Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Sikeres ország, innovatív gazdasági szereplőkkel
2018. október 05.
Utolsó módosítás: 2018. október 09.
Olvasási idő: 5 perc
Birkner Zoltán: Születhetnek nagyszerű ötletek különösebb kutatási előzmények nélkül is, ehhez leginkább vállalkozó kedvű, gondolkodó és bátor szereplőkre van szükség

Interjú Dr. Birkner Zoltánnal, az NKFI Hivatal elnökével a 2018. október 5-i Magyar Hírlapban.

Nyitott, hozzáférhető és inspiráló hazai innovációs rendszert építünk, ami eddig kevésbé volt jellemző – mond ta a Magyar Hírlapnak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Birkner Zoltán beszélt arról is, miként változik a hivatal mozgástere a kutatás-fejlesztés területén.

Tizennyolc évet töltött a felsőoktatásban, ahonnan egy meglehetősen konfliktusos helyzetbe érkezett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élére. Az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium­nak (ITM), amely az NKFIH-t is felügyeli, az utóbbi hónapokban komoly szakmai nézeteltérései voltak a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) és nagy port kavart elődjének leváltása is a hivatal éléről. Jól meggondolta, mire vállalkozik?

Tény, hogy kinevezésemkor kiélezett szakmai viták közé csöppentem, de kihívásokkal teli időszakok minden felsővezető szakmai pályafutása során előfordulnak, különösen, ha jelentős változtatások megvalósításában vesz részt. Ez nem kell, hogy megriasszon bárkit is, ha hisz abban, amire vállalkozott.

Sokan szkeptikusak az ITM utóbbi hónapokban hangsúlyozott céljával kapcsolatban, miszerint jöjjön létre az egységes innovációs és tudománypolitika. Nem tart attól, hogy nem lesz elegendő autonómiája az NKFIH-nak?

Miniszter úr hangsúlyos szerepet szán a jövőben a hivatalnak, más struktúra lesz és részben más feladatok. „Kiszolgálói” szeretnénk lenni a vállalkozásoknak. Az autonó­miánkat nem veszélyezteti semmi, mindenkinek megvan a maga szerepe, amire fókuszálnia kell. Az innováció akkor működik hatékonyan, ha van körülötte egy támogató környezet és egy integráló szervezet, amilyen az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ez azért fontos, mert a minisztérium az, amely képes az innováció ügyét képviselni a kormányzaton belül, a hazai gazdasági és társadalmi szereplőknél és a nemzetközi fórumokon egyaránt. Mi a vállalkozók megbízható szakmai partnerei leszünk, szerteágazóbb tevékenységgel.

Azt már tudjuk, hogy az NKFIH-nak elsősorban innovációs profilja lesz mostantól. Marad még mozgásterük a kutatás-fejlesztés területén?

A hivatal mozgástere a kutatás-fejlesztés területén is megmarad, sőt, bővülni fog. A német mintát követve, elválasztjuk egymástól a felfedező és alkalmazott kutatást, valamint a gazdasági tudásszolgáltatást. Két külön alap jön létre hamarosan, az Innovációs Alap és a Kutatási Alap. Az Innovációs Alap a vállalatok számára nyújt forrásokat az újítás területén. 

A Kutatási Alap forrásai kizárólag a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek számára lesznek elérhetők. Olyan rendszert szeretnénk kialakítani, ahol a szereplők egymást erősítik, és a rendelkezésre álló forrásainkat a lehető legeredményesebben és leghatékonyabban tudjuk közösen felhasználni. Fókuszált feladatellátás – nálam ez a kulcsszó.

Milyen változás lesz az NKFIH innová­ciós tevékenységében?

Az újítási képességek fejlesztésére koncentrálunk. Egy sikeres ország felépítéséhez innovatív gazdasági szereplőkre van szükség. A kutatás-fejlesztés nagyon fontos eleme az innovációnak, de nem az egyetlen. Születhetnek nagyszerű ötletek különösebb kutatási előzmények nélkül is, ehhez leginkább vállalkozó kedvű, gondolkodó és bátor szereplőkre van szükség. Ennek a környezetnek a megteremtése a mi új feladatunk.

Ez mit jelent a gyakorlatban?

