Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Innovációra fel!
2020. július 03.
Módosítás: 2020. július 03.
Olvasási idő: 26 perc
A baranyai vállalkozások között is akad néhány, amely szép eredményeket ér el az innovációs tevékenysége által született termékekkel. Lehetne több bátor cég is, bár az is igaz, hogy az esetek jelentős részében nem is kerül napvilágra az innovációs tevékenység megléte. Az újító, változtató gondolkodásnak nagy szerep jut a jövőben, egyes vélemények szerint ez a záloga a vállalkozások életben maradásának, fejlődésének. Összeállításunkban néhány baranyai jó példát is bemutatunk.

RABB SZABOLCS: „Az innováció hordozója a vállalkozás”

Ahhoz, hogy a vállalkozások dönteni tudjanak, belekezdenek-e innovációs tevékenységbe, széles körű információra, a trendek ismeretére van szükségük. Például nem árt tudni, hogy Magyarországnak hol van a helye a geopolitikai rendszerben. A magyar kormányzat keleti nyitás stratégiájának lényege, hogy egy egyensúlyi helyzetet kell létrehozni Nyugat-Európa, Észak-Amerika és a keleti óriási piacok között. Látjuk a formálódó eurázsiai erőteret, amelyben Kína, India, Dél-Korea és az oroszok is benne vannak, Afrikában két erőtér alakul: Észak-Afrikában egy iszlám-arab társadalmi tér, dél-afrikai központtal pedig egy új afrikai erőtér, illetve létezik a dél-amerikai erőtér. Ebben a geopolitikai erőtérben kell elhelyezni Magyarországot is, minden olyan magyar kkv-t, amely importál és exportál. 2050-re az IMF előrejelzése szerint Kína és India mellett feltör Indonézia, amely várhatóan a világ 4. legerősebb gazdasági hatalma lesz. Az európai országok gyengülnek, az eurázsiai erőtér fantasztikus teljesítményt fog mutatni. A technológiai fejlődésben is különleges irányvonalak láthatók: 2030-ra rugalmas elektromos papírt használunk, az egész világon minden hálózatba lesz bekötve. Olyan szenzoros ruháink lesznek, amelyek mindent érzékelnek az emberi test változásában. Élőszavas fordítóval dolgozunk majd, a nanotechnológia magas szintű fejlődési szintre ér. 2050-re az előrejelzések szerint az átlagéletkor 150 évre emelkedik. Japánban és EU-ban ekkor 1,2 gyerek jut egy családra, Afrikában és Ázsiában 2,5-3-szoros lesz a születési ráta, az európai országok egyre inkább elöregednek, Afrika, Ázsia pedig egyre fiatalabb lesz és mind nagyobb népességű. A Föld 11 milliárd lakójának fele városban lakik majd.

