Az Extreme Light Infrastructure (ELI) egy nagy teljesítményű lézereken alapuló civil kutatói létesítmény, ami valójában három lézeres kutatóintézetből áll majd: Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Romániában jön létre egy-egy intézet európai együttműködéssel és a nemzetközi tudományos közösség részvételével. Az ELI három pillére: Szegeden attoszekundumos, Prága mellett lézeres részecskegyorsítós, míg Bukarest közelében, Magurele-ben fotonukleáris kutatási központ létesül, ezekkel a fény és az anyag kölcsönhatását tudják a kutatók vizsgálmi, minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett, akár az úgynevezett ultra-relativisztikus tartományban is. A Szegeden létrejött ELI-ALPS (Attosecond Light Pulse Source), azaz ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás elnevezésű kutatóközpont elsődleges célja, hogy egyedülálló berendezéseivel a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosítson fényimpulzusokat a terahertzestől (10¹² Hz) a röntgensugárzásig (10¹⁸-10¹⁹ Hz) terjedő nagyon széles frekvenciatartományban a pillanat töredéke alatt. (Terveznek egy negyedik, 200 petawattos csúcsteljesítményű lézerimpulzusok létