Science-park barnamezős beruházásban
Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét jelentő science-park a Mol-hoz tartozó Rotary Fúrási Zrt. telephelyén valósul meg. Palkovics László a helyszínen elmondta, csakúgy mint Szegeden vagy Győrben, ez is barnamezős beruházás keretében épülhet fel. Tóth Tihamér stratégiai tanácsadó arról beszélt, a megvalósítása egy irányba mutat a Mol céljaival, az épített értékek megtartásával és új funkciókkal jön majd létre a scien ce-park, amely saját geotermikus erőművel képes lesz biztosítani energiaigényét. A két részből álló főépület kutatási-oktatási központ lesz, angol nyelvű képzésekkel és távoktatásra alkalmas tantermekkel. A cementraktár új funkciót kap, víztechnikai laboratórium működik majd benne, a létrehozandó robbanásbiztos laboratóriumok méretére jellemző, hogy egyenként több száz négyzetméteresek lesznek. Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyaztóvédelemért felelős államtitkár, Zala megye 3. választókerületének országgyűlési képviselője (képünkön) a helyszínválasztás kapcsán lapunknak arról beszélt, a megyében leszálló ágban van a kőolaj-kitermelés, azonban a három fő kutatási terület, a vízgazdálkodás, a megújuló energiaforrások előállítása, valamint a hulladékhasznosítás a Mol stratégiájába is beleillik, ezért bocsátja rendelkezésére a területet – és partnerként, a Pannon Egyetemmel együttműködve, részt vesz az innovációs fejlesztésekben. Cseresnyés Péter kiemelte, e három területen nagy tudás halmozódott fel, kifejezetten kötődik a városhoz. A science-park hosszú távon sok munkalehetőséget is biztosít a térségben élőknek.
A Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek – ipari-kutatói összefogásban – körforgásos gazdasági kompetencia-központot, továbbá (barnamezős beruházásként) tudományos és innovációs parkot is létrehoznak Nagykanizsán.
A tudásbázis létrehozásával növelhető a város vonzereje és megtartóképessége – mondta Balogh László, Nagykanizsa polgármestere a 4,8 milliárd forint állami támogatással létrejövő kompetencia-központ kapcsán a létrehozásában is vezető szerepet vállaló, vízkezeléssel foglalkozó Hidrofilt Kft. telephelyén.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térsége országgyűlési képviselője visszautalt rá, Nagykanizsa a 19-20. század fordulóján jelentős ipari város volt, Győrrel, Béccsel vetekedve.
Trianon után határ menti város lett, a szakmai, mérnöki tudását ugyanakkor megőrizte. Egyedülálló vízkezelési tudással bír, többek között ez, és a közel évszázados olajipari tudás alapozza meg a kutatóközpontot.
A beruházással Nagykanizsa fejlesztési célterületté válik – tette hozzá.
A veszprémi Pannon Egyetem vezetésével indított, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott kompetencia-központ küldetése, hogy a körforgásos gazdaság követelményeit integrálja az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe és az innovációs tevékenységbe.
A program öt fő kutatási irányt határozott meg, a megújuló energiák, a hulladékgazdálkodás, valamint a víztechnológiák projektjeit fogja össze, valamint a fenntartható turizmus és a fenntartható várostervezés projektjeit.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a kompetencia-központ kapcsán kiemelte, az együttműködés azért is jelentős, mert nem tipikus, hogy egy magyar vállalkozás egyetemmel összefogva kezd együttműködni.
A miniszter kifejtette, egy egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. Az elmúlt években a tudományos élet körül folyó viták is megmutatták, hogy az alapkutatásokra épül a magyar tudomány, de szükség van az alkalmazásra, hogy az ötletből valami konkrétum is szülessen.
A kormánynak az a szándéka, hogy a Budapesten kívüli kutatóközpontokat is erősítse, erre 51 milliárd eurót biztosítanak a következő költségvetési ciklusban európai uniós forrásból.
A nagykanizsai kompetencia-központ kapcsán elmondta még, részben Nagykanizsán, részben Veszprémben jön létre, az együttműködésben részt vesz a Mol, a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Kft., továbbá a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft.
Kiemelte, az öt nagy területen belül hangsúlyt kap a hulladékgazdálkodás kérdése és a hulladékrendszer teljes átalakítása. Ennek egyik leglátványosabb eleme az illegális lerakatok felszámolása. A víztechnológia a felszíni, felszín alatti vizek szabályozását, a használtvíz-kérdéseket is lefedi. A turizmus kapcsán a miniszter elmondta – utalva a főváros külföldi kitettségére és a vidéki szálláshelyek kihasználtságára – sok mindent át kell gondolni.
