A stroke kezelésére alkalmas magyar gyógyszerhatóanyag kerülhet piacra. Magyar kutatók szabadalmukkal megelőzték a világon a legerősebbnek tartott amerikai intézetet is.
KUTATÁS Hamarosan megkezdődnek a klinikai próbák egy magyar fejlesztésű hatóanyaggal, amely a stroke és más idegrendszeri betegségek után fellépő tartós izomgörcsök kezelésére alkalmas. A hatóanyagot az ELTE-n fejlesztették ki, és nemzetközi szabadalom védi. Ritkán fordul elő, hogy Magyarországon az alapkutatástól a klinikai próbákig, azaz az embereken való kipróbálásig eljut egy gyógyszerjelölt. Az egyik ilyen ritka kivétel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Motor Farmakológia kutatócsoportja által kifejlesztett, MPH–220 jelölésű hatóanyag, amely strokeon átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő embereknek hozhat kedvező változást.
A klinikai próbák első, a hatóanyag biztonságosságát tesztelő fázisát magyarországi kórházakban végzik. A vizsgálatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozza, erről május elején írták alá a felek a megállapodást. Jelenleg a próbák előkészítése és a hatóanyag gyártása zajlik, a jövő év elején adják be az első adagokat a vizsgálatba önkéntesen jelentkező, egészséges pácienseknek. A vizsgálat során az MPH–220 biztonságos dózisának meghatározására kerül sor.
A stroke és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek nagyjából 30 százalékánál jelentkezik az izmok görcsös összehúzódása. Az élethosszig tartó, sokszor romló állapot 50-60 millió ember életét nehezíti meg világszerte. A jelenleg alkalmazott izomgörcsoldók a páciensek mindössze 25–30 százalékánál hatékonyak.
A Málnási-Csizmadia András vezette Motor Farmakológia kutatócsoport 2018-ban szabadalmaztatta az MPH-220 hatóanyagot, amely közvetlenül az izom-összehúzódásért felelős fehérjén fejti ki a hatását, míg a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek csak az idegrendszert befolyásolják. Az eddigi kísérleti eredmények szerint a hatóanyag úgy szünteti meg a kóros végtagi izom-összehúzódásokat, hogy közben nem befolyásolja a szívizmot és az erek simaizomzatát, így nem okoz keringési problémákat.
Az ígéretes magyar gyógyszerjelölt már jogvédett: a kutatócsoport által benyújtott szabadalom tulajdonosa az ELTE és régi innovációs partnere, a Printnet Kft. A szabadalommal megelőzték a világ biotechnológiai innovációban legbefolyásosabb intézményét, az amerikai Scripps Research Institute-ot. Az amerikaiak ugyanis, teljesen függetlenül, hasonló molekulát fejlesztettek ki, ám ők a szabadalmukat két hónappal később jegyezték be, így a nemzetközi elsőbbség most a magyaroké, ami hatalmas siker. – Nekünk, kutatóknak nagy tanulság, hogy a szabadalom nem játék, időben kell lépni – mondta Málnási-Csizmadia András. Hozzátette: ha ezt nem tették volna meg, akkor az eddig a kutatásokra fordított idő és pénz elveszett volna. Az alapkutatás nyolcmillió euróba került, amelynek jelentős részét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosította. Emellett segítséget nyújtott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, míg az alapkutatások finanszírozásának nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia biztosította.
Forrás: Új Néplap