A VEIKI-VNL Kft. a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által akkreditált vizsgáló laboratórium és terméktanúsítási szervezet, ezen túlmenően a laboratórium tagja a zárlati laboratóriumok nemzetközi együttműködési szervezetének (STL) is. A típus-, fejlesztési és ellenőrző vizsgálatok a Nagyfeszültségű, a Nagyáramú és a Nagyteljesítményű Osztályokhoz tartozó laboratóriumokban történnek. Varga úr „vizsgálati lehetőségeink, a berendezések zárlatbiztossági vizsgálatának sajátosságai” címmel tartott előadásában kitért arra, hogy az erősáramú elosztóberendezések gyártói és végfelhasználói egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a tervezés során zárlati szempontból ne csak a zárlatbiztosság legyen a cél, hanem olyan termékek kerüljenek beépítésre, amelyek egy esetlegesen előforduló belső íves zárlat esetén a kialakuló túlnyomás, forró gázok és fémgőzök irányított elvezetésével képesek legyenek megvédeni a berendezés kezelőjét vagy éppen a (pl. egy köztéri betonházas transzformátorállomás) közelében tartózkodó civileket is. A felsorolt laboratóriumok feladatainak bemutatása után a nagy létszámú hallgatóság több olyan vizsgálatról készített felvételt tekinthetett meg, amely hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok elvégzése során figyelemmel kell lenni a berendezés majdani beépítési körülményeire is. Nagy élményt jelentett a szakmai nap végén a Nagyfeszültségű labor meglátogatása, valamint a szabadtéri nagyfeszültségű szigetelőlánc ívállósági vizsgálatnak megtekintése, az ezzel járó melldöngető durranása és a hegesztőpajzson keresztül megfigyelt fényfelvillanás. A laboratórium ezeket a vizsgálatokat a hálózatok üzembiztonsága érdekében végzi, hogy csak olyan készülékek és berendezések kerüljenek üzembe, amelyek nem veszélyeztetik a folytonos energiaellátási biztonságot. szabó gergő úr, a centenáriumát ünneplő GANZ Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. tulajdonosa és ügyvezetője tartott a megszokottól eltérő műfajú előadást „ipari értékteremtő folyamatok menedzsmentje egy 100 éves gyártónál” címmel. Érdekes volt látni, hogy egy társaság vezetője a saját szemszögéből hogyan szemléli egy nagy múltú termelő cég megújítását. Betekintést szerezhettünk a Ganz KK elmúlt két évben történt változási folyamataiba, ahol a fő fókusz továbbra is a magas színvonalú értékteremtésen, illetve a kapcsolódó régi és új termékeken van. Az előadó bemutatta, hogy milyen alapvető vezérelvek mentén, illetve működési keretrendszerben valósul meg a folyamatok optimalizálása, mik azok a hajtóerők, amik támogatják, sőt igénylik a változást, és mi az a módszertan, amit a társaság menedzsmentje követ az úton. Az ügyvezető kitért a humán és az anyagi értékteremtő erőforrások hatékonyabb és ütőképesebb felhasználására, a PDCA (plan-do-check-act) ciklus működtetésére és az általános folyamatközpontú szemléletre a folyamatok digitalizálásán és automatizálásán keresztül. A jelenlegi és jövőbeni folyamatok menedzsmenteszközeinek megismerése után a teljes paradigmaváltás (arculat, termékmegújítás, új üzletág bevezetése, folyamatdigitalizálás, partnerkapcsolatok bővítése, ügyfélportál megnyitása stb.), sőt digitális forradalom megvívása a döntő eseménysor. A változó világ új elvárásokat támaszt erős konkurencia-háttérrel, az „Ipar 4.0” kihívásaival, éles versenyhelyzetekkel. Összefoglalóan: a brand újradefiniálása így hangozhat: „Pozitív visszacsatolások a piacról – új kollégák – új termékek – új szolgáltatások – új partnerségek mind vevői, mind szállítói oldalon – javuló materiális és pénzügyi teljesítmény.” A gyártmánypalettán a hagyományos készülékek mellett megjelent egy korszerű mágneskapcsoló-sorozat és bővült a kézi kapcsolók választéka is. Ismét megindult a berendezés-gyártás. Ezen belül kapcsolótáblák, ipari elosztódobozok, energiaátviteli elosztószekrények, épületautomatikai és laborberendezések, valamint terepi adatgyűjtő, rendszerfelügyelő robbanásbiztos (Ex) eszközök gyártása a Lora/GSM adatátviteli technológiára épülően.