Ezek a folyamatok számos innovációs lehetőséget (smart city) rejtenek magukban, amiben a magyar kkvknak helyük és szerepük lesz. A Politico szaklap áprilisban megjelentetett egy érdekes, trendekkel kapcsolatos víziót, amelyben a telemedicina megjelenését, a tömegfogyasztás nemzetállamok általi korlátozását, a hazai értékláncok erősödését, a jövedelemszakadékok növekedését jelzik előre. Kevesebb közösségi étkezést jósolnak, de szerintük a metropoliszokban újjászületnek a parkok. A folyamatokat még nem látjuk tisztán, egyelőre a technológiai fejlődés sokkal gyorsabb, mint a társadalmi, és ez nagyon nagy feszültségeket teremt. A Politico szerint horizontális integráció valósul meg mindenhol, egyedi igényeknek megfelelő tömeggyártás lesz. Az élettudományok felértékelődnek, de tehetségben mindenkinek erőforráshiánya lesz. Ezek miatt is lesz elengedhetetlen a folyamatos képzés, önképzés, 2030-ig például az uniós stratégiában a startupok, a kkv-k támogatása, technológiai központok építése és a képzésfejlesztés kerül előtérbe. Hazánkban az innovációs szemlélet 30 éves hiátusát pótolta a kormány azzal, hogy létrehozta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM). Az ITM által megalkotott stratégiai programban szerepel, hogy az egyetemek fejlesztésével egyetemközpontú innovációs ökoszisztémát létesítenek, nyugat-európai, koreai, japán példán keresztül technológiai és innovációs parkokban képzelik el az innováció bölcsőjét. A technológiaipark-hálózat részben alulról, részben felülről építkezik, ebben kell az egyetemeknek és a cégeknek megtalálniuk a helyüket a középfokú szakképzéssel, a laborokkal és a műszaki egyetemi oktatással. A hazai folyamat elindult, a pécsi program sajnos az utóbbi időben lelassult. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hol áll Magyarország az innovációt tekintve. Az elmúlt 10 évben nem történt érdemi változás annak ellenére, hogy a kormány jelentős összeget fordított innovációra és létrehozta az innovációs minisztériumot. Jóllehet, az eredményekhez természetesen idő kell. Az innováció hordozója a vállalkozás, ezért az egyetemek, az egyetemi alapkutatási kapacitás fejlesztése mellett meg kell kezdeni végre a kkv-k támogatását, konkrét pénzügyi és rendszerbeli támogatási eszközökkel. Az ötlettel és KFI potenciállal rendelkező cégeket kell támogatni, akár magas kockázatok árán is. A hozzáadott értéket termelő, innovatív vállalkozások fogják a 2000-es évek második évtizedét meghatározni. Hazánk amúgy a moderáltan „innováló” nemzetek körébe tartozik, az innovációs tevékenységet tekintve az európai országok között az utolsó egyharmadban helyezkedik el. Ha innovációról beszélünk, a legfontosabb, hogy megtaláljuk a források helyét, illetve az innovációs források fellelhetőségét. Az Európai Unió 2021–2027-es pénzügyi rendszerében mintegy 14%-ot tesz ki az innovációra fordított összeg. Ez a 187,4 mrd euró rengeteg lehetőséget biztosít a magyar vállalkozások számára is uniós források elnyerésére, amelyek mellett a hazai GINOP, NKFIH pályázati lehetőségei is adottak. Az innovációban nagy jelentőségük lesz a „csodaszavaknak”: a fenntarthatóságnak, a hozzáadott értéknek, a digitalizációnak, az okos megoldásoknak és a rövidülő értékláncoknak. Ezek minden vállalkozás számára vezérfonalat jelentenek, ezek mentén tudják elhelyezni a saját innovatív ötletüket. Még ha esetleg más néven is, a jövőben is maradnak a nagyobb innovációs támogatási programok, mint pl. a COSME, az Erasmus+, a H2020, a CREA, a LIFE, de folyamatosan lesznek új kiírások is. Látható, hogy a hazai kkv-kat még mindig evangelizálni kell abból a szempontból, hogy merjenek gondolkodni és beszélni a saját innovációs képességeik fejlesztéséről. Egy IMP3rove vagy Innovation Health Check innovációmenedzsment-felmérés elkészítése rengeteg lehetőséget kínál a vállalkozások számára. A kamarák által menedzselt Enterprise Europe Network hálózat elvégzi az innovációs felméréseket, emellett biztosítja az innovátorok üzletfejlesztési, technológiai kooperációs támogatását. Van egy érdekes kezdeményezés, a Konwledge to Money Club, ahol hiteles magyar szakértők előtt mutathatjuk be az innovációs ötletünket, ők pedig megmondják, hol érdemes dolgozni a fejlesztési javaslaton, hogy az igazán értékes legyen, és így hazai vagy uniós forráshoz jusson. A kamara üzleti, technológiai és K+F+I pályázati partnerközvetítő tevékenységet is végez, az Enterprise Europe Network több mint 60 ország 600 irodájában szakértő kollégák figyelik egész nap ezt az adatbázist és közvetítenek a felek között. Kamaránk 2016 óta szervezi meg az Open4Business konferenciát, amelyre tavaly 18 országból 250 üzletember jött el személyesen Pécsre és tárgyalt a hazai vállalkozásokkal, ez a rendezvény szintén támogatja az innovációs tevékenységet.

Idén virtuális b2b szoftver segítségével és webináriumokkal rendezzük meg az Open4Businesst, július végétől.

Fontos tisztázni, hogy az innovációs folyamat egy természetes vagy egy kényszerű folyamat egy vállalkozás életében. A jelen helyzetet látva egyre több lesz az a kényszerű fejlesztés, aminek muszáj válaszokat adnia a jelenlegi nagyon nehéz helyzetre. E kényszerű innovációk azonban a következő év elején a vállalat természetes vállalati folyamataiba tartoznak majd. Ehhez szükséges, hogy készítsünk egy innovációs felmérést, és a lehető legerősebben fejlesszük a vállalati kultúrát. Kulcsfogalom lesz az erőforrás, a folyamat, a kooperáció és a tanulás, a szervezeti megoldások. Meg kell találni a szervezeten belül a támogatókat, a promotereket, akik a szervezet átalakításában vagy átalakulásában tudnak segítséget adni. Kezdjünk beszélni a szellemieszköz-menedzsmentről, ezzel kapcsolatban sokkal több tanácsadás, mentorálás és pályázati támogatás induljon el. A szellemieszköz-menedzsment ugyanis lehetőséget ad arra, hogy megnöveljük egy cég könyv szerinti értékét. Van egy kulcsszó: a disruptive, ami azt jelenti, hogy minden innovációnak, ami a globális piacon is megmérettetik, felforgatónak kell lennie.

Bátran kell hozzányúlni a fejlesztésekhez és az ötletekhez is. Fontos eldönteni akár egy 8-10 fős cégnél is, hogy hol lesz szervezeten belül a helye az innovációnak, és hogy milyen módon rendelünk forrást a fejlesztéshez. Azt kell elérni, hogy legyen egy önálló fejlesztési divízió, önálló költségvetéssel, így képesek lesznek megalapozni az innovációkat, prototípusokat fejleszteni, és végiggondolni azok piaci bevezetését.

HERBÁLY ISTVÁN: „Azok az innovációk lehetnek sikeresek, amelyek életből jövő problémák piaci alapú megoldásából születtek”

Az utóbbi időben mintha többet lehetne hallani az innováció fontosságáról, ez elért-e a vállalkozásokhoz? Milyen ma a baranyai vállalkozások innovációs hajlandósága, potenciálja? – tettük fel a kérdést Herbály Istvánnak, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációért felelős alelnökének.

