A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán, az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék City Logisztikai Kutatócsoportjában már 15 éve végeznek előremutató kutatásokat a városi logisztika területén. 2015 óta foglalkozunk kiemelten az úgynevezett városi koncentrált igénypont-halmazok logisztikai rendszereinek vizsgálatával, ilyenek például a bevásárlóközpontok vagy a bevásárlóövezetek, ezek kis területen rendkívül nagymértékű áruforgalmat kezelnek. E kutatás kapcsán arra jutottunk, hogy fontos lenne kidolgozni egy olyan multikritériumos minősítési modellt, amellyel nem csak egyes koncentrált igénypont-halmazokat, hanem azok mellett nagyobb kiterjedésű, önálló igénypontokat tartalmazó városi övezeteket (zónákat) is tudunk értékelni city logisztikai fejlettségük szempontjából, valamint számszerűsíteni tudjuk az egyes zónákban rejlő fejlesztési potenciálokat is. A kapcsolódó irodalomkutatás során arra jutottunk, hogy még nincsenek olyan minősítési modellek, melyek alkalmasak arra, hogy egyszerre vizsgálják a jelenlegi city logisztikai szempontú fejlettséget, valamint a city logisztikai fejlesztési potenciálokat is. A modell fejlesztését 2019 őszén, az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében, a Multikritériumos minősítési modell kidolgozása városi övezetek city logisztikai szempontú értékelésére című projektben kezdtük el, az elkészülő minősítési modelltől pedig azt várjuk, hogy a jövőbeli city logisztikai projektek során alkalmas lesz arra, hogy több városi zóna közül megjelölje azokat, melyeket szükséges fejleszteni, illetve melyeket lehetséges jól fejleszteni. Egy ilyen fejlesztési projekt során vizsgálandó területre mutat példát az első ábra. Ezen a példán négy, önálló igénypontokat (azaz kereskedelmi és szolgáltató üzleteket, illetve szálláshelyeket; ezeket fekete pontokkal jelölve) tartalmazó zónát különböztetünk meg (ZONE001-ZONE004), valamint három bevásárlóközpontot (SM001-SM003) és egy három további zónára felosztható, nagyobb kiterjedésű bevásárlóövezetet is megfigyelhetünk (SA001). Ezen a területen a minősítési modellünk alkalmazása során arra kapnánk választ, hogy a tíz zóna közül melyeknek a legnagyobb a jelenlegi city logisztikai szempontú fejlettségi szintje, illetve melyekben rejlik a legnagyobb fejlesztési potenciál city logisztikai szempontból.
A kutatási projekt során számos cikket megvizsgáltunk a city logisztikában, illetve egyéb logisztikai területeken alkalmazott multikritériumos minősítési modellekkel kapcsolatosan. A lehetséges modellek közül végül a Thomas L. Saaty nevéhez fűződő AHP-módszert (Analytic Hierarchy Process, azaz analitikus hierarchia eljárás) választottuk. A minősítési modell kidolgozása során az első fontos kérdés az volt, hogy hogyan is valósítható meg a kettős szempontrendszer kezelése, azaz hogyan tudjuk együttesen vizsgálni a jelenlegi logisztikai rendszer fejlettségét és a jövőbeli fejlesztési potenciálokat. Mivel azt feltételeztük, hogy lehetnek olyan szempontok is, amelyek mindkettőt befolyásolják, ráadásul akár különböző súlyokkal, ezért úgy döntöttünk, hogy kétdimenziós minősítést fogunk alkalmazni, azaz két AHPmodellt fogunk együttesen használni, melyek közül az egyik a jelenlegi city logisztikai szempontú fejlettséget, a másik pedig a city logisztikai fejlesztési potenciálokat minősíti. Így a minősítési modell egyszerre fog mindkét kérdésre választ adni, a minősítés során kapott értékpár (azaz két, 0 és 100% közötti minősítő érték) pedig azt fogja megmutatni, hogy az adott zóna jelenleg mennyire fejlett, illetve mennyire fejleszthető. Eszerint elképzelhető az eredményként, hogy egy jelenleg fejletlen zóna jól fejleszthető, egy jelenleg már fejlett zóna nem fejleszthető nagy mértékben tovább, de akár az is előfordulhat, hogy egy fejletlen zóna nem fejleszthető jól (ilyen előfordulhat például akkor, ha a vizsgált fejletlen zónában csak kevés, kis áruforgalmú igénypont található, így nem érhetők el komolyabb megtakarítások a méretgazdaságosságból adódóan), vagy épp egy már fejlett zóna még nagy mértékben fejleszthető tovább (például további alternatív közlekedési alágazatok bevonásával). Ez city logisztikai projektek kapcsán nagyon fontos eredmény lehet, mivel meg fogja mutatni azt,hogy több lehetséges zóna közül melyeket kell és melyiket lehet egyáltalán fejleszteni. A minősítéstől elvárt eredményeket a második ábra szemlélteti, ahol az egyes pontok az előbbi példa zónáit jelölik, a minősítő értékeket pedig 3-3 kategóriába soroltuk be, az intervallumokat egyenletesen osztva fel. A példa szerint az SM001 azonosítójú bevásárlóközpont jelenleg alacsony fejlettségű, de nagyon jól fejleszthető, az első zóna azonban hiába alacsony fejlettségű jelenleg, nem fejleszthető jól.
