Összesen 91,5 milliárd forintnyi kutatással, fejlesztéssel, innováció­val foglalkozó pályázat nyílt, illetve nyílik meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) az első félévben. Nemrégiben jelent meg az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztését segítő, hárommilliárd forint keretösszegű program, és a vállalkozásoknak szóló 45 milliárdos piacvezérelt kfi-pályázat felhívása — nyilatkozta Birkner Zoltán, a hivatal elnöke. Mint mondta, a mikro- és kisvállalkozások által elnyerhető támogatás elérheti akár a 65-70 százalékos intenzitást is.

Minek köszönhető a pályázati dömping a hivatalnál?

A vállalkozásoknak is kedvezőbb, ha az év első felében kiírjuk a pályázatok döntő többségét. Sőt arra törekszünk, hogy a bírálati szakasz is minél rövidebb legyen, ezáltal a szerződéskötés és az előlegek kiutalása is hamarabb megtörténhet. Így június végéig összesen 91,5 milliárd forintnyi kutatással, fejlesztéssel, innovációval (k+f+i) foglalkozó pályázat nyílt, illetve nyílik meg, amely már szorosan illeszkedik az NKFIH újszerű működéséhez. Idén legalább három olyan új pályázati konstrukciót viszünk piacra, amely korábban nem volt, de legalábbis nem ebben a formában működött. Közülük az első és nagyon fontos a hárommilliárd forintos egyetemi innovációs ökoszisztéma program.

Ennek mi a célja?

Támogatni szeretnénk a magyar egyetemi hálózatot, hogy az intézményekben termelődő tudást professzionális eszközökkel és módszerekkel menedzseljék. Azaz, hogy a szakértelem és a kutatási infrastruktúra kapacitásai a lehető legszélesebb kör számára legyenek elérhetők és felhasználhatók a piacon. Ehhez teljeskörűen fel kell mérni a felsőoktatásban meglévő kutatás-fejlesztési kapacitásokat és eredményeket, így jöhet létre egy állami tudásbázis. Ezt a hivatal a szolgáltatási tevékenységében is fel tudja majd használni: az adott tudást kereső vállalkozásokat a megfelelő egyetemhez irányíthatja. Kiemelt szempont, hogy a piaci igények célzottan találkozzanak a rendelkezésre álló szakértelemmel. A három évre szóló program keretében várhatóan 10-20 egyetem juthat forráshoz.

Kik lehetnek az oktatási intézmények partnerei?

Akár a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) is szimbiózist alkothatnak a felsőoktatási intézményekkel, együttműködve velük a k+f+i területén. Hiszen az egyetemek hatalmas tudásvagyonnal és kutatási infrastruktúrával rendelkeznek, azaz egyszerre van birtokukban mindaz a humán erőforrás, kutatási-fejlesztési eszköztár, amelyet egy kis cég biztosan nem engedhet meg magának, pedig a piaci tevékenységét előrelendítené. A pályázati kiírásban nem véletlenül szerepel, hogy ezt a nagyon széles szakismeretet és kapacitást nyilvánossá kell tenni az egyetemeknél. Ez bizony már egy új szemlélet része, csakúgy, mint az egyetemeken létrejövő új munkakörök.

Mire, kire gondol?

Menedzseri tapasztalattal és képességgel rendelkező szakemberekre, emellett új helyszínek is beléphetnek, például inkubátorházak, amelyek kezdő vállalkozásokat karolnak fel, hiszen fontos, hogy a fiatalok már az egyetemen bekapcsolódjanak a startup világába. De csatlakozhatnak olyan oktatók is, akik a hallgatóikkal együtt képesek egy-egy ígéretes terméket kifejleszteni. Ez a hárommilliárdos pályázat erre is ösztönöz, hiszen jelenleg még nagyon nagy a szórás az egyetemek tudáshasznosítási képessége között.

A másik pályázatukra mi jellemző?

A vállalkozások piacvezérelt k+f+i tevékenységét ösztönző pályázat a maga 45 milliárd forint keretösszegével az egyik legfontosabb és volumenében is legjelentősebb konstrukció az idén. Ez a versenyszférának szól, és olyan pályázókat várunk rá, akik a piac igényeire reagáló új, innovatív termék, szolgáltatás vagy akár eljárás fejlesztését tűzik ki célul, és ezek hatékony megvalósításához vagy piacra vitelé­hez kérnek támogatást. A hangsúly az innováción van, ennek jelen kell lenni a projektben, de ahol szükséges, ott rendelkezni kell kutatás-fejlesztési képességgel is. A pályázaton belül két alprogram lesz.

