Jubileumát ünnepli az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny, amelyben tudósjelölteket keres a Magyar Innovációs Szövetség. Az elmúlt három évtizedben tapasztalható változásokról, fejlődésről a szövetség tiszteletbeli elnöke, a verseny alapítója, Pakucs János beszélt a Magyar Nemzetnek.

– Az elmúlt öt-tíz évben kezd kialakulni az iskolákban a kutatásalapú tanítás.

A korábbi hagyományos iskolai rendszerhez képest ez jelentős továbblépés, mert nem kimondottan csak tantárgyalapú tanításra van szükség. Ezért is díjazza kifejezetten a kreativitást, az önálló gondolkodást az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny – mondta lapunknak Pakucs János, a megméretés alapítója, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.

Rámutatott: a hivatalos tanulmányi versenyektől ez jelentősen eltér, hiszen itt nincs kiadott, megoldandó feladat.

Ők vetik fel a problémát, nekik kell megtalálni a megoldandó feladatot, amire megoldást kell találniuk, természetesen tudományos megközelítéssel, projektalapú szemlélettel.

ELŐNYBEN AZ ÖNÁLLÓ GONDOLKODÁS

– Szükségünk van a fiatalok önálló gondolkodására, és bár most a harmincadik versenyt szervezzük, érdemi változást csak az elmúlt tíz-tizenöt évben tapasztalunk – mondta a szervezet elnöke, aki a kezdeteket is bemutatta. – Az első néhány évben nagyon egyszerű, primitív megoldásokat hoztak a fiatalok: elsősorban fizikai, mechanikai, háztartási dolgok, például székek, bevásárlókocsik módosítását. Érdemi tudományos megkülönböztetés, újítás híján a pályázatok fele használhatatlan volt, a perpetuum mobile típusú ötleteket, komolytalanságokat, nyilvánvaló lehetetlenségeket rögtön ki is zártuk. Az utóbbi években beérkező száz-százötven pályázat azonban kivétel nélkül komoly, adott esetben kutató-fejlesztő munka. A gépészet és a mechanika szakterületeinek alkalmazásától eljutottunk oda, hogy ma már kutatás-fejlesztés alapján írják meg a pályázatokat, és érdekes módon a biológiában, a környezetvédelemben, a matematikai problémák megoldásában jelentős számú munkával találkozunk.

Tagadhatatlan, hogy a korunkra jellemző informatika, mobiltechnológia és robotika nagyobb arányt képvisel a korábbiakhoz képest, igaz, harminc százaléknál ma sem nagyobb ezek hányada – írta le Pakucs János a pályázatok minőségének fejlődési ívét.

A színvonal emelkedéséhez szükség van az iskolákban, illetve a tanároktól elérhető tudás, készségfejlesztés megváltozásához is. A feladatok begyakorlását igénylő tanulmányi versenyekhez képest itt egészen már típusú felkészülés szükséges. A tanári kar változása lassan következik be a nyugdíjazásokkal és a most pályára lépőkkel, de Pakucs János szerint egyértelműen látszik, hogy a hagyományos oktatási gondolkodást újfajta szemlélet váltja fel.

GYARAPODÓ SZAKKÖRÖK

– Egyre több helyen látunk kreatív, innovatív szakköröket, tudományos fejlesztőklubokat, amelyeken a gyerekeket sok esetben önálló gondolkodásra késztetik. Azt szeretnénk, hogy ez a fajta rendszer még szélesebb körben működjön, ezért ebben az évben azokat az iskolákat, amelyek kreatív szakmai klubokat működtetnek, egymillió forintos többlettámogatásban részesítjük. Azon tanároknak, akik több gyereket tudnak motiválni és ráhangolni erre a gondolkodásmódra, 600-800 ezer forintos ösztöndíjat szeretnénk juttatni – beszélt az anyagi támogatásról az elnök.

Hozzátette: természetesen a hagyományos iskolai feladatokat is meg kell tudni oldani. Ám fontos ösztönözni, hogy a diákokban kialakuljon a kutatásfejlesztés iránti igény, hogy bejárjanak egyetemi kutatóintézetekbe, kísérleti munkákat végezzenek.

TEHETSÉGGONDOZÁS A FELNŐTTKORIG

A nyertes pályázatok és pályázók nyomon követéséről Pakucs János elmondta, hogy van olyan fejlesztés, amelyik idővel piacra került, ám a szövetség szempontja szerint lényegesebb az, hogy a legjobb tíz-tizenkét fiatalt 12 hónapon keresztül ösztöndíjban részesítik azért, hogy folytassák a munkát. – Rendszeresen kapunk tőlük beszámolókat, továbbá jelentős többletpontszámhoz jutnak a felvételik során, így biztosítani tudjuk, hogy mindegyikük egyetemen folytathassa a tanulmányait. Ott rögtön az első évben bekapcsolódnak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciába és a pályázati rendszerbe, amin keresztül tovább fejleszthetik a tudásukat. Azok a fiatalok, akik pályáztak, mind egyetemre mentek. A legjobb 20-25 pedig mesterszakon folytatja, akiknek több mint fele doktori képzésre kerül, de a többiek is kutatófejlesztő pályán helyezkednek el. Vannak köztük, akik ma már vezető vállalati kutatók, innovatív vállalkozásokat vezetők, de nagyvállalati kutatás igazgatójáról, nagyvállalat vezetőjéről is tudunk.

Tehát azt mondhatom, hogy a tehetség kiválasztása és a tehetséggondozás is jól működött az elmúlt időszakban – zárta szavait az ifjúsági innovációs verseny alapítója.

Forrás: Magyar Nemzet