Miután meghatároztuk, hogy hogyan is valósítjuk meg a kétdimenziós minősítést, a következő feladat az AHP-modell formalizálása volt, majd összegyűjtöttük a minősítő szempontokat és súlyoztuk azokat. Mivel korábbi kutatásaink során egy kérdőíven alapuló adatgyűjtési módszertant és egy komplex szimulációs modellt is kidolgoztunk, ezért a minősítő szempontok csoportosítását is ehhez igazítottuk, négy csoportba soroltuk be azokat: meghatároztunk a kérdőíves felmérés adatain alapú szempontokat, a szimulációs eredményeken alapuló szempontokat, koncentráltsági mutatókat, valamint hálózati és szabályozási jellemzőket. A kérdőíves felmérés adatain alapuló szempontok közé tartozik a jelenlegi city logisztikai szempontú fejlettség vizsgálata során például az éjszakai szállítás részaránya vagy az aktuális behajtási szabályozásnak való megfelelés, a jövőbeli city logisztikai fejlesztési potenciál meghatározása során pedig az összevonható árucsoportok száma vagy a zöld szempontok fontossága az üzletek számára. A szimulációs eredményeken alapuló szempontok a jelenlegi fejlettség vizsgálata esetében kiemelt fontosságú a beszállítási tranzakciók száma vagy a jelenlegi károsanyag-kibocsátás, a fejlesztési potenciál vizsgálatakor pedig például a károsanyag-kibocsátás vagy a logisztikai költségek várható csökkenése van a fókuszban. Koncentráltsági mutatókat csak a fejlesztési potenciálok meghatározása során vettünk figyelembe, ezek azt mutatták meg, hogy egységnyi területre hány igénypont, illetve mennyi igénypont-alapterület esik. Ezek a mutatók azért fontosak, mert a korábbi szimulációs eredményeink azt mutatták, hogy a koncentrált igénypont-halmazok esetén, ahol kis területen nagyszámú üzlet található, rendkívül nagymértékű, akár az 50%-ot is elérő teljesítmény-, kibocsátás- és költségcsökkenés érhető el, konszolidáció alapú új city logisztikai rendszerek bevezetése esetén. Az utolsó szempontcsoportba, azaz a hálózati és szabályozási jellemzők csoportjába a jelenlegi fejlettség vizsgálata esetén például a behajtási szabályozás megléte vagy a kötött pályás áruszállítási lehetőségek jelenlegi kihasználása tartoznak, a fejlesztési potenciálok értékelése során pedig ide tartoznak a kötött pályás áruszállítási lehetőségek vagy az adott zónát kiszolgáló áruforgalmi zsilip létrehozására bevonható barnamezős területek rendelkezésre állása.
