Mi sem illusztrálja jobban a hidrogéngazdaság kialakításának fontosságát, hogy nagyjából ugyanakkorra készült el a hivatalos szakmai állásfoglalás és a kormányzati stratégia. Ez bizonyítja, hogy érdemes komolyan foglalkozni a témával a kutatás-fejlesztésben, az iparban, az energetikában és a közlekedésben is, és megtalálni a válaszokat a karbonmentes gazdaság eléréséért.
Több iparágon átívelő változást hozhat, a dekarbonizációt és a klímacélok elérését segítheti a periódusos rendszer első elemére, a hidrogénre mint energiahordozóra épülő gazdaság. Rengeteg kérdést kell még megválaszolni a sikerhez, de sok jel mutat arra, hogy ehhez rendelkezésre áll a politikai és a szakmai akarat, valamint a pénzügyi támogatás is. Az elmúlt bő egy évben a startvonalnál álló iparág több ízben is előrelépett, ezekről, valamint a jövőbeni tervekről szervezett konferenciát a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform.
– A napokban elfogadta a kormány a Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát, amelynek fontos eleme a hidrogéngazdaság beindítása – jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A Nemzeti hidrogéntechnológiai platform tavaly áprilisban jött létre azzal a céllal, hogy a tagok kidolgozzák – az iparág és a döntéshozók eligazodását könnyítendő – az úgynevezett fehér könyvet, vagyis a platform szakmai állásfoglalását. Steiner Attila hozzátette: ezzel párhuzamosan a szabályozói oldalon megszületett a nemzeti hidrogénstratégia, amit néhány hete fogadott el a kormány. A munka során ambiciózus, de reális jövőkép kialakítása volt a cél, továbbá azon elemek meghatározása az értékláncon belül, amelyekben Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújthat. A dokumentum létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a visegrádi országokkal, valamint Német- és Franciaországgal is körvonalazódik iparági együttműködés.
Az innovációs és technológiai miniszter a 2030-ig szóló stratégiáról szólva kiemelte, hogy a hidrogénnek jelentős szerepe lesz a dekarbonizációban, a klímacélok elérésében úgy, hogy a kiépülő iparág növekedési lehetőséget biztosít a gazdaságnak. Palkovics László hangsúlyozta azt is, hogy a diverzifikált és biztonságosabb energiaellátás megteremtését is biztosítja, tekintettel arra, hogy 2030-ig hatezer, 2040-ig pedig 12 ezer MW napelemes kapacitás beépítése a cél a magyarországi villamosenergia-hálózatba, és ezen termelők rugalmatlanságát ellensúlyozhatja a hidrogéntechnológia. A megtermelt, de fel nem vett áramot hidrolízisre használva hidrogén nyerhető, ami a földgázhoz keverve vagy akár tisztán is felhasználható energiahordozóként, hiszen a korszerű erőművi gázturbinák alkalmasak erre is.
Kiemelt cél a közlekedés zöldítése a hidrogén segítségével, elsősorban a teherszállítmányozás terén. Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a kamionok esetében még jó ideig nem lesz versenyképes az elektromos meghajtás, ezért a hidrogéncellás megoldások nyerhetnek teret. A hidrogénalapú közúti közlekedés térnyerésében az államnak is szerepe lesz, a tervek szerint az évtized végére húsz töltőállomást adnának át. A vasúti áruszállításban eközben a dízelüzemű mozdonyok lecserélése a cél. Az egyes hidrogén felhasználására képes ágazatok között az iparnál jelentkezhet a legnagyobb igény az energiahordozóra, ezért szóba jöhet több, kifejezetten karbonintenzív termelési mód teljes átalakítása a miniszter szerint.
A kérdések közül csak egy, de annál nagyobb jelentőségű, hogy vajon új vezetékeket kell majd építeni vagy a meglévőket kell átalakítani a hidrogén szállítására – vetette fel Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese.
Jelezte, a hivatalnál a tiszta hidrogén szállítására alkalmas hálózat kiépítése mellett foglalnak állást, de érdemes lehet a földgázhálózatot is felkészíteni a hidrogén felvételére.
Nemcsak a hálózatok, hanem számos egyéb kísérleti ipari projektet, kutatásfejlesztést kell végrehajtani még ahhoz, hogy a hidrogén segítségével sikerüljön átállni a karbonmentes gazdaságra.
Ehhez pedig meglehetős anyagi háttér is szükséges, Németország például a helyreállítási és ellenállási eszköz rá eső részének 25 százalékát fordítja a hidrogénipar fejlesztésére – mondta Lepsényi István, a hidrogénplatform irányító bizottságának elnöke.
Nem ebből az eszközből, de szintén uniós forrásokból nyílik több olyan pályázat is az idén, amelyben helyet kap a hidrogéntechnológia – tájékoztatott Birkner Zoltán. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke ismertette: a közös európai érdekeket szolgáló projektek alapjából (Important Project of Common European Interest, IPCEI) és a Horizont programból is lehívhatók jelentős összegek.
Az MVM veszi át az ELMŰ–ÉMÁSZ ügyfeleit
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-t jelölte ki, hogy 2021. szeptember 1-jétől biztosítsa az egyetemes villamosenergia-ellátást az Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató egyetemes ügyfeleinek – közölte a MEKH és MVM. A távirati iroda tájékoztatása szerint a pályázati felhívásra az MVM Next nyújtott be érvényes ajánlatot. A szolgáltatóváltás a tényleges villamosenergia-ellátást nem érinti, az érintett felhasználókat az esetleges teendőkről az Elmű–ÉMÁSZ augusztus 1-jéig, az MVM augusztus 15-ig köteles értesíteni. A lépés 2,2 millió ügyfelet érint Budapesten, valamint Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részein, így a cég hazai és nemzetközi földgáz- és villamosenergia-ügyfélportfóliója a jelenlegi 4,2 millióról az év végére meghaladja nyolcmilliót – idézi a közlemény Kóbor Györgyöt, az MVM-csoport elnök-vezérigazgatóját. Az Elmű–ÉMÁSZ (az E.On Hungária csoport tagja) februárban jelentette be, hogy befejezi a villamos energia egyetemes szolgáltatását, vagyis a versenypiaci szerződésben álló ügyfelekre a változás nem vonatkozik. A villamosenergia-hálózat fenntartója és üzemeltetője Budapesten és Pest megye legnagyobb részén továbbra is az Elmű Hálózati Kft. lesz, amelynek feladata lesz a mérőórák felszerelése, cseréje, ellenőrzése és szükség szerint helyszíni leolvasása is.
Forrás: Magyar Nemzet