— Mivel az innovációt sokan sokféleképpen értelmezik, ezért nehéz erre a kérdésre egzakt választ adni. Az innováció fontosságáról mindig sokan beszélnek, de kevés esetben jutunk el a konkrét akciókig. A cég saját szintjén végrehajtott innovációra sokkal nagyobb a hajlandóság, főleg most, hogy a legtöbb vállalkozás érzi, csak akkor fog talpon maradni, ha változtat az üzleti folyamatain, a működésén. Ezt is nevezhetjük innovációnak, hiszen egy új technológia, de akár egy új szemléletmód, vállalatirányítási gondolkodásmód is javíthatja egy cég piaci lehetőségeit. Az ortodox értelemben vett innovációra már sokkal kisebb a hajlandóság, és valljuk be: a potenciál is. Ez sokkal nagyobb fokú nyitottságot és kockázatvállalást igényel, valamint olyan magasan képzett munkatársakat, akik ezt meg tudják valósítani, de legalábbis le tudják menedzselni.

— Országos vagy európai uniós összehasonlításban hogy állnak innovációs tevékenység tekintetében a baranyai vállalkozások?

— Röviden: rosszul. Két kezemen meg tudom számolni azokat a baranyai vállalkozásokat, amelyek képesek a valódi innovációra, és bele is tudnak, bele is mernek vágni egy ötlet kidolgozásába, míg végül abból új termék születik. Persze az összehasonlítás nem igazságos, hiszen nálunk nincsenek jelen azok a nagy multicégek, amelyek innovációs központokat üzemeltetnének, és hoznák a K+F volument. A baranyai kkv-szektor innovációs költései még összességében is messze elmaradnak egy-egy multi K+F ráfordításaitól. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy míg a multi innovációs tevékenységének eredménye és a hozzáadott érték az anyaországban csapódik le, addig a kkv-k a knowhow-t a megyében fogják tartani.

Ezért is érdemes, bármily kevés is van belőlük, az innovatív kkv-kat minden eszközzel támogatni.

— Mi segíti és mi gátolja a vállalkozások innovációs tevékenységét?

— A kkv-szektor nagyon ritkán fejleszt pályázati források nélkül. Az innovációs források egyre inkább az NKFIH felé tolódnak el, ott nyílnak valóban használható támogatási lehetőségek. Ezek jól tudják támogatni a szektor innovációs tevékenységeit, de a hivatalnak is nagyobb kockázatot kellene ehhez vállalnia. Ha megnézzük a KKV start forrást, az látható, hogy a kiírás nevével ellentétben egy induló vállalkozás esélytelen sikeres pályázat benyújtására.

— A kamara mivel, milyen eszközökkel képes támogatni a vállalkozások innovációs tevékenységét?

— A legfontosabb az imént már bemutatott források becsatornázása a vállalkozások felé. Ezenkívül számos uniós forrás is nyitott, mely használható lenne, de a cégek nem ismerik őket. Ha pedig az ötlet és a forrás rendelkezésre áll, előjön az iparjogvédelem kérdése, melyben a kamara szintén segítséget tud adni.

A jól működő, sokat fejlesztő, sikeres innovátorok esetében pedig a jó gyakorlatokat igyekszünk eljuttatni a vállalkozások felé, hogy minél többen kapjanak kedvet belevágni saját fejlesztésekbe.

— Milyen sikeres baranyai fejlesztésekről, innovációkról tud hírt adni?

— Sajnos valóban csak néhányat tudok bemutatni, viszont azok példa értékűek, és vagy már sikeresek, vagy potenciálisan azok lehetnek. A Terrán Kft. napelemes cserepe világszinten is nagy újdonság, nem sok olyan fejlesztés van ezen a területen, mely már megvásárolható a piacon.

Ha megnézzük a Nosiboo termékeit, ott is láthatjuk hány országban vannak már jelen, milyen hiánypótló terméket tudtak piacra dobni, és milyen szép eredményeket érnek el vele. Sőt, már termékcsaládot fejlesztenek, amivel biztosítható a hosszú távú fejlődés. A RATI termékeit is sokan ismerik, és elismerésre méltó, hogy évről évre új ötletekkel tudnak piacra lépni. Az új RATI basket is nagyon ötletes, bízom benne, hogy sikeres lesz. A Juravet marhanyakörves fejlesztése pedig idén ér el a tervek szerint a piacra dobható termékig, itt is nagy potenciált látunk a megoldásban.

— Mint gyakorlott innovációs tevékenységet folytató vállalkozásvezető mire hívná fel az ilyenfajta tevékenységre nyitott vállalkozók figyelmét, mit érdemes megfontolni, mit kerüljenek el a siker érdekében?

— Ha az iménti példák mögé nézünk, olyan innovációkat látunk, melyeket a piac vezérelt. Nem azért láttak napvilágot, mert volt egy pályázati forrás, melyet meg szerettek volna szerezni és ehhez próbáltak kreálni valami ötletet. Nem befektetők pénzét égették el, saját kockázat vállalása nélkül. Kivétel nélkül olyan innovációkról beszélünk, melyek életből jövő problémák piaci alapú megoldásából születtek, és az ötletgazdák hajlandók voltak kockázatot vállalni, erőforrást befektetni, mert hittek a termékükben. Azt gondolom, kizárólag az ilyen projektek lesznek sikeresek, és hosszú távon fenntarthatók.

