthető le.
A KFI stratégiát a Kormány a 1456/2021. (VII. 13.) határozatával fogadta el.