Örömmel értesültünk a médiumok által arról, hogy pár hónappal korábban a Szent István Egyetem is csatlakozott azon alapító egyetemek közé, amelyek a hazai Területi Innovációs Platformok létrehozása érdekében fogtak össze. Az Egyetem külön érdeme, hogy az együttműködést a Kárpát-medence többi országára is kiterjesztette. Beszélgetésünket Prof. Dr. Palkovics László úrral, a Szent István Egyetem rektorával folytatjuk.
✎ Kérem, ismertesse az Egyetem részvételét ebben az országos programban.
A Szent István Egyetem a legnagyobb hazai agrárprofilú intézmény, az idei tanévben közel 9 .000 hallgatót oktatunk. Egyetemünk innovációs hatóköre megjelenik úgy a különböző ágazatok és régiók szintjén, mint országosan, sőt, több évtizedes gyakorlatunk alapján Kárpát-medencei kiterjedésben is. Célunk, hogy a kutatási, fejlesztési eredményeink végterméke ne csak a magasan mérhető publikációkban öltsön testet, hanem profitorientált is legyen, mi több, közös tulajdonú vagy spin off cégek jöjjenek létre az Egyetem szakemberei és azon vállalkozók között, akik részt vesznek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek gyártásának, forgalmazásának fejlesztésében, azok piaci megjelenésében. Így tudjuk visszacsatolni a kutatás-fejlesztésből származó sikeres gazdasági eredményeket a korszerű piacorientált felsőoktatási képzésbe.
Az egyetemek tudásbázisára épülve, szinte mindenhol a fejlett világban kisebb-nagyobb innovációs rendszerek alakultak ki az egyetemek körül. Ezekben a rendszerekben az egyetemek kutatóin, fejlesztőin kívül jelen vannak az innovatív vállalkozások, a tudásszervezésben jártas munkatársak, valamint a szükséges kutatási infrastruktúrák, amelyek együttesen alkotják a rendszer innovációs potenciálját. Ahhoz, hogy a kutatási eredmények piacképessé váljanak, több tudományterület szakértői tudásának ötvöződése szükséges, így a fizika, kémia, biológia, anyagtudományok, matematika, informatika, programozói ismeretek, adattudomány, környezettudomány, valamint a gazdasági, méréstechnikai ismeretek is. Ilyen komplex ismeretekkel nem minden innovációt végző vállalkozás rendelkezik. Az innovációs rendszerek lehetővé teszik, hogy az egyes szervezeteknél hiányzó tudást, kutatási feltételrendszert a szereplők egymástól kölcsönvegyék, szabad kapacitásaikat, ha arra szükség van, kölcsönadják egymásnak. A szilíciumvölgyek, tudásrégiók világszintű innovációs teljesítménye az ilyen komplex rendszerekben rejlő szinergiákon alapul. Természetesen sikeres egyetemi– vállalati együttműködések korábban is voltak, ezek alapjai igazából kétoldalú megállapodásokat vagy valamilyen klaszterben való együttműködést jelentettek . Az utóbbi évek azt igazolták, hogy olyan komplex együttműködési rendszerekre van szükség, amelyek a magyar agrár-élelmiszeripari vállalkozások nagyobb hozzáadott értékű javainak előállítására képesek . Versenyképesen és tartósan piacon maradni, krízishelyzeteket talpon maradva túlélni csak az innovatív gazdasági, intézményi szereplők képesek. Miután a hazai innovációs rendszerek spontán kialakulása lassú folyamat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a Területi Innovációs Platformok (TIP) létrehozásának kezdeményezésével e folyamatok szervezett felgyorsítását kezdte meg.
A Területi Innovációs Platformok célja, hogy az egyetemi tudásbázisokra épülve olyan térségi szerveződések jöjjenek létre országszerte, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs rendszerek szereplői közötti együttműködések kialakítására, erősítésére és új szakmai alapok létrehozására . A Területi Innovációs Platformokat létrehozó és bemutató országos programsorozatot 2019 novemberében indította el az NKFIH, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft . szakmai támogatásával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közreműködésével . A Területi Innovációs Platformok programsorozat keretében az NKFIH olyan találkozási pontokat hozott létre, amelyek új szemlélettel segítik elő az információáramlást, a tudástranszfert, valamint az együttműködést és a szakmai kapcsolatépítést a tudásszervezetek és a gazdasági, intézményi szereplők között . A platformok alakuló eseményein a kezdeményező szervezetek képviselői a térségek legfontosabb innovációs szereplőit – egyetemeket, kutatóintézeteket, nagyvállalatokat, kis- és középvállalkozásokat, start-upokat, klasztereket, inkubátorokat, akcelerátorokat, országos kamarai hálózatokat – szólították fel az együttműködésre . Egyetemünk az agrár- és élelmiszergazdaság területén vállalta fel az innovációs platform működtetését.
