Ön itt áll: A HivatalrólSzakpolitika és stratégiaStratégia-alkotásNemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv
Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv
2018. május 21.
Utolsó módosítás: 2018. október 09.
Olvasási idő: 7 perc
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv célja, hogy számba vegye a jelentősebb magyarországi kutatási infrastruktúrákat és betekintést nyújtson azok működésébe, bemutassa a hazai kapacitások jellegét és változatosságát, felkeltse a hazai és nemzetközi kutatói közösség érdeklődését a magyarországi kutatási erőforrások és lehetőségek iránt, háttérinformációt biztosítson a kutatási infrastruktúrák további fejlesztési irányainak megalapozásához, valamint bemutassa az európai kutatási infrastruktúrákhoz és együttműködésekhez való kapcsolódási pontokat.

A kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatósága témájában folytatott nemzetközi konzultációról készített Bizottsági Jelentés [1] kiemeli, hogy a „világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés alapvető fontosságú ahhoz, hogy Európa a tudomány és technológia élvonalában maradjon és versenyképes legyen globális szinten a tudásalapú gazdaság terén. Ennek az eléréséhez viszont olyan kutatási létesítmények szükségesek, amelyek méretük és vagy komplexitásuk nyomán meghaladják egy-egy ország teljesítőképességét. Ezért 2002-ben létrehozták a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumát azzal a céllal, hogy segítsen koordinálni a nagyméretű kutatási infrastruktúrák létesítését az Európai Kutatási Térségben (European Research Area, ERA).”

Az élvonalbeli kutatási infrastruktúrák olyan mértékű erőforrást igényelnek mind az eszközök, berendezések, mind az adatok, illetve a humán erőforrás oldaláról, amelyeket költséghatékonyan egy uniós tagállam sem tudna létrehozni és működtetni. Az európai kutatási infrastruktúrák által felhasznált teljes költségvetés évente[2] mintegy 10 milliárd euró. A kutatási infrastruktúrák kiválasztásához és létrehozásához összehangolt stratégiai szemlélet kialakítására van szükség európai szinten, amit a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) koordinál.

A 2002-ben létrehozott Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures) pán-európai szinten koordinálja az európai kutatói közösségek hosszú távú igényei szempontjából szükséges kutatási infrastruktúrák létesítését és hozzáférhetőségüket. Célja a KI-khoz kapcsolódó uniós politika összhangjának és stratégiai szemléletnek erősítése és a KI-k jobb kihasználását elősegítő kezdeményezések indítása. Létrejöttével cél volt továbbá a meglévő kutatási infrastruktúrák helyzetének felmérése és egy kapcsolódó jövőbeli célokat – 10-20 éves időtávban gondolkodva – áttekintő útiterv, roadmap elkészítése. Az első ESFRI Roadmap 2006-ban született, majd azt követően több alkalommal került aktualizálásra. Az európai mintát követve 2008-tól folyamatosan készítették el az EU tagországok saját nemzeti útitervüket, mára az országok többsége rendelkezik a dokumentummal.

Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv célja 

 

Magyarországon a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv elkészítése több szakaszra és mérföldkőre tekint vissza. Előkészületei már 2008-ban, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt keretében elindultak, amelynek során a kialakított kutatási infrastruktúra regiszterben a gazdaság és társadalom fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú, úgynevezett stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrák kerültek azonosításra, majd 2014-ben frissítésre.

2014-ben kezdte meg működését a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB, Bizottság)amelynek egyik fő feladata az NKFI Hivatal koordinálásával a szakmai háttér biztosítása volt a készülő nemzeti útitervhez. A Bizottság a tudományos élet és az államigazgatási szervek képviselőiből áll, így biztosítva a fő tudományterületek, az egyetemi, az akadémiai szféra, valamint a kormányzati oldal kutatási infrastruktúrákhoz kapcsolódó szakpolitikai irányításában érintett szereplőinek képviseletét.


A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv mérföldkövei:


Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv mérföldkövei

 

A dokumentum összegzi az Útiterv kialakulásának előzményeit, bemutatja a jelenlegi hazai kutatási infrastruktúra helyzetképet, továbbá részvételünket a nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákban, a kutatási infrastruktúrák eddigi fejlesztéseit, valamint finanszírozási hátterüket. Kitér a kutatási infrastruktúrák nyomon követésének szükségességére és annak átfogó szempontjaira, valamint összefoglalja a fejlesztési irányok szempontrendszerét. Az Útiterv a nemzetközi hálózatokhoz és infrastruktúrákhoz való kapcsolódásokat a kialakított kutatási infrastruktúra csoportokon keresztül mutatja be, valamint néhány példán keresztül szemlélteti az elmúlt évek kutatási infrastruktúra fejlesztésének eddigi eredményeit.

A kutatási infrastruktúra csoportok kialakításának módszertanát az alábbi ábra szemlélteti:

 

Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv módszertana

 

A dokumentumot a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elfogadásra, majd benyújtásra javasolta az Európai Bizottsághoz.

A dokumentum megtekinthető:

A 65. ESFRI Forum 2018. június 28-i ülésén a magyar delegáció tájékoztatta a tagállamok és társult országok kormányzati és szakmai képviselőit a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv elkészültéről az ESFRI elnökének támogatását kérve a dokumentum szeptemberi ülésen történő bemutatásához.