PALLOS JÓZSEF PÉTER: „A világ gyógyszergyártásában az innováció magvát a kis- és közepes vállalkozások szellemi termékei jelentik”

— A PannonPharma Kft. egy gyógyszergyár, a PANNONPHARMA Zrt. egy több cégből álló cégcsoport, a cégcsoport tagjai pedig többnyire ezen a területen működnek. Koncentráljuk a kutatás-fejlesztési munkát, az innovációt, igyekszünk minél jobban hasznosítani a közös erőforrásokat, így mindegyik cég a saját erőforrásaival járul hozzá a közös sikerhez – ismerteti röviden Pallos József Péter, a PannonPharma Kft. ügyvezetője a cég innovációs politikáját.

— Hogyan zajlik egy-egy innovációs folyamat, mi alapján döntenek a fejlesztésről?

— A kis- és közepes gyártók a rugalmasságukról ismertek, és arról, hogy felismerik a helyzet adta lehetőségeket, amelyeket ki is képesek használni. A világ gyógyszergyártásában az innováció lényegét, magvát a kis- és közepes vállalkozások vagy egyetemi kutatólaborokból kijött kutatók szellemi termékei jelentik, ez az esetek mintegy 50%-ában így van. Az innováció megszületik a kis közösségben, utána a szerencsétől, a csillagzattól függően az innovációs folyamat végigfut és annak eredményként megjelenik az innováció terméke, vagyis az eladható produktum. Ezt nem keverjük össze a „feltaláltam valamit”-tel, mert az innovációban számos megpróbáltatáson kell átesnie a termékjelöltnek ahhoz, hogy a piacon sikerre vihető, árbevételt és eredményt hozó termékkategóriába kerüljön.

— Kikkel, milyen szervezetekkel működnek együtt egy-egy innovációs folyamatban?

— Vannak olyan együttműködések, amelyek a folyamatot segítik.

Kis-közepes gyógyszergyárként a K+F folyamatainkat cégekkel, oktatási és kutatóintézetekkel együttműködve végezzük, itthon és külföldön. Eredményes a kapcsolatunk egy izraeli kutatás-fejlesztési vállalkozással, amelynek a szabadalmaztatott termékével együtt végeztük a klinikai vizsgálatokat, készítettük el hozzájuk a dokumentációkat, majd a terméket a PannonPharma viszi a piacra. Más terméket egyetemi együttműködésben hozunk létre: a Pécsi Tudományegyetem kimagasló szellemi teljesítményei és földrajzi helyzete miatt is jelentős szerepet játszik a kutatás-fejlesztésben, több közös laboratóriumi és klinikai vizsgálatunk is volt, jelenleg is folyik olyan klinikai vizsgálat, amely eredményt fog hozni. De előfordul olyan is, amit mi magunk fedezünk fel vagy az élet hoz elénk, amikor azzal gazdálkodunk, amink már van. Például szintén egyetemi együttműködésben vettük észre az egyik forgalomban lévő gyógyszerünk újraértékelése során, hogy az egyik legsúlyosabb klinikai megpróbáltatást okozó, az antibiotikumok többségének ellenálló klinikai fertőző mikroorganizmusokkal szemben ez az antibiotikum olyan, rezisztenciát mutató baktériumokat is le tud győzni, amire nincs példa a világon. Ezt a mi munkatársaink ismerték fel, amikor az egyik kollégánk a doktori disszertációjában ezt a témát dolgozta fel, vitte sikerre.

Ezt szabadalomként is bejelentettük.

Már négy munkatársunk szerzett doktori fokozatot és K+F irányultságú doktori dolgozat készült el a PannonPharmánál dolgozók munkájaként, valamint további kettő van folyamatban. Ezek a doktori témák is olyanok, amelyeket igyekszünk hasznosítani. Az együttműködések sorában fontos megemlíteni a PBKIK-t, a kamarával olyan partnerségben vagyunk, melynek gyümölcseként világszínvonalat meghaladó fejlesztéseket tudunk létrehozni és eredményeket elérni. Ez a közösség ugyanis magas színvonalú és elkötelezett szakemberek együttese, számunkra megtiszteltetés, hogy velük dolgozhatunk. Így hatékonyabbak vagyunk, mintha önállóan kellene megtalálnunk, hogy a fejlesztéseinkhez ki tud megfelelő berendezést, szoftvert, működtetést stb. szolgáltatni.

— Egy-egy innovációs fejlesztés sokszor évekig eltart és rengeteg pénz kell hozzá. Ezt miként tudja biztosítani a PannonPharma?

— Van olyan fejlesztés, amire sok száz milliót elköltöttünk és nem sikerült terméket kihozni belőle, de van olyan is, amikor a meglévő termékünkről derült ki, hogy sokkal jobb, sokkal több, mint amit ma a világ az adott terápiás területen tud, ilyen például a koronavírus. Az egyik gyógyszerünk hatóanyaga az interferon alfa. Ez a termék 24 év óta a piacon van, azt eddig is tudtuk, hogy nagyon jó vírusellenes készítmény. Rengeteg vírussal szemben sikeresen alkalmazzák, tudjuk, hogy biztonságos és jó. A koronavírus kapcsán kiderült, hogy nincs a betegség ellen hatásos védőszer, gyógyszer, kivéve az interferon alfa.

— Van olyan pályázati, támogatási rendszer, amit igénybe tudnak venni az innovációknál?

