Csúcstechnológiás megfigyelés
Az újonnan kialakított csúcstechnológiás megfigyelőlabor négy helyiségből áll, egy előtér, illetve fogadóhelyiségből, egy csoportszobából (itt foglalnak helyet a kutatás résztvevői, ezen kívül egy megfigyelőhelyiségből és egy technikai szobából. Dörnyei Otília mesteroktató tájékoztatása szerint itt lehetőség van szinkrontolmácsolásra, azaz egy időben két nyelven is nyomon követhető a kutatás. A szemkamera két részből tevődik össze, valós időben vizsgálja a pupilla változását és a szem mozgását. Segítségével megállapítható például az is, hogy az alany egy adott honlap mely részeit böngészi először – ez vásárlói kutatásoknál lehet hasznos, maguk a kutatások pedig egyszerre hat-nyolc fő egyidejű bevonásával működhetnek. A korszerű laboratórium használata már az alapszakos hallgatók számára kötelező lesz, a résztvevőket pedig a hatályos adatvédelmi előírások szerint tájékoztatják a munkamódszerről és az adatkezelésről.
Csúcstechnológiát alkalmazó marketinglabort adtak át a veszprémi Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Egyetemi környezetben ilyen műszaki–mérnöki létesítmény idáig még nem állt rendelkezésre, a beruházás gazdasági területen olyan jelentőségű, mint a vegyészképzésben a laboratórium.
A veszprémi Pannon Egyetemen megvalósított beruházás célja, hogy az egyetemi marketingkutatások során szerzett tapasztalatokat, tudományos eredményeket széles körűen elérhetővé tegye vállalati partnerei számára, bővítve az intézmény szolgáltatási portfólióját. A marketinglabort egy szemmozgást figyelő kamerával szerelték fel, amely a figyelem irányultságának követése révén hasznos információkat közvetít a piaci szereplők számára.
A 170 négyzetméter alapterületű labor 56,5 millió forintból valósult meg.
A labor átadása alkalmából tartott ünnepségen Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora történelmi eseménynek nevezte a fejlesztést az egyetem életében. Szavai szerint újdonság és páratlan lehetőség ez a műszaki–mérnöki létesítmény, mivel idáig hasonló nem állt rendelkezésre. A labor azért fontos – hangsúlyozta –, mert ha az utóbbi éveket nézzük, minden válság mögött felleljük az emberi tényezőt, az emberi attitűd meghatározása minden probléma megoldásának kulcsa lehet.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke úgy fogalmazott, a magyar egyetemi hálózat az innovációs ökoszisztéma szereplője lett, elképzelhetetlen bármilyen gazdasági térség erős tudáscentrum nélkül. Emlékeztetett, pár éve még vita volt arról, mely intézményrendszer legyen az innovációs ökoszisztéma része.
Az egyetemek tudják, kik a piaci szereplők, ma pedig már egyre inkább feladat a tudásvagyont emelni, nem csupán humánerőforrással kiszolgálni a cégeket. Noha az innováció sokkal több mint termék vagy folyamatértelmezés, a végső cél termék vagy szolgáltatás. Azonban, ha nincs marketingeszköz a megmutatására, nem ismerik meg az újításokat – vázolta Birkner Zoltán.
Veres Zoltán, a Marketing Intézeti Tanszék vezetője úgy fogalmazott, sehol a magyar gazdasági felsőoktatásban nem épült fel ilyen marketingeszköz. Olyan ez, mint vegyészhallgatóknak a laboratórium.
A fókuszcsoportos viták rendezésére, lebonyolítására, minták, terméktesztek lebonyolítására alkalmazható.
A szemkamera a tudományos kutatásokban és az üzleti világban is széleskörűen alkalmazható, segítségével a fogyasztói visszajelzések alátámasztása még megbízhatóbb. Önmagában a papír ma már elavultnak számít.
A szemünk mindent elárul
Az emberek bátrabban formálnak véleményt csoportos formában
Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja lapunknak kifejtette, a labor létrehozása egy, a Tematikus kutatási hálózatok címet viselő EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítószámú projekt része a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel közös konzorciumban. Célja városi és regionális környezetben a vállalati, a kulturális és a társadalmi innováció együttes vizsgálata. Mindezt nemzetközi kapcsolatépítéssel, több mint ötven hallgató, köztük tizennégy külföldi vendéghallgató bevonásával valósították meg, és e projekt keretében újították meg a kutatási módszertant a szemkamerás laboratóriummal. A dékán tájékoztatása szerint e fejlesztésükkel viszont megfigyelhetik a fókuszcsoportok különböző attitűdjeit, értékes, a korábbi meglévő módszerekkel nem begyűjthető információkat szerezve róluk. Fehérvölgyi Beáta arról is beszélt, hogy az emberek egymásra is hatnak, bátrabban formálnak véleményt csoportosan, mintha egyénileg kérdeznék őket. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a testbeszédüket tudják befolyásolni, a szemükre ez nem igaz, e testrészük sosem hazudik. A fejlesztés egyaránt fontos az oktatásban, ahol már alapszaktól kezdve kötelező lesz használni, és ugyanilyen fontos egy-egy termék, fejlesztési irány szempontjából is, kiszűrhető például, hogyan viszonyul a célcsoport egy adott termékszínhez vagy éppen a csomagoláshoz, mit, illetve hova néz leginkább egy weblapon, s mindez, a kapott eredmények összhangban vannak-e a megrendelő céljával szándékaival. A labor „tudását”, az itt megvalósítható munkát először egyetemi környezetben tesztelik, ez a háromszor hat fő részvételével zajló kutatás a körforgásos gazdaság ismeretére, annak jelentőségére irányul. Ezt követően, piaci együttműködési alapon a labor használata kiterjeszthető lesz akár más felsőoktatási intézményekre vagy a már előbb említett (helyi) cégekre, hiány pótló szerepet betöltve ezzel a régióban.
Forrás: Magyar Hírlap