Öt évre 300 millió forint támogatást nyert Tamás Gábor, az SZTE biológusprofesszora és kutatócsoportja a legnagyobb egyéni kutatócsoportok számára adható magyar programban. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Élvonal – Kutatói Kiválósági Program” kiírásának köszönhetően az emberi idegsejtek közötti hálózatos működés és a viselkedési, illetve magasabb rendű intelligencia összefüggéseit vizsgálhatják.
A Szegedi Tudományegyetem biológusprofesszorának és csapatának egy életre szóló munkát ad annak a 2-3 agykérgi idegsejtnek a vizsgálata, amelyre fókuszálnak. Az akadémikus reméli, hogy a viselkedő emberekben is sikerül majd megvalósítani azokat a vizsgálatokat, amelyeket eddig csak viszonylag izolált agyszelet-preparátumokon végeztek. – Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberben kifejlődött, az evolúció során újonnan megjelenő sejttípusok mivel gazdagítják az emberi hálózat működését az állatokban megfigyeltekhez képest. Ezért kétfrontos programot tervezünk. Az egyikben az evolúciósan konzervatív sejttípusok működését vizsgáljuk, ami állatokban is lehetséges. Az ott alkalmazott kísérletekhez képest más, mérsékelten invazív módszert alkalmazunk majd a másik irányban, az emberek vizsgálatánál – magyarázta. Hozzátette, ehhez olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyek új eszközök formájában is megjelentek. Ezek segítségével új információkat tudnak nyerni bizonyos idegrendszeri kórképekben szenvedő betegekről is.
A kutatócsoport másik nagy sikere, hogy egy nemzetközi konzorciumba is meghívták őket, ennek kapcsán az akadémikus elmondta, a modern biológiatudomány legnagyobb horderejű programja ez. – Az emberi agy minden idegsejt típusának a megismerését célul tűző nemzetközi konzorciumban az Amerikai Egyesült Államokon kívül egy izraeli és Európából három, köztük a mi kutatócsoportunk is részt vesz – árulta el az agykutató.
Forrás: Délmagyarország