— Igen, hazai és európai pénzforrásokat is el tudunk érni, rendszeresen nyújtunk is be ilyen pályázatokat. Például a közelmúltban volt egy sikeres pályázatunk, amelynek keretében egy új technológiát állítottunk munkába. Ennek segítségével magas nyomáson cseppfolyósított szén-dioxid alkalmazásával lehet kioldani a növényből, gyógynövényből a hatóanyagot. Ez is egy innováció eredménye, meg nem is. Létrehoztunk a cseppfolyós szén-dioxiddal végzett extrakcióra egy technológiát. Ennek van egy új része, mivel új hatóanyagokat tudunk kinyerni a növényekből, itt elsősorban hazai és kínai gyógynövény-hatóanyagokra gondolok. Az egyik legjobb lehetőség az orvosi kender (kannabisz) tekintetében mutatkozik, amelyre óriási az igény. De a magyar gyógynövények hatóanyagprofilja is sokkal dúsabb ezáltal a kinyerés által, mint az egyéb hagyományos módszerekkel.

Nem kell oldószert alkalmazni, helyettük egy teljesen ártalmatlan, a folyamat végén elillanó szén-dioxiddal tudunk kivonatot készíteni.

Professzor dr. HELYES ZSUZSANNA: „Az SzKK csaknem valamennyi kutatásának iránya és célja a társadalmi hasznosulás felé mutat”

— A Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) stratégiai célja és törekvése, hogy az alap- és alkalmazott kutatások mellett helyet biztosítson az innovációs tevékenységnek. Már az alapkő letétele idején alapvető célkitűzés volt, hogy egy olyan kutatóközpontot hozzunk létre, ahol a tudomány társadalmi hasznosulása kézzelfogható közelségbe kerül. Ennek egyik legfontosabb eleme az innováció, olyan tudományos, kutatásalapú újítások piacra vitele, amelyek a legfrissebb tudományos ismeretekre épülnek – foglalja össze prof. dr. Helyes Zsuzsanna elnök, hogy milyen saját kutatások, innovációs tevékenység zajlik az SzKK-ban.

— Az eltelt évtized során az innováció immár nemzeti és regionális, egyetemi szintű stratégiába illeszkedik. Az egyetem hagyományaiból fakadóan a kutatóközpontban zajló kutatások is elsősorban az élettudományok területén folynak, így az orvostudományok, az idegtudomány, a virológia, az endokrin kutatások, a gyógyszerfejlesztési területeken. Elsődleges célunk a tudományos munka kiválóságának, kutatásaink elismertségének, nemzetközi láthatóságának a növelése. Ebben is segítségünkre van az SzKK nemzetközileg elismert szakemberekből álló Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testülete, az egyes kutatási projektek éves szakmai értékelések mellett kiterjedt szakmai kapcsolataikkal is támogatást nyújtanak. Az Ipari és Innovációs Tanácsadó Testületünk (ITT) Rabb Szabolcs kamarai főtitkár úr vezetésével közvetít a tudományos kutatómunka és a piaci igények, valamint a regionális gazdasági szereplők igényei és az SzKK által felkínált lehetőségek között.

— Milyen sikerek jellemzik a kutatásokat?

— A hirtelen jött rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatban országos és nemzetközi ismertségre tett szert a virológiai laboratóriumban folyó munka dr. Jakab Ferenc és dr.

Kemenesi Gábor révén. A Virológiai Kutatócsoport nehéz időszakot élt meg a közelmúltban. Hónapok óta számos hatóanyag és vakcina kutatási projekten dolgoznak hazai és nemzetközi partnerekkel, valamint az SzKK több csoportjával együtt, eredményeink ígéretesek. Szintén vezető hír volt, hogy a Szentágothai János Kutatóközpont Genomikai és Bioinformatikai Kutatócsoportja dr.

Gyenesei Attila vezetésével végezte el Magyarországon először a koronavírus szekvenálását. A járványhelyzet alatt a kutatások nem álltak le, a 20 kutatócsoportunk többsége folyamatosan dolgozott, bár kissé csökkentett üzemmódban és részben otthoni munkavégzésben, hiszen a projektjeink legtöbbször állandó, folyamatos munkát igényelnek. Februárban a PBKIKval közös sajtótájékoztatón adtuk hírül, hogy a tudományos-ipari együttműködés keretében megalakítottuk a SoftFlow-val közös Élelmiszer-biotechnológiai Kutatócsoportunkat dr.

Kvell Krisztián vezetésével, valamint a Szekvenáló és Bioinfomatikai Core Facility (központi kiszolgáló egység) kapacitása is bővült az iBioscience közreműködésével. Létrehoztunk a Core Facility kapacitásainkat, azaz a kutatástámogató laboratórium és szolgáltatás portfóliót, ahol egykapus rendszerben igényelhetnek a piaci szereplők, egyetemi partnerek szakmai együttműködéseket és kutatási szolgáltatásokat a bioinfomatikától és a virológiai vizsgálatoktól a legmodernebb képalkotó eljárásokon és analitikai vizsgálatokon át a sejtes rendszereken és komplex modellekben történő hatóanyag tesztelésekig. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter júniusban jelentette be a Nemzeti Labo ratórium Programot, melyhez a SzKK Virológiai Laboratóriuma, valamint a Kovács L. Gábor professzor vezette Humán Reprodukciós Laboratórium is csatlakozik.

Egy jövőre fázis 1 klinikai vizsgálatokkal (egészséges önkénteseken való tesztelés) lezáruló 5 éves pályázat keretében az egyetem 4 csoportja és ipari partnerek szoros együttműködésével sikeresen fejlesztettünk egy teljesen új hatásmechanizmusú gyógyszerjelöltet idegi eredetű fájdalom kezelésére.