A szempontrendszer kidolgozását követően a szempontok súlyozása következett, melyre összesen 18 szakembert kértünk fel a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karáról, a Levegő Munkacsoporttól és a Budapesti Közlekedési Központtól, ők négy kategóriába sorolhatták be a szempontokat a kevésbé fontostól a kiemelkedően fontosig. Tőlük az értékelés első körében összesen 13 értékelés érkezett, ezek adták az első tesztek alapját. Mivel az első értékelési kör során felmerült számos olyan új szempont, melyet érdemesnek tartottunk a szempontrendszerbe történő beépítésbe, így a kibővített szempontrendszert is értékelni kellett (összesen 43, illetve 56 szempontot határoztunk így meg). Az első körben is válaszadó 13 szakértő közül 11-en értékelték az új szempontokat is, az így kapott eredmények alapján pedig végül súlyozásos módszerrel határoztuk meg a szempontok végleges súlyszámait. A beérkezett értékelések súlyozásakor figyelembe vettük azt is, hogy a kitöltést végző szakértő mennyi ideje tevékenykedik a city logisztika, illetve a városi közlekedés területén, ezeket is beleszámítva vetettük össze a kapott értékeléseket a maximálisan elérhető pontszámmal. Ezen értékek alapján rangsoroltuk a szempontokat, majd a 4 kategória előfordulási arányai alapján beosztottuk a szempontokat a végleges kategóriákba. Mivel a korábbi kutatásaink eredményeképpen négy budapesti bevásárlóközponttal kapcsolatosan a kérdőíves felmérés és a szimuláció eredményei is rendelkezésre álltak, ezért úgy döntöttünk, hogy ezeken teszteljük le a minősítési modellünket. A minősítési modell alkalmazásának teljes folyamatát a harmadik ábra mutatja, az adatgyűjtéstől, a szempontokhoz tartozó értékek meghatározásán és a szempontrendszer súlyozásán át a jelenlegi fejlettség és a fejlesztési potenciálok meghatározásáig.
Mivel az AHP sajátosságai miatt csak a közepesen fejlett zónák közül a legjobbhoz tudunk viszonyítani, így, ha a kijelölt zónákat önmagukban vizsgáljuk, a kapott eredmények felfelé fognak torzulni, azaz a teljesítési értékek nem lesznek reálisak. Emiatt úgy döntöttünk, hogy felveszünk egy úgynevezett fiktív zónát azzal a céllal, hogy egy jó tulajdonságokkal rendelkező zónához tudjuk viszonyítani a vizsgált bevásárlóközpontokat. Az így meghatározott fiktív zónához a skálán felvett minősítő értékeknél és a százalékos, egyértelmű optimummal rendelkező értékeknél a legjobb értéket vettük fel, az egyértelmű optimummal nem rendelkező szempontoknál pedig a vizsgált zónák közül a legjobb értékkel rendelkező zónánál 10%-kal jobb értéket határoztunk meg. A fiktív zóna felvétele után elvégeztük a minősítést öt zónára (tehát a négy valós és az egy fiktív bevásárlóközpontra). A negyedik ábrán látható eredmények jól tükrözik a valóságot, a fiktív zóna minden szempontból a legjobban teljesített, a négy vizsgált zóna pedig közepes fejlettségű és közepes fejlesztési potenciálú lett, ez megfelel a feltáró kutatásunk alapján feltételezett helyzetnek.
Kutatásunk során így tehát elkészült egy AHP alapú, kétdimenziós minősítési modell városi övezetek city logisztikai szempontú értékelésére, azonban már most több feladatot megfogalmaztunk a kutatás folytatásához. Ezek közül a legfontosabb, hogy szeretnénk a budapesti Váci utca bevásárlóövezet értékelését is elvégezni, mivel ezzel kapcsolatosan is részletes adataink állnak rendelkezésre, kérdőíves felmérés során a terület üzleteinek jellemzőit megismertük, valamint egy topológiai modell is elkészült erre a területre. Amennyiben az erre a területre vonatkozó szimulációs modell, valamint a terület egzakt zónákra osztása is el fog készülni, akkor a négy vizsgált bevásárlóközpontra és a Váci utca bevásárlóövezet zónáira együttesen fogjuk tudni elvégezni a multikritériumos minősítést. Szintén fontos feladatként fogalmaztuk meg azt, hogy érzékenységvizsgálatokat is elvégezzünk, azaz megvizsgáljuk, hogy a súlyszámok változtatása milyen hatással lesz a minősítési modell alkalmazásának végeredményére. A kapott eredmények alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy sikerült kidolgoznunk egy olyan multikritériumos minősítési modellt, amely alkalmas lesz arra, hogy értékelje kijelölt városi övezetek jelenlegi city logisztikai fejlettségét, valamint a bennük rejlő jövőbeli city logisztikai szempontú fejlesztési potenciált is, így pedig a jövőben képes lesz az adatgyűjtési módszertanunkat és a modelljeinket kiegészítve támogatni city logisztikai projekteket.
Forrás: Élet és Tudomány