Mindezeket jó és egyre bővülő iparági partnerkapcsolatok rendszere foglalja egységbe. Aki a témáról többet akar tudni, nyissa meg a következő oldalt: https://prezi.com/view/TW335vICQjA5G5f7iyiU/ sztankó józsef úr (tervezési-fejlesztési főmérnök, VÁV UNION Kft.) előadásának címe „földzárlati hibahely és hibahelyi ellenállás meghatározására szolgáló intelligens mérőrendszer” volt. A kifejlesztett mérőrendszer a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázata alapján jött létre az elmúlt három év folyamán, jó példájaként az egyetemi (BME, Dr. Dán András) és a vállalkozási szféra összefogásának. A berendezést főként a 20 kV-os légvezetéki elosztóhálózatok hibahely-meghatározására dolgozták ki, de a vegyes, a szigetelt és a kis ellenállású földelt rendszerekhez is használható. Az előadó részletesen ismertette a szóban forgó légvezetéki hálózatok üzemeltetésének módját, a kompenzált hálózatok sajátosságait, a zárlati hely behatárolásának eljárásait, a hibás leágazások kiválasztását (FÁNOE-megoldás), valamint a kiesési mutatók statisztikai rendszerét. A kiesési mutatók javítási lehetőségeinek gondolatsora következett, majd a kísérleti berendezés blokkvázlata, kapcsolási rajza és a kültéri egység 3D-s képe. Végül az üzembe helyezés folyamata, a földzárlat esetén történő tényleges működés vázlatos bemutatása, a mérési eredmények értékelése, majd a tárgyi berendezés előnyeinek ismertetése zárta az előadást. Következőként tálosi istván úr, a Transzvill Mérőváltó Gyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója, szakosztályunk társelnöke lépett fel „A növekvő műszaki elvárásokra adott innovációs válaszok a transzvill mérőváltóinál” című előadásával. A bevezetőben röviden ismertette a nagy múltú (110 év) cég történetét, majd rátért a szabványok, a műszaki elvárások, a technológia és a beépített anyagok fejlődésével elvégzett fejlesztésekre.
Porcelán-, massza-, olaj-, félig és teljesen műgyantába ágyazott szigetelésű változatok jelzik mind a kis-, mind a középfeszültségű, bel- és kültéri alkalmazásra készült mérőváltók fejlődésének útját. Szemléletes képek láttatták a különböző technológiai berendezések, célgépek felépítését, használatát főként a műgyanta-feldolgozás, a vasmaggyártás és a tekercselés folyamataiban. Külön fejezet foglalkozott a VÁV-UNION részére kifejlesztett különleges (1500/6000 V 500 Hz; 60 kVA) transzformátor ismertetésével és a különböző vasmagok relatív permeabilitásának összehasonlításával 0,4 T indukció mellett, kiemelve a nano szerkezetű vasmagokat.
A feszültségváltók villamos vizsgálata, a részleges kisülés mérése, az áram- és feszültségváltók pontosságának ellenőrzése, az eredményeket is felvázoló melegedésvizsgálat elemzése képezte az előadás következő részét. Végül a 24 kV-os feszültségváltó főszigetelésében kialakult potenciáleloszlás bemutatására került sor. fazekas sándor úr (vezérigazgató, VA Elektronika Zrt.) előadásában az „ipar 4.0 rendszer bevezetésének problémái”-t elemezte, előbb azonban ismertette a cég 1953-tól datált történetét. 1961-től meghatározó termékük az ipari nyomógombok. 1971-től a KONTAKTA mezőtúri telephelyeként billenőkapcsolókat és háztartási készülékkapcsolókat is gyártottak. 1989-től Vezérléstechnikai Alkatrészgyártó Vállalat, majd zrt. tulajdonformában bővítették gyártmány-választékukat Ø 22 mm-es ipari nyomógombokkal és jelzőlámpákkal, ezt követően megjelentek a kerti és barkácsgépek kapcsolói is. Ettől az időszaktól a cég szabad kapacitásait kihasználva a kapcsológyártáson kívül szerszámkészítés, műanyag fröccsöntés, kontaktusgyártás és szereldei tevékenység területén is vállal munkákat. Az előadás dereka az Ipar 4.0-val, mint a negyedik ipari forradalom hazai megvalósításának problémakörével foglalkozott, kitérve a bevezetés akadályaira és elhárítási lehetőségeire. dr. Papp gusztáv úr (Schneider Electric Magyarország Kft.) előadásának már a címe is „felvillanyozó” volt: „egy másodperc pokol a szekrényben. íves