Palkovics László egy következő lépésnek nevezte, hogy a Magyarországon létrehozandó tíz sciencepark egyikét ugyancsak Nagykanizsán alakítják ki, amire 38 milliárd forint európai uniós támogatást vesznek igénybe. A nagykanizsai kutatóközpont és tudományos park adhat helyet a nagy jövő előtt álló hidrogénkutatás egyik magyar innovációs projektjének is, hiszen zajlik a magyar hidrogénstratégia kialakítása – tette hozzá.
Lapunk kutatási területekre vonatkozó kérdésére a miniszter elmondta, a klímavédelem részeként zajló Tisztítsuk meg az országot program több dologra is rávilágít, kutatási alapot adva az egyetemnek.
Egyelőre nem tudni, hogy az illegátulisan kitett hulladék mekkora hányada veszélyes. Külön csoportot képez az éves lomtalanítás, az építési törmelék, a zöldhulladék, valamint a háztartási szemét – mondta.
A vízgazdálkodási kutatásokkal kapcsolatban megjegyezte, integrált módon, különböző anyagok vizsgálatára nyílik mód, hiszen a szennyvízből indikátorok segítségével például hormonok és más anyagok is kimutathatók, újabb kutatási alapokat szolgáltatva.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke rámutatott, az ezredforduló óta kétszeresére nőtt a K+F ráfordítások volumene, elsősorban a vállalkozási szektornak köszönhetően.
Úgy fogalmazott, a hivatal célja a „tudás létrehozása és a felhasználás összekötése” az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt. Kiemelte, cél, hogy ne prototípus, hanem termék, szolgáltatás szülessen.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta, a kompetencia-központ új utat nyit a régiónak és a városnak, úgy, mint annak idején az olajipar betörése.
Hozzátette, a társaság csaknem öt éve megfogalmazott új stratégiája, hogy nyitnak az új iparágak, az innovatív technológiák irányába.
Az egyik legnagyobb kihívásnak a hulladékkezelést nevezte, mert a hulladéknak jelenleg csak mintegy harmada hasznosul Magyarországon.
Ezért kialakítanak egy alkalmazható tudásbázist amelynek segítségével Közép-Európa legnagyobb újrahasznosítói lehetünk, ennek modelljét Nagykanizsán szeretnék kidolgozni és innen elterjeszteni.
A Mol és a Pannon Egyetem ugyanitt már egy másik projektben is közösen dolgozik, azt vizsgálva, a szennyvízből milyen mértékben mutatható ki a koronavírus-fertőzöttség terjedése.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szerint a környezetterhelés problémái helyi léptékben is jól láthatók, az erőforrások kimerülése pedig fogyatkozó és egyre drágábban kitermelhető készletben mutatkozik. Újra fel kell fedezni a körforgásos gazdaságot.
---------------------------------------
Magyarország a versenyképességi top 5-ben 2030-ra
A kormány célja, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legversenyképesebb országa közé tartozzon. Ennek érdekében számos lépést tesz, országszerte kialakítva a piaci igényekre hangolt, hosszú távú egyetemi-kutatóipari együttműködést. A létrejövő kompetencia-központok ezt a célt szolgálják. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal eddig országszerte nyolc új szakosodott központ létrejöttét támogatta összesen 20,5 milliárd forinttal. Ezek egyike a Pannon Egyetem által vezetett nagykanizsai, amelyről az elsők között született pozitív döntés. A körforgásos gazdasági fenntarthatóság kompetencia-központ öt kutatási iránnyal foglalkozik, a megújuló energiákon belül hét, a hulladékgazdálkodáson belül tizenöt, a víztechnológián belül 21 alprojekttel. Ezekhez Nagykanizsa jelentős tudásbázist szolgáltat, az elért eredményeket helyi mintaprojektek keretén belül tesztelik, ezt követően terjeszthetők ki országos szintre, azzal a céllal, hogy az új innovatív eljárások a gazdaság élénkítéséhez is hozzájáruljanak. A további két nagy kutatási terület az (egész éves) fenntartható turizmus három alprojektet foglal magába, míg a fenntartható városfejlesztés, beleértve például a lakossági tudatformálást, hat különböző alterületet ölel fel. A kompetencia-központokon felül a célt szolgálják még a felsőoktatási-ipari együttműködési központok (8 db), az egyetemi innovációs ökoszisztéma (23 db), a nemzeti laborok (18 db), valamint a tudományos és innovációs parkok (9 db).
Forrás: Magyar Hírlap