— Milyen igény indukálja a fejlesztéseket? Hogyan választják ki a témát, amire a kutatásokat szervezik?

— Mivel az egyetem és az SzKK a régióban meghatározó szereplő, gyakran a kutatóinkon keresztül és az ITT közreműködésével számos kezdeményezés jut el hozzánk. Egyre több nemzetközi projektbe tudunk bekapcsolódni, ebben segítségünkre van a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, 2019 óta házon belül is rendelkezésünkre áll technológia transzfer és innovációs kompetencia. Mára elég komoly tapasztalatokat szereztünk ezeken a területeken, a gyógyszerkutatás- és fejlesztés, a genomika és bioinfomatika valamint az említett virológiai területeken rengeteg a megkeresésünk. Fejlesztjük a kapcsolatainkat kis- és középvállalkozásokkal, nagyvállalatokkal, regionálisan és országosan is. Ebben komoly előrelépést jelent a Core Facility portfólió kialakítása, erősítjük láthatóságunkat a strukturáltabb kommunikációval is, a PBKIK-val régóta jó az együttműködésünk. Saját kutatási irányainkat a nemzetközi és hazai trendeknek, igényeknek és kihívásoknak megfelelően határozzuk meg. Az SzKK aktív szerepet vállal a PhD-képzésben, számos doktori téma megvalósításának a helyszíne, kiemelt célunk a tehetséges fiatal kutatók támogatása, erre külön Tehetségtámogató Programot hoztunk létre.

— Hogyan hasznosulnak a kutatások a mindennapokban? Milyen együttműködéseket alakítanak ki a megye, a térség gazdasági szereplőivel, a vállalkozásokkal?

— A vírus elleni küzdelemben érdemes az országos sajtót megnézni, szinte nem volt olyan nap, hogy ne kerültek volna említésre az ezzel kapcsolatos eredményeink mind az alapkutatás, mind a diagnosztika és a klinikai vizsgálatok terén. Ez a helyzet ráirányította a figyelmet a tudomány szerepére, elmondható, hogy csaknem valamennyi kutatásunk iránya és célja a társadalmi hasznosulás felé mutat. A régiónk kis- és középvállalkozásaival közös kutatásokat indítottunk, közös pályázatokat adtunk be, közös fejlesztéseket tervezünk, szolgáltatási szerződéseket kötöttünk, valamint a Core Facility műszerparkok kialakításában és használatában is részt vesznek. Az ipari szereplőivel a technológia-transzfer előmozdításában nélkülözhetetlen a PBKIK részvétele.

— Egy-egy kutatás évekig is eltarthat, hogyan teremthető meg a financiális háttér ezekhez?

— A tudományos kutatás pénzügyi bázisát alapvetően pályázati keretek adják. Minden pályázati lehetőséget megragadunk, csak az idei évben több mint 2,5 mrd forint összegű pályázatot nyertek kutatóink, és még csak az év felénél tartunk. Szeretnénk több közvetlen európai uniós és nemzetközi forrást is nyerni, ennek érdekében teszünk jelenleg erőfeszítéseket nemzetközi szakmai hálózatokhoz való csatlakozásokon keresztül. Mindemellett sokat dolgozunk azon, hogy a másik fő pillért, az üzleti vonatkozású finanszírozást, akár tőkebefektetés formájában idevonzzuk egy-egy kiemelt piacorientált projektünkre. Ez egyetemi kutatóközpontnak rendkívül nehéz, ehhez professzionális, nemzetközileg kiemelkedő munkát kell végezzünk és egyedülálló témákra kell fókuszálnunk. Jelenleg néhány gyógyszerfejlesztési projektünk fut külföldi tőkebefektetőkkel, és három olyan kutatást vizsgál egy külföldi befektetésközvetítő cég, amelyek kapcsán reméljük, hogy még az idén megvalósulhat a piaci együttműködés, akár magántőke és az egyetem közös tulajdonú startup megalapításával. DERVALICS ÁKOS: „Aki pályázni szeretne a Brüsszelből elérhető forrásokra, nemzetközi üzleti lehetőségben gondolkodjon”

— Bővültek és bővülni is fognak az innovációt érintő európai uniós pályázati lehetőségek, amelyekre a kis- és közepes vállalkozások is pályázhatnak – közli a jó hírt Dervalics Ákos európai uniós business coach.

— Azt azonban látni kell, hogy az előző költségvetési ciklus idén zárul, így még lesz egy-két beadási forduló ősszel, illetve az év végéig, de a jövő évtől kezdve jóval nagyobb keretösszeg áll majd rendelkezésre.

— Milyen területeket érintenek az innovációs pályázatok?

— Jellemzően minden iparág érintett, minden olyan iparág, amely nincs kizárva az európai uniós támogatásokból. Így akár az egészségügyet nézzük, akár a megújuló energiát, az informatikát, amelyekben Magyarország is erős, mindben elérhetők pályázatok. Az Európai Unióban egyébként az informatikai pályázatok a legnépszerűbbek, de egészségügyi pályázatból is igen sokat adnak be. Emellett az elektronikával, a feldolgozóiparral, az élelmiszeriparral kapcsolatos pályázatokat tudom még említeni, az energetikával vagy a mobilitással, az intelligens városokkal és épületekkel foglalkozó innovációk is szép számmal jelennek meg a beadott dokumentumokban.