zárlat középfeszültségű tokozott berendezésekben. Mit tehetünk, ha itt a baj?” A Műegyetem az 1782-es megalakulásától kezdve nagy súlyt fektetett a biztonságtechnikai ismeretek terjesztésére. A biztonság az alapvető szempont a cég kunszentmiklósi gyárában készülő PIX berendezéscsalád konstrukciójában is. Az előadó először tisztázta a zárlat-állóképesség, illetve az íves zárlattal szembeni védettség közötti különbséget. Bemutatta a zárlati ív hőmérséklet- és nyomásváltozását, annak hatásait– különös tekintettel az esetleg közelben tartózkodó személyekre. Bepillanthatott a hatóság az IEC 62271-200 szabvány szerinti vizsgálat minősítési kritériumaiba és a vizsgálati körülményekbe. A berendezések osztályba sorolásának képsora eligazított a jelölésrendszerben. A PIX család „passzív” védelmén keresztül szemléltette a belső íves zárlat esetén felszabaduló forró gázok és gőzök terelésének módjait. Ezt követően rátért az „aktív” védelemre: egy szélgenerátor és egy kiselosztó esetén illusztrálta az ívvédelmi relé és az optikai érzékelők alkalmazását. Az előadás végére visszatért a biztonság gondolata, felrázva kissé a felelős szakemberek néha szunnyadó lelkiismeretét. rahne eric úr, a PIM Professzionális Ipari Méréstechnika Kft. cégalapító tulajdonosa a „Kapcsolóberendezések és naperőművek termográfiai ellenőrzéséről” tartott előadást.
Szinte szokásos reklámszöveg a kézi infrahőmérőket forgalmazó cégek részéről, hogy ezek pont ideálisak a villamos berendezések állapotfelméréséhez, mert segítségükkel akár magas feszültség alatt lévő tárgyak (vezetékek, kontaktusok) hőmérséklete is érintésmentesen mérhető. Viszont a legtöbb típus esetén a fémek alacsony emissziós tényezőjének figyelembevételére nincs lehetőség. Sőt, a geometriai látószögük miatt kis átmérőjű vezetékek vagy a gyakori − csavarfej méretű − kontaktusok hőmérséklete sem mérhető meg! A megoldás a termográfiában, megfelelő hőkamerák alkalmazásában kereshető. A modern hőkamerák felhasználóbarát kezelése már-már összehasonlítható az elterjedt digitális videokamerákéval. Azonban a korrekt, mérési szempontból helyes hőképfelvételek készítéséhez megfelelő elméleti/szakmai tudás is szükséges. Az előadás a kapcsolóberendezések és naperőművek termográfiai ellenőrzés témakörhöz kapcsolódóan nemcsak a lehetőségek elképesztő széles skálájával foglalkozott, hanem a legfontosabb méréstechnikai követelményekkel és a legsúlyosabb gyakorlati buktatókkal is. Az előadás hőképei, fényképei és ábrái Rahne Eric „TERMOGRÁFIA − elmélet és gyakorlati méréstechnika" című, 650 oldal terjedelmű szakkönyvéből kerültek átvételre. „napelemes rendszerek védelmi szekrényeinek kialakítása az otsz 5.0 – villamos tvMi előírásainak megfelelően” volt a címe Pásztohy tamás úr (key-account manager, Hensel Hungária Villamossági Kft.) előadásának, amely egy napelemparkban letelepített AC és DC oldali szabadtéri csatlakozó szekrény bemutatásával kezdődött, részletesen kitérve a fő részekre: a napelemcsatlakozó szekrényre, az internetcsatlakozó szekrényre, valamint a méréscsatlakoztatás és a túlfeszültség-védelem elemeire. A mértékadó előírások: az 54/2014.(XII.5.) BM rendelet (OTSZ); az MSZ HD 60364-7-712:2016 és MSZ EN 61439:2013 szabványok, valamint a Villamos TvMI (Tűzvédelmi Műszaki irányelvek). Az előadó ezekből emelte ki a napelemmodulokra és napelemes rendszerekre vonatkozó követelményeket, hangsúlyozva, hogy az OTSZ előírásait minden esetben be kell tartani, a TvMI alkalmazása viszont önkéntes, de a benne foglalt előírások betartásával az OTSZ által előírt biztonsági szint biztosítható. A tűzvédelem szabályozási struktúrájának bemutatását a felsorolt részegységekre vonatkozó TvMI előírások hangsúlyozottan kritikus elemzése követte mind létesítési, mind üzemeltetési oldalról. Az előadás végéről nem maradtak el a teendők, a megoldási javaslatok sem, hiszen a tűzesetek és az ezeket követő felelősségre vonások elkerülése, de mindenekelőtt életünk védelme az elsődleges!