Melyiket mi jellemzi?

Az egyik alprogram olyan vállalkozásoknak, akár kkv-knak szól, amelyek önállóan vagy más piaci szereplőkkel összefogva valósítanak meg ígéretes k+f+i projekteket. Ez 24 milliárd forint keretösszegű, és maximum 500 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást lehet kérni önállóan vagy legfeljebb kéttagú konzorciumként. A másik alprogram 21 milliárdos keretére csak konzorciumok pályázhatnak, projektenként minimum 400 millió és maximum egymilliárd forint támogatásra. Itt nagy jelentőségű és összetett kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldásáról van szó a szakterület kiemelkedő szereplőinek részvételével: konzorciumi tagként felsőoktatási intézményeket, kutató-tudásközvetítő szervezeteket lehet, sőt kell bevonni. A létrejövő eredmények fontos problémák megoldásához járulnak hozzá, jelentős gazdasági, társadalmi hasznot produkálva.

Mekkora a támogatás intenzitásának aránya?

A mikro- és kisvállalkozások által elnyerhető támogatás akár a 65-70 százalékos intenzitást is elérheti. A középvállalkozások esetében 55-60, míg a nagyvállalatok számára 50 százalék érhető el. Ez is egyfajta üzenet, hogy a kicsiknek és a közepeseknek nagyobb energiát kell fektetniük a tevékenységi kör bővítésébe, ehhez pedig több pénz kell. Hiszen minél kisebb létszámú egy vállalkozás, annál több időt igényel a napi feladatok ellátása, amelybe az új feladatkör nehezebben illeszthető be. A nagyvállalatok pedig valamilyen szinten már rendelkeznek k+f+i hajlandósággal, tevékenységgel. Ennél a pályázatnál olyan vállalkozásokra van szükség, amelyek a kutatás-fejlesztés és az innováció területén a leginkább életképesek. Hiába van százezernyi vállalkozás hazánkban, ha közülük csupán pár százaléknyi képes igazán ezekre a tevékenységekre.

Gondolja, hogy az „igaziak” jelentkeznek majd?

Mielőtt ez a konstrukció elkészült, az Országos Innovációs Fórummal körbeutaztuk az országot, felmértük az igényeket, meghallgattuk a kérdéseket, javaslatokat; 25 helyszínen 2800 piaci szereplővel találkoztunk. Köztük legalább ezer olyan személy vagy cég volt, aki vagy amely a kutatás-fejlesztésben és innovációban aktívan érintett, és elmondhatta a véleményét a pályázati konstrukciókról. Hatszázan pedig arra is vették a fáradságot, hogy külön workshopokon részletesen elemezzenek egy-egy pályázatot. Így több száz független, külső véleményt kaptunk, többek között arról is, hogy a piacvezérelt pályázati konstrukciónak mik legyenek a paraméterei. Ezek közül sokat megfogadtunk és beépítettünk a rendszerbe. Sőt: miután bejelentettük a pályázatot, még az elkészült tervezet nyilvános véleményezésére, társadalmi egyeztetésére is jutott idő a meghirdetés előtt. Pályázni június végétől lehet.

A bírálatot mi jellemzi majd?

Itt is új szemlélet érvényesül. Az anonim bírálat után a jelentősebb projektek esetében szeretnénk élőben találkozni a pályázókkal, hogy személyesen is előadhassák projektjavaslatukat, mód nyíljon az esetleges kérdések megválaszolására. Ágazatonként, szakmai csoportokba osztva hallgatjuk meg a személyes prezentációkat. Ez az új elem is segít abban, hogy a leghatékonyabbak, a leginkább innovatívak jussanak tovább, ők nyerjenek. Nem kis munka ez, de így tudunk a gyakorlatot első kézből megismerve, a cégek bevonásával a leginkább az ők és a magyar gazdaság hasznára váló döntéseket hozni.

Forrás: magyarnemzet.hu