A szó szoros értelmében szolgáltatók leszünk, akikre a cégek tudnak támaszkodni. Hatékonyabb pályázati rendszert fogunk kialakítani, kibővítjük a szolgáltatási portfoliónkat tanácsadással, támogató funkcióval, adatok begyűjtésével és elemzések készítésével. Emellett új ágazati és területi „csomópontokat” építünk annak érdekében, hogy sokkal szélesebb körben elterjedjen az innovatív szemlélet. Erősítjük a magyar tulajdonú vállalatokat, hogy ők legyenek a hazai gazdaság mozgatórugói. Nyitott, hozzáférhető és inspiráló hazai innovációs rendszert építünk, ami eddig kevésbé volt jellemző.

Hogyan teljesít Magyarország innováció terén nemzetközi összehasonlításban?

Magyarország 2015 óta folyamatosan emeli a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt támogatások összegét, amelyből a vállalati szektor is jelentős mértékben részesedik. A nemzetközi mutatók szerint a magyar innovációs közeg leggyengébb elemei mégis a kis- és középvállalkozások. Ezen a területen mindenképpen új megközelítésre van szükség, ki kell lendülni a holtpontról. Tudatosítanunk kell a kkv-kban, hogy az innováció az egyetlen esélyük arra, hogy versenyképessé váljanak a hazai és a globális piacon. Nincs más út.

Milyen konkrét cselekvési terv várható a kkv-k innovációs képességének támogatására? 

Megvizsgáljuk, hogy az elmúlt tíz évben mely pályázati konstrukciókból születtek kézzelfogható eredmények. Ezt követően megkeressük azokat a vállalkozásokat, amelyek nem pályáztak, vagy nem voltak eredményesek, hogy megtudjuk, milyen módon tudnánk ösztönözni őket. E tekintetben már folynak konkrét tárgyalások az érdekképviseletekkel, valamint az érintett kamarákkal. Létrehozunk olyan szakmai fórumokat is, ahol az innovációban élenjáró szereplők folyamatosan visszajelezhetnek, véleményezhetik az új konstrukciók hatékonyságát. Az egyeztetések, felmérések során felülvizsgáljuk az eddigi pályázatokat, így a 2019-es programhirdetés már az eddigi tapasztalatok figyelembe vételével történhet.

A 2013-ban elfogadott Nemzeti KFI Stratégia milyen mértékben szorul megújításra?

Az innováció a globális piacok motorja, ami alkalmassá teszi a szereplőket a gyors és folyamatos változásra. Vagyis azok a célok, amelyek 2013-ban még aktuálisak voltak, 2019-ben már megértek az újragondolásra. Az ITM-mel közösen nekifogtunk egy új stratégia kidolgozásának, amely egyrészt friss szemléletet hoz az innovációs gondolkodásban, másrészt széles körben alkalmazza az alulról építkező rendszer kialakítását. Ennek eredményeképp akár egy megye vagy egy város is képessé válhat arra, hogy a legfőbb helyi szereplőkkel közösen megtervezze egy adott térség fejlesztési irányát. Ezt a megközelítést támogatom, hiszen Zalából érkezve látom, hogy sok esetben a helyi szintű szakmai javaslatok erősítik az országos célkitűzések megvalósulását.

Jövő júliustól a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését átveszi egy állami alapítvány, azért, hogy az intézmény a jövőben ­piaci viszonyok közt folytassa tevékenységét. Milyen előnyökkel járhat ez az innovációs tevékenység szempontjából?

Az új magyar innovációs rendszer magja a felsőoktatás. Az elmúlt évek pályázati rendszere kiemelten támogatta az egyetemi innovációs képességek fejlesztését. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy igazán eredményesen csak vállalkozásokkal közösen tudtak pályázni, ezért fontos, hogy a már létrejött egyetemi és vállalati együttműködések a jövőben is fenntarthatók legyenek. Ennek viszont feltétele, hogy az egyetemek profilja a jövőben megváltozzon, sokkal összetettebb, markánsabb, a piaci igényekre gyorsabban reagáló legyen. Ahhoz, hogy ezt elérjük, fontos, hogy maguk a szereplők, az egyetemi közösségek gondolják úgy, hogy küldetésük van az újítás területén. Ehhez eszközök is kellenek, ezért a hivatal minden területen támogató partnerük lesz az új rendszer kiépítésében.

Forrás: magyarhirlap.hu

Utolsó módosítás: 2018. október 09.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?