Kozma lászló úr (kisfeszültségű energiaelosztás, termékmenedzser – Schneider Electric Magyarország Kft.) előadásában a „Masterpact Mtz” kisfeszültségű, nagyáramú légmegszakítót ismertette, a fejlesztés történetére való kitekintéssel. Az alapvető innovációk között a környezetállóságot, a pontos mérési funkciókkal való ellátottságot, a villamos energiaelosztás új követelményeinek való megfelelést és a termékek összekapcsolhatóságát említette. A megvalósítás lényege a digitális modularitás, a hagyományos funkciók és a hálózat valós idejű felügyelete, a vezeték nélküli kommunikáció (távjelzés mobiltelefonra), a beépített ethernet-csatlakozás és 1% pontosságú mérés segítségével. Nagyon előnyös megoldás az említett egyedi előnyökön kívül az áramkimaradás utáni gyors visszakapcsolás, a biztonság, a skálázhatóság funkcióinak és egyéb szolgáltatásoknak beintegrálása a jelenlegi tokozatba, a készülék fizikai változtatása és kikapcsolása nélkül. szabó lászló úr (műszaki igazgató, Hyundai Technologies Center Hungary Kft.) „sf6 szigetelésű nagyfeszültségű kapcsolókészülékek környezetbarát kiváltásának alternatív lehetőségei” című előadása kérdésfeltevésekkel kezdődött. Miért kell – minden előnyös tulajdonsága ellenére – kiváltani az SF6 gázt más gáznemű szigetelőközeggel? A Környezetvédelemmel foglalkozó Kyotói egyezmény 1997-ben kimondta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását globálisan csökkenteni kell. Az SF6 az egyik legveszélyesebb gáz ebből a szempontból (lebomlási ideje az atmoszférában 3200 év). A különböző ENSZ- és EU-szabályozások felsorolása után az előadó ismertette az üvegházhatás jelenségét, az alternatív gázokkal szembeni követelményeket, a villamos tulajdonságok és a környezetvédelmi szempontok lehetséges összehangolását. A fizikai/kémiai és a műszaki jellemzők igen alapos elemzése során összevetette a szóba jöhető gázok tulajdonságait. A különböző gyártók termékeit képeken mutatta meg, kitérve az európai referenciaprojektekre és az USA-beli megoldásokra. Egyes egyesült államokbeli áramszolgáltatók stratégiai döntése szerint egyértelműen a száraz levegő és a vákuum ívoltó kamra kombináció használatáé a jövő. „A buszos rendszerektől az iot eszközökig” cím jelöli vizoviczky Csabának, a Legrand Zrt. projektmenedzserének előadását. A cím mögött rengeteg gyakorlati ismeret húzódik meg, amelyek az IoT (Dolgok Internete), azaz az okos villanyszerelési megoldásokban való elmélyedésre terelik a hallgatót/olvasót. Az okos megoldásokkal kényelmesebbé, költséghatékonyabbá és környezetbaráttá alakíthatjuk mindennapi villamosenergia-felhasználásunkat. A teljesség igénye nélkül: hűtés/fűtés, világítás és redőnyvezérlés, mindezek működésének összehangolása szcenáriókká, vezérlése és felügyelete wifin vagy mobilinterneten bárhonnan a világon. A hagyományos és a komplex rendszerek szemléletes összevetése után az előadó a hétköznapi életben legelterjedtebb eszközöket vonultatta fel, pl. rádiós kapcsolók, wifis termosztát, wifis kaputelefon, okostelefonnal vezérelhető visszakapcsoló automatika stb. Néhány, internetre kapcsolt okos rendszerre és a mobiltelefonos applikációkra utalva a további „szinte végtelen” alkalmazási lehetőségekre is rámutatott. „fogyasztásmérőhelyek szabványos kialakítása az Msz 447:2019 szerint” címmel elemezte a 2019. február 1-jén hatályba lépett, „Kisfeszültségű, közcélú hálózatra való csatlakoztatás” című szabvány vonatkozó (7. fejezet) követelményeit második előadásában Pásztohy tamás úr. Részletesen ismertette a szabványnak 2009-es és a jelenlegi kiadásában szereplő előírások eltéréseit, például a fogyasztásmérőhelyek környezetében szabad helyet kell biztosítani. Fontos új követelmény, hogy a lakáson belül elhelyezett fogyasztásmérő berendezést (új létesítés esetén és felújításkor) védőburkolattal kell ellátni. Az elosztóhálózati engedélyessel történő egyeztetések, megállapodások esetei, rendszerei nem egyszerűsödtek, sőt a csatlakozó létesítési partnerei számára új információk születtek.
Forrás: Elektrotechnika - 2019.06.30. (35,36,37. oldal)