[1] European Commission, Directorate-General for Research and Innovation: Report on the Consultation on Long Term Sustainability of Research Infrastructures, 2016. május
[2] Forrás: ESFRI Roadmap 2016

A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv kialakításának folyamatát alapvetően három szakaszra lehet bontani.

2008 decemberében indult el a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projektje, amelynek célja a már létező hazai kutatási infrastruktúrák legfontosabb jellemzőinek és fejlesztési igényeinek felmérése, valamint nyilvánosságra hozatala volt. A kutatási infrastruktúrák számbavételére létrejött Regiszter feltöltése 2009–2010-ben kezdődött a tudomány, a gazdaság és a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb, úgynevezett stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrákkal (SKI). Az SKI minősítést egyedi, illetve egységes fejlesztési koncepcióval rendelkező, hálózatokba tömörült kutatási infrastruktúrák nyerték el egy nyilvános és átlátható értékelési folyamat eredményeként, amely kutatókból, oktatókból és gazdasági szereplőkből álló testületek döntésein alapult. 2014-ben pályázati keretek között megtörtént a kutatási infrastruktúrák adatbázisának frissítése és bővítése, hogy a Regiszter ne csak a stratégiai minősítésűeket, hanem a kutatási infrastruktúrák lehető legszélesebb körét tartalmazza.

2014-ben kezdte meg működését a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB). A testület a tudományos élet és az államigazgatási intézmények képviselőiből tevődik össze, így biztosítva, hogy valamennyi fő tudományterület, ezen belül mind az egyetemi, mind az akadémiai szféra, valamint a szakpolitikai irányítás szereplői képviseltessék magukat. A testület tevékenysége kiterjed a meglévő hazai kutatási infrastruktúrák számbavételére és fejlesztési stratégiájának meghatározására, a külföldi kutatási infrastruktúrákkal való együttműködés tervezésére, és az abból származó tudományterületi-kutatói eredményesség folyamatos monitorozására. A testület először kiterjedt szakmai konzultációt követően a külföldi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozásokra tett javaslatot. Ezt követően 2016 tavaszán kezdte el a magyar kutatási infrastruktúra útitervvel kapcsolatos közvetlen előkészítő munkákat. A Bizottság – amennyiben a szakmai megalapozottság érdekében szükségesnek tartotta – külső tudományos szereplőkkel is konzultált az útiterv elkészítése során.

Magyarországon jelenleg olyan kutatási infrastruktúrák dominálnak, amelyek nemzetközi szinten nem tekinthetők egyedinek, és nem tartoznak a nagy léptékű (large scale) kutatási infrastruktúrák közé. A nagy léptékű kutatási infrastruktúrák fenntartása általában meghaladja egy-egy ország gazdasági teljesítőképességét, ezért alakultak ki az elmúlt években azok a tehermegosztó nemzetközi infrastruktúra-együttműködések, amelyek jelentős részében ma már Magyarország is részt vesz. Ugyanakkor nem minden kutatási projekt igényli a nemzetközi léptékű, költséges berendezéseket. Sőt a kutatói világban általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrák használata, az azok révén kialakult kutatói hálózatokhoz való csatlakozás feltételezi a stratégiai szempontok alapján kiépített és karbantartott, megfelelő technológiai színvonalú hazai infrastruktúraparkot.

Az NKIB ebből a célból, a nemzeti útiterv kialakításának részfolyamataként rendszerszemlélettel vette számba és katalogizálta a hazai kutatási infrastruktúrákat. A kutatási infrastruktúra csoportok meghatározása és az egyes egyedi kutatási infrastruktúrák besorolása az alábbi alapelvek szerint zajlott:

  • törekedni kell a tudományos sokféleség bemutatására,
  • fontos szempont, hogy az egymástól jellegükben jelentősen különböző tudományterületek szakmai eredményességét, hasznosságát ne egymással hasonlítsák össze (nem lehet például összemérni egy élet- és egy társadalomtudományi kutatási infrastruktúra hasznosságát),
  • alapvető cél a fenntarthatóság figyelembe vétele,
  • a számba vétel ne csak a már ESFRI- vagy egyéb nemzetközi tagsággal rendelkező kutatási infrastruktúrákra terjedjen ki, hanem a hazai kutatási infrastruktúrák teljes spektrumára,
  • a besorolás szakmai alapokon, a tudományos élet képviselői által zajlik.

A kutatási infrastruktúra csoportok meghatározásának és az egyedi kutatási besorolásának alapját a NEKIFUT projekt keretében összeállított hazai Kutatási Infrastruktúra lista (103 Stratégiai és 280 Regisztrált kutatási infrastruktúra) képezte. 2015 óta több olyan versenypályázati program nyílt meg, amely a hazai kutatói közösség, illetve a kutatási infrastruktúrák fejlesztése szempontjából is mérföldkőnek számít. Az ilyen programok keretében közfinanszírozással létesített vagy fejlesztendő kutatási infrastruktúrák adatai szintén beépülnek a hazai kutatási infrastruktúrákról készülő „katalógusba”.

Utolsó módosítás: 2018. október 09.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?
A weboldalon HTTP-sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az adatvédelmi tájékoztatóban bővebb információkat talál arról, hogyan gondoskodunk adatainak védelméről.
Rendben