— Milyen a pályázási kedv a hazai vállalkozások részéről? A vállalkozások egy része fontolgatja, hogy pályázik, akár innovációs pályázatra is, de amikor meglátják a kiírást, visszahőkölnek, mert számukra teljesíthetetlenek a feltételek.

— Nagyon sokan szeretnének pályázni, de nem tudják teljesíteni azokat az alapvető kritériumokat, amik szükségesek egy pályázathoz.

Azért is alapítottuk meg jó 6 évvel ezelőtt a Knowledge to Money klubot, hogy segítsünk ezen a problémán. Az látszik, hogy a pályázatok odaítélésének a feltételei szigorodtak az elmúlt 5-6 évben. Ezen nem tudunk változtatni, azt viszont meg tudjuk tenni, hogy segítjük az érdeklődő vállalkozókat, hogy felkészültek legyenek és sikerrel tudjanak pályázni.

— Miként működik a Knowledge to Money klub, kiknek tud segítséget adni?

— A klubot business coach-ok, üzleti segítők kezdeményezésére hoztuk létre abból a célból, hogy még a pályázás előtt felkészítsük a vállalkozásokat a rájuk váró kihívásokra. A szervezésbe bekapcsolódott az Enterprise Europe Network, illetve a kamara, így általuk elérjük a vállalkozásokat, amelyek szép számmal meg is jelennek a rendezvényeinken.

Általában 4-5 rendezvényt szervezünk egy évben, idén igyekszünk ezt online rendezvényekkel bővíteni. A rendezvényeken tájékoztatást adunk egyrészt a pályázatokkal kapcsolatos legfrissebb információkról, a különböző új lehetőségekről, a változásokról. Megjelennek ezeken az alkalmakon olyan pályázatértékelők, akik látják, hogy miként kell értékelni, elbírálni egy pályázatot, ők előadásokon, tanácsadások keretében osztják meg a tapasztalataikat.

De ott vannak a pályázatírók is, akik sikerre tudják vinni a pályázatokat és természetesen jelen vannak az üzleti coach-ok, illetve azok a vállalkozások, amelyek pályázni szeretnének.

Minden alkalommal meghallgatunk egy vállalkozást a tapasztalatairól, igyekszünk olyanokat is megszólítani, akik már nyertek, de olyanokat is, akik még csak szeretnének pályázni vagy ugyan pályáztak már, de nem jártak sikerrel. Utóbbiak olyan üzleti, szakmai kérdéseket kapnak a coachoktól, az értékelőktől, amelyek által a jelenlévők megismerhetik azokat a témákat, amelyekre választ kell adni egy pályázatban. Ez önmagában is segítség. Emellett a coach-ok fölajánlották, hogy a siker érdekében az elkészült pályázatokról ingyenes konzultációt tartanak a vállalkozásokkal. Ma már elérhető támogatás is az NKFIH honlapján a nemzetközi pályázatok benyújtása előtti konzultáció finanszírozására.

— Jellemzően milyen kérdésekkel vagy kérésekkel fordulnak önökhöz a vállalkozások?

— Talán a legnagyobb bizonytalanság az innovációval összefüggő piacra vitellel kapcsolatban merül fel. Ez egy nehéz dolog, különösen Magyarországról nézve. Azt látjuk, hogy nem egyszerű feltérképezni egy nemzetközi piacon a piacra vitel folyamatát, az üzleti környezetet, azt megérteni és ehhez igazítani az üzleti modellt.

— Az innovációs pályázatok miben különböznek a többi EU-s pályázattól?

— Inkább azt mondanám, hogy a hazai és a nemzetközi pályázatok között van különbség. Például az, hogy az uniós pályázatokat angolul kell benyújtani, és itt nem mindegy, hogy ki mennyire tud angolul. Még akkor sem, ha tökéletesen tisztában van a saját üzletével, illetve azzal, amit szeretne létrehozni belőle. Arra is figyelni kell, hogy egy értékelő el tudja olvasni és megfelelő módon tudja pontozni a pályázatot.

— Mit érdemes megfontolnia a vállalkozásoknak, ha innovációs pályázatot szeretnének benyújtani?

— Egyrészt ajánlom megnézésre az Európai Bizottság honlapját, a Funding and Tenders portált (https://ec.europa.eu/info/fundingtenders/opportunities/portal/screen/ home), itt lehet tájékozódni az aktuális kiírásokról. Érdemes ellátogatni a klubnapjainkra vagy megnézni a www.k2m.club honlapot, a Facebook-oldalunkat vagy jelentkezni a Facebook-csoportunkba. A Facebook-oldalon rendszeresen teszünk közzé híreket. A honlapunkon ott vannak azok a coach-ok, akik részt vesznek a klub munkájában, őket érdemes keresni. Aki pályázni szeretne a Brüsszelből elérhető forrásokra, mindenképpen nemzetközi üzleti lehetőségben gondolkodjon, próbálja meg úgy átgondolni a saját ötletét, hogy nemzetközi környezetben is értékesíthető legyen. Ne egy adott problémára adjon választ, hanem sok embernek vagy sok piaci szereplő problémájára. Valószínűleg ebből lehet üzletet csinálni, ebből lehet hosszabb távon is növekedést, illetve árbevételt elérni.

HOFFMANN TAMÁS: Az innovatív fejlesztések az energiahatékonyság és a CO2-kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódtak a LAFARGE-nál

— A Királyegyházi Cementgyár építkezése közel tíz éve fejeződött be és kezdte meg a termelést Európa egyik legmodernebb cementgyáraként. A LAFARGE Cement Magyarország Kft. az indulása óta is folyamatosan figyelemmel kíséri azokat a technológiai újításokat, amelyek által a cementgyártás hatékonyságát növelni tudja, a versenyképességét pedig megőrizni. A LAFARGE fenntarthatósági ambícióival is összhangban a cementgyártás során előnyben részesíti azon technológiák, megoldások alkalmazását, amivel maga a gyártás folyamata és egyúttal a végtermék is kisebb ökológiai lábnyomot hagy. Ennek eredményeként a legnagyobb innovatív fejlesztések az energiahatékonyság és a CO2-kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódtak az utóbbi években – kezdi a választ Hoffmann Tamás, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója arra a kérdésre, hogy milyen újító, innovációs tevékenység zajlik a Királyegyházi Cementgyárban és ezeknek mi az indíttatásuk. Az emissziós érték csökkentésére előbb 2014-ben, majd a tavalyi évben valósítottak meg beruházást.

Ezek eredményeként a hagyományos, fosszilis tüzelőanyag akár 90%-át képes lesz a vállalat alternatív tüzelőanyagokkal helyettesíteni.

Az együttesen közel 3 milliárd összértékű fejlesztések eredményeként mára a 2011-es induláshoz képest a vállalat több mint 25%-kal csökkentette a Királyegyházi Cementgyár fajlagos CO2-kibocsátását.

A termékfejlesztés területén is megfigyelhető a környezetkímélő szemléletmód. A jelenlegi termékportfólióban két olyan terméket is kínál a gyár, amelyek gyártása során alacsonyabb a fajlagos CO2-kibocsátás: a CEM III/B 32,5 N-LH/SR és a CEM III/A 32,5 R. Az idei évben előkészítő fázisban van a külön őrlési technológia beruházása, amely további lehetőségeket biztosíthat ezen a területen.

— Miért fontos a cég számára, hogy folyamatosan keresse az új megoldásokat? Milyen kézzel fogható előnye származik ezekből?

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft. egyik versenyelőnye a minőségi cementtermékek gyártása mellett a fiatalos lendület. Az építőanyag-gyártók sorában egyedülálló módon nem éri el a 40 évet a LAFARGE munkavállalóinak átlagéletkora. Emiatt a vállalat szellemisége nyitott és gyorsabban, könnyebben tudja adaptálni az innovatív megoldásokat. A motivált, állandó újdonságot kereső munkatársak számtalan esetben tesznek fejlesztési javaslatokat, generálnak jó gyakorlatokat, amik megvalósításra is kerülnek. Végső soron a termelési hatékonyság növelésével a vállalat képes megtartani piaci pozícióját, akár további versenyelőnyre is szert tenni. Mindazonáltal munkavállalói szakmai fejlődését, motiváltságát is biztosítani tudja.

— Egy-egy új technológia vagy fejlesztés megvalósítása jelentős anyagi forrást követel. Ezt miként tudja előteremteni a gyár?

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft. büszke arra, hogy a Királyegyházi Cementgyárban és a Bükkösdi Kőbányában megvalósuló technológiai beruházásokat, fejlesztéseket önerőből valósította meg.

Az újabb és újabb beruházások eredményeként is a tavalyi évben a LAFARGE árbevétele már meghaladta a 25 milliárd forintot. Sőt, a nyolcéves működése alatt a 2019-es üzleti évben rekord mértékű, 3,2 milliárd forint volt az adózott eredménye, ami a 2018-as év közel hatszorosa.

— Milyen jellegű együttműködések, kapcsolódások jönnek létre egy-egy fejlesztés megvalósításakor? Akár a helyi gazdasági szereplőkkel, intézményekkel, akár az egyetemmel?

— A LAFARGE fontosnak tartja, hogy működése során a helyi ipart is támogassa. Mindezt elsősorban a beszállítói oldalon azzal valósítja meg, hogy minél nagyobb arányban – a versenyképességet szem előtt tartva – helyi partnereket választ ki (70% feletti a hazai beszállítók aránya). A kamara keretei között mostanra kialakult már egy üzleti közösség is, ahol az egyes cégvezetők kapcsolatrendszerének szinergiáját kihasználva közös erővel új cégeket is be tudtak vonzani a régióba. Jövőbe mutató lehetőség, hogy együttes fellépéssel a Paks II. ütemének megvalósításába aktívan tudjanak kapcsolódni. Azt gondolom, hogy a helyi gazdaság szereplőinek a kamarával, a kormányzati döntéshozókkal és az egyetemmel közösen kell tennie azért, hogy ismét fel tudjunk zárkózni az ország élvonalához.

A LAFARGE nagy figyelmet fordít továbbá a szakmai utánpótlásra is. Ennek jegyében, a helyi szereplők közül is a Pécsi Tudományegyetemet kiemelve, a LAFARGE a hallgatókkal történő tudásmegosztáson túl közös projekten is dolgozik, így például egy 3D betonnyomtató és betonlabor megvalósításán is.

Forrás: Dél-Dunántúli Gazdaság

Utolsó módosítás: 2020. július 03.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?