✎ Hogyan lehet csatlakozni az agrár és élelmiszergazdasá gi innovációs platformhoz, milyen előnyökkel jár a csat lakozás, és milyen futamidő re tervezett az együttműkö dés a platformban?
Az Egyetemünk által koordinált innovációs platformhoz önkéntesen csatlakozhatnak az innovációs tevékenységek iránt elkötelezett gazdasági, intézményi szereplők . A februári alakuló rendezvényen való részvételre kétszáz fő regisztrált, akik több mint száz céget képviseltek . Talán kijelenthetjük, hogy az eseményen jelen voltak az agrár- és élelmiszergazdaság meghatározó szereplői . A Területi Innovációs Platform meghatározatlan időre jött létre, így bármely innovációban érdekelt szereplő csatlakozhat hozzá egy csatlakozási nyilatkozat kitöltésével . (Megjegyzés: a csatlakozási nyilatkozat elérhető a https://nkfih .gov .hu/hivatalrol/hivatal-rendezvenyei/teruleti-innovacios-platformok-godollo-2020-02-12 oldalon .) A csatlakozás semmilyen díjfizetési kötelezettséggel nem jár, anyagi terhet nem ró a csatlakozó szereplőre . A csatlakozók ugyanakkor hozzájutnak a szakértői, műszer- és kutatási szolgáltatási adatbázisokhoz . Lehetővé válik, hogy a TIP-en keresztül, a platformokat létrehozó intézmények, a szakminisztériumok és a kamarák támogatásával, közreműködésével megismerjék az aktuális hazai és EU pályázati lehetőségeket, és akár már a pályázatok kiírási fázisában is véleményezhessék azokat. A TIP szereplői hozzáférnek Egyetemünk szolgáltatásaihoz, naprakész információkat kapnak a tudományos eredményekről, a piaci trendekről, az ötleteik megvalósítására elnyerhető pályázati forrásokról, továbbá közvetlenül javaslatot tehetnek a hazai innovációs programok fejlesztési irányaira . Meg kell jegyeznünk, hogy az NKFIH a különböző egyetemekre épülő TIPek közötti szervezett együttműködést is szorgalmazza, tematikus tapasztalatcseréket szervez és terjeszti a jó gyakorlatokat az innováció menedzsment területén . Két egyetemen innovációs menedzserképzést indított . Az országban összesen nyolc innovációs platform alakult. Az Egyetemünk által koordinált agrár- és élelmiszergazdasági TIP közvetlen kapcsolatot tart a csatlakozó K+F+I szereplőkkel, gondoskodik a tagoknak a platform tevékenységéhez kapcsolódó információkkal történő ellátásáról, valamint a részt vevő szervezetek által megfogalmazott álláspontok, vélemények és javaslatok összegzéséről.
✎ Miért gondolták szükséges nek, hogy az agrár és élelmi szergazdasági TIP működé sét a Kárpátmedence többi országára is kiterjesszék?
Egyetemünk sajátos agrár- és élelmiszertudományi profilja arra késztetett bennünket, hogy ne csak a hazai gazdasági szereplőket szólítsuk meg, hanem a Kárpát-medence magyarlakta területein mindazokat, akikkel már együttműködtünk, illetőleg akikkel együttműködve tovább erősíthetjük az innovációs potenciálunkat, függetlenül attól, hogy területileg hol található a székhelyük. Ezt az elgondolást egyeztettük az NKFIH-val, mely támogatta törekvéseinket, így Gödöllőn egy sajátos Kárpát-medencei hatókörű innovációs platformot hoztunk létre.
