NAGY JÖVŐ ELŐTT A HAZAI ZÖLDHIDROGÉN Az uniós költségvetési kérdések megvitatásával párhuzamosan több miniszteri szintű csúcstalálkozó is zajlott Brüsszelben.

Az EU-s kutatási miniszterek informális tanácsülésén a német elnökség által bemutatott, a zöldhidrogénről szóló, k+f+ivezérelt kezdeményezést vitatták meg.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára e tanácskozáson felszólalva megerősítette: Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek úgy vélik, hogy a hidrogén nélkülözhetetlen eszköz a 2050-es kar bon semlegesség, az éghajlat-semlegességi cél – a párizsi megállapodás egyik lényegi eleme – eléréséhez.

A zöldhidrogénről szóló kezdeményezés az Európai Bizottság 2020. július 8-án közzétett hidrogénstratégiájára építve azt tűzi ki célul, hogy a hidrogéngazdaság fejlesztése kiemelt figyelmet kapjon a koronavírus utáni időszak nemzeti és uniós szintű helyreállítási beruházásaiban, az EU korszerűsítésében és versenyképességének a fokozásában, a klímabarát, fenntartható ipari szektor kialakításában. Magyarán a válságot követő beruházási érában kapjanak jelentős támogatást a hidrogénnel kapcsolatos kutatások, megoldások, lehetőségek.

Miről is van szó? Arról, hogy hidrogén-és biometán-technológiákon alapuló pilotprojektek támogatására az ITM, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ez év márciusában négymilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett meg.

Kaderják Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben, továbbá az új Nemzeti Energiastratégiában is kitért a hidrogén jövőbeli szerepére. A magyar hidrogéngazdaság fejlődésének erőteljes lendületet adhat a közelmúltban megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform, amely összehozza a kutatás és az ipar érintett szereplőit, s javaslatot tesz egy hazai hidrogénstratégiára.

A zöldhidrogén hathatós megoldás lehet a különféle ágazatok szén-dioxid-mentesítésére, ezért ösztönözni és támogatni kell a kapcsolódó technológiák fejlesztését és alkalmazását. A kormány álláspontja szerint azonban a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A nukleáris alapon, az atomerőműben termelt, adott időben fel nem használható áram révén előállított hidrogén hosszú távon is kulcsszerepet játszik majd a magyar energiarendszerben, az egész hazai gazdaságban; már csak azért is, mert egyfajta áramtároló lesz. „Úgy véljük, hogy a nukleáris alapon előállított hidrogént is tiszta hidrogénként kellene elismerni” – mondta el a friss hír kapcsán az ITM államtitkára.

A magyar álláspont szerint a hidrogéngazdaság fejlesztésének a területén széles körű nemzetközi, az állami és a magánszféra partnerségén alapuló együttműködéssel lehet eredményeket elérni. Éppen ezért Magyarország támogatja egy közös menetrend és innovációs ütemterv kidolgozását, amely utat nyit a következő években végrehajtandó, többszereplős pilotprojektek számára. A minisztérium készen áll a kooperációra, mivel a kormányzati szerv alapvető érdeke nemcsak az események nyomon követése, hanem a tevékeny részvétel is a fejlesztésekben, az együttműködésekben.

Forrás: Figyelő