Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Intelligens infrastruktúra-tesztelés
2020. június 29.
Módosítás: 2020. június 30.
Olvasási idő: 5 perc
Egyedülálló járműipari mérési kampány volt az M86-os csornai elkerülő szakaszán

CSORNA Egyedülálló járműipari mérési kampányt végzett az M86-os út csornai elkerülő szakaszán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnerei, a Knorr-Bremse, a Magyar Közút, az Ericsson, a Magyar Telekom, valamint osztrák iparági szereplők közreműködésével június 24–27. között.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósuló projekt célja inkubációs tesztkörnyezetet biztosítani a hazai és a nemzetközi autóipari szereplők számára. A projekt keretében kialakítandó, szenzorokkal gazdagon felszerelt közforgalmi útszakasz világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget kínál majd az intelligens infrastruktúrák, valamint a részben vagy teljesen önvezető járművek fejlesztéséhez. A többnapos mérési sorozat a projekt első mérföldköve, amely során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelték a kooperatív környezetérzékelés előnyeit, 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségekkel támogatva.

Az intelligens infrastruktúrák kiemelt szerepet játszanak az önvezető járművek elterjedésében, ezek nélkül ugyanis nehezen valósítható meg a kevert, emberi és gépi vezetőkkel egyidejűleg közlekedő járműforgalom. A szenzorokkal ellátott utak képesek lesznek nyers és feldolgozott adatokat küldeni a közlekedési eszközöknek, több kilométerrel is megnövelve a járművek érzékelési képességét, ami számos új szolgáltatást tesz elérhetővé.

A központi mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozás javaslatokat és figyelmeztetéseket továbbíthat az emberi vagy gépi vezetőknek a torlódások és balesetek elkerülése érdekében, sőt a fejlett infrastruktúrák kommunikációs platformként is szolgálhatnak a járművek számára, képessé téve azokat az egymással való együttműködésre. Egy fékező vagy előző autó figyelmeztetheti a körülötte haladókat, a prediktív rendszerek pedig előre jelezhetik vagy automatikusan meg is szüntethetik a balesetveszélyes szituációkat.

Az intelligens infrastruktúrák bevezetését jelenleg számos kidolgozásra váró technológia, szabvány és szolgáltatási modell akadályozza. Ezek közül is a rendkívül szigorú biztonsági szabványoknak megfelelő kommunikáció jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Olyan technológiára van szükség ugyanis, amely minden időjárási körülmény mellett kvázi valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, az adattartalom pedig külső fél által nem hamisítható.

Erre kiválóan alkalmas az 5G telekommunikációs technológia, amely képes biztosítani azt a sávszélességet és a gyakorlatilag késleltetés nélküli adatforgalmat, ami peremfeltétele annak, hogy a nagy sebességgel haladó önvezető járművek tömege külső forrásból származó adatok alapján hozzon megbízható vezetői döntéseket.

A most megvalósuló projekt nemcsak azért számít kuriózumnak, mert az intelligens infrastruktúrák és önvezető technológiák fejlesztésében érdekelt valamennyi iparág hazai és külföldi szereplőinek közös együttműködésében valósul meg, hanem azért is, mert közforgalmi úton kialakított, 5G kommunikációs technológiával támogatott mérési környezet kialakítására korábban még nem volt példa. Ez az új innovációs platform egyrészt növelheti Magyarország vonzerejét a fejlett autóipari beruházásoknál, másrészt jelentős versenyelőnyt biztosít a hazai iparág kutatás-fejlesztési tevékenysége számára. – A projekt legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy közös érdek mentén összehozza az önvezető járművek és intelligens infrastruktúrák kifejlesztésében és üzemeltetésében szerepet vállaló érdekelt feleket – bocsátotta előre dr. Szalay Zsolt, a BME egyetemi docense. – A közúti üzemeltető cégek (Magyar Közút és Budapest Közút) a jövőálló intelligens közlekedési infrastruktúrák kiépítésével, a telekommunikációs cégek operátori (Magyar Telekom) és technológiafejlesztői oldalról (Ericsson) a járművek és az infrastruktúra közti ultragyors és nagy sávszélességű adatkapcsolat létrehozásával, az autóipari szereplők (Knorr-Bremse, ZalaZONE) komplett önvezető rendszerek szállításával, illetve a teszteléshez szükséges tesztkörnyezet biztosításával, az akadémiai oldal (BME) pedig a kutatás-fejlesztési háttérszaktudás biztosításával és az együttműködés koordinációjával járul hozzá ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a jövő egyik legnagyobb közlekedési kihívása, az önvezető autók közutakon való biztonságos közlekedésének megalapozásához – sorolta a docens. – Az önvezető autózás jó példa arra, hogyan teszi jobbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá az életünket az 5G megjelenése, éppen ezért támogatjuk a kezdetektől ezt a fontos hazai innovációs projektet – fogalmazott Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója. – Az 5G mint a digitalizáció mozgatórugója hamarosan megjelenik a termelés és szolgáltatásnyújtás egyéb területein: a gépjárműiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban, a közlekedésben és az energiagazdálkodásban. Mindenhol teljesen új távlatokat nyit, és magasabb szintre emeli a gazdasági fejlődést és a versenyképességet. Éppen ezért nagyon fontos számunkra, hogy a lehető legjobb hálózati hátteret biztosítsuk a digitális technológiák felhasználásához és aktívan támogassuk a hazai innovációt. – Az 5G hálózatok elterjedésével az autóipar lesz az egyik olyan iparág, amely 2030-ra a leginkább részesedik az újgenerációs hálózatok előnyeiből, új bevételi forrásokat teremtve ezzel a mobilszolgáltatók számára – mondta Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. – Előrejelzéseink szerint 2025-re csaknem minden forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon. – A hazai közúthálózat mentén jelenleg is számtalan kamera, szenzor és jelzőberendezés működik, de a telekommunikáció és az informatika fejlődése új távlatokat nyithat majd a forgalomszabályozásban és az információközlésben – emelte ki Szilvai József Attila, a Magyar Közút vezérigazgatója. – Ráadásul fokozott ütemű felkészülésre, alkalmazkodásra van szükség, hogy közútkezelőként lépést tudjunk tartani az autógyártók fejlesztéseivel. A mérési kampánnyal és az azt követő laboratóriumi kiértékeléssel közelebb kerülünk a legújabb technológiák megértéséhez és bevezetéséhez. A jármű és infrastruktúra kommunikációs technológia segítségével ráadásul újabb csatorna nyílik az utastájékoztatásra a későbbiekben, az arra felkészített, gyakorlatilag mozgó szenzorként működő járművek felől érkező információk nagyon hasznosak lesznek a forgalmi menedzsment szempontjából, a torlódás, forgalomlassulás detektálására is. Bízunk a tesztelés eredményességében, csornai mérnökségünk és a kutatás-fejlesztési programot támogató szakembereink és mérnökeink biztosítják ehhez a megfelelő környezetet. – Közismert a közúti fuvarozás nagy problémája, a sofőrhiány. A járművezetők túl vannak terhelve, és nagy a felelősség a vállukon. A haszonjárművek egyes funkcióinak automatizálásával az ő munkájukat segítjük és a közlekedés biztonságát, valamint hatékonyságát javítjuk – hangsúlyozta Frank Péter, a Knorr-Bremse K+F igazgatója.

Forrás: Zalai Hírlap

Utolsó módosítás: 2020. június 30.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?