Talán kevesen tudják, hogy Egyetemünk negyed évszázada úttörőként jelent meg a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás beindításában, ezáltal elősegítve a Kárpát-medence magyarságának szülőföldjén való boldogulását. Azóta az Egyetem folyamatosan építi külhoni kapcsolatrendszerét, így alakította ki a mai Kárpát-medencei modelljét, amely öt országot ölel fel . Az elmúlt évtizedekben szoros kapcsolatot alakítottunk ki több, az agráriumhoz kapcsolódó szervezetettel, piaci és államigazgatási szereplővel . Létrehoztuk és évek óta működtetjük a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központot, melynek keretében alkalmazzuk a Hunor Kárpát Medencei Integrált Tudásmenedzsment Rendszert, egy digitális pedagógiára alapozott, online közösségi teret, amely integrálja az adaptív eTanulás támogató szoftverrendszert, a videokonferenciákat és a webinárium rendszert. Felvidéken Révkomáromban két, Kárpátalján Beregszászon négy, Székelyföldön két, Vajdaságban Zentán öt szakon folytatunk agrárképzést. Az együttműködés keretében 309 hallgató vesz részt. 2017 óta folyamatosan szerepet vállalunk a felvidéki, székelyföldi és vajdasági gazdaságfejlesztési programok megvalósításában is . Az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve alkotó részesei vagyunk a külhoni falugazdász programnak és kapcsolatban vagyunk a korszerű technológiákat alkalmazó, fejlesztő gazdaságokkal is. Erre a kapcsolatrendszerre alapozva jutottunk arra az elhatározásra, hogy az innovációs platform kínálta lehetőségekre építve fejlesszük tovább kapcsolatainkat. A szülőföldön maradás, boldogulás támogatása ugyanis a vidéki térségekben kiemelt jelentőségű. Arra törekszünk, hogy Egyetemünk tudásbázisára építve, a határon túli partner tudásszervezetekkel együttműködve, a kutatás-fejlesztésben és innovációban élenjáró vállalkozások jöjjenek létre . Az innováció nemcsak a kutatás-fejlesztési tevékenységet érinti, hanem kiterjed az oktatási módszertanokra, a pénzügyi megoldásokra és az informatikai fejlesztésekre is.
Örömmel mondhatom, hogy az agrár- és élelmiszergazdasági TIP-hez minden határon túli magyarlakta tér-ségből csatlakoztak szervezetek, így a Felvidékről a karvai Gazda Polgári Társulás és a Kereskedelmi Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola, a révkomáromi Pro Selye Univerzitas n.o. és Selye János Egyetem, Kárpátaljáról pedig a tiszapéterfalvi Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Erdélyből csatlakozott a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, Marosvásárhelyről pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A Vajdaságból csatlakozott a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, a szabadkai Prosperitati Alapítvány és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, továbbá a bácskossuthfalvai Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete.
A Kárpát-medencei TIP által szeretnénk, hogy Egyetemünk a Közép-magyarországi régióban eddig is betöltött egyfajta tudásközpontú szerepe tovább bővüljön, ahol az agrárorientáció mellett a gazdaság- és társadalomtudományi, műszaki, tájépítészeti, képzési, a tudományos és innovációs alkotótevékenységek, valamint a tudás transzfer a partnerszervezetekkel együttműködve megjelenik. Megújulhat a térség innovációs eredményessége azzal is, hogy az Egyetem az eddiginél jobb feltételeket teremt a K+F+I szereplők számára az egyetemi innovációs szolgáltatások és kutatási infrastruktúrák, erőforrások hasznosításával . Ezen keresztül a nagyobb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások előállítására, a hosszú távú együttműködések kialakítására és ösztönzésére nyílik lehetőség.
A TIP megfelelő keret arra, hogy elsősorban lehetőséget teremtsünk a helyi, országos és Kárpát-medencei szintű együttműködések kialakítására, a szakmai kapcsolatok és partnerségek bővítésére, egyfajta hálózati működés kialakítására . Másodszor, hogy a partnerszervezetek hallgatói is megismerjék az innovációs gyakorlatokat és piacot találjanak ötleteikhez. Harmadszor, hogy a TIP egyfajta katalizátorként felgyorsítsa a tudományos kutatások eredményeinek piacképes javakká válását. A TIP előnye, hogy egy platformon jelennek meg a gazdasági, intézményi szereplők K+F+I szükségletei, igényei és az Egyetem K+F+I kínálata. A közös platform lényegesen megnöveli azoknak a találkozásoknak az esélyeit, amelyek versenyképes termékek, szolgáltatások piacra jutását eredményezik. Az ez év januárjában létrehozott Innovációmenedzsment Központ – többek között – e feladatok ellátását is szolgálja . (Megjegyzés: az agrár és élelmiszergazdasági innovációs platformról további információ található a https://szie .hu/szent-istvan-egyetemen-megalakult-teruleti-innovacios-platform oldalon .) Szándékunk, hogy a Kárpát-medencei együttműködésben a hallgatói innovációs aktivitás is serkentőleg hasson, motiválja az oktatók, különösen a fiatal oktatók innovatív gondolkodását. Tapasztalatunk, hogy a hallgatói innováció egyike a legdinamikusabban fejlődő területeknek. A problémamegoldásra inspiráló tanárok hallgatói meglepően kreatívak . Sok újszerű elgondolás születik, aminek a kidolgozását szívesen vállalják a hallgatók . Általában a beérkező ötleteket egy proof of concept eljárás során megversenyeztetjük és a legjobbak kidolgozásához anyagi támogatást is biztosítunk. A gazdasági szereplők aktívan figyelik a hallgatók alkotó tevékenységét, kezdeményezően részt vállalnak az innovációs hallgatói versenyek szervezésében. Példa rá a digitális agrártechnológiai esettanulmány verseny, az Agrovirtus, amely nagy népszerűségnek örvend és nemzetközivé nőtte ki magát. Létrehoztuk az Innopool Campust, amely egy hallgatói-oktatói platform az egyetemi innovációs élet serkentésére és az innovatív gondolkodásmód hatékony kihasználására . Ennek keretében tárjuk fel az innovációra alkalmas hallgatói ötleteket, szervezett kereteket nyújtunk a kidolgozásukhoz, innovációs képzéssel készítjük fel őket arra, hogyan lehet piacképes termék az ötletből, hogyan szerezhetnek támogatókat, anyagi forrásokat a megvalósításukhoz, milyen nehézségekkel kell szembenézniük, milyen akadályokat kell leküzdeniük az innováció „rögös” útján . A Kárpát-medencei együttműködésben felhasználhatókká válnak mindazok az innovációk, amelyeket az elmúlt években elértünk. Például, beléptünk a Mesterséges Intelligencia Koalícióba, az 5G Koalícióba, az Agrárinformatikai Klaszterbe és képviseltetjük magunkat minden olyan szervezetben, amely a kutatási eredmények gyakorlati felhasználását, a hatékonyabb technológiatranszfert, az innovációs folyamatok térségbeli kibontakozását szolgálják, illetve elősegítik azok eredményes kiaknázását. Ezt a törekvést fémjelzi többek között a vállalati partnerekkel nemrég közösen létrehozott Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, amely reményeink szerint hamarosan szolgáltatóként is megjelenik a mezőgazdasági gépgyártás és az agrárinformatikai innováció területén. Az elnyert innovációs projekt lehetőségeit kihasználva, integrálni kívánjuk a mezőgazdaság- és környezettudományi, az élelmiszer-tudományi, a kertészettudományi, az ökonómiai területeken megjelenő K+F+I eredményeket. Folyamatosan törekszünk az élvonalbeli alapkutatások és a piaci igényekhez illeszkedő alkalmazott kutatások megvalósítására, ennek érdekében mindent megteszünk a tudásbázis gyarapításáért és a kreatív kezdeményezések felkarolásáért. A TIP jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a stratégiai partnervállalatainkkal, hazai és nemzetközi vállalatokkal együttműködve a kutatás-fejlesztés területén újabb és újabb eredményeket érjünk el, folyamatosan fejlesztve laboratóriumainkat, bővítve kutatócsoportjaink számát .
Az együttműködésekben szeretnénk kihasználni azt az eredményt is, amelyet Egyetemünk elért, ugyanis a Quacquarelli Symonds (QS) 2020 márciusában közölt nemzetközi képzésterületi rangsorába tíz magyar egyetem került be, közöttük a Szent István Egyetem . A mezőgazdasági képzések nemzetközi listáján a 151-200. helyre soroltak bennünket, amely igen előkelő helyezés és ötven hellyel jobb az előző évi besorolásnál.
Sikeres innovációs együttműködést kívánok a Kárpátmedencei TIP keretében és egy következő cikkben az Agrofórum olvasói részére szeretnénk beszámolni az elért eredményekről. Köszönöm szépen a beszélgetést.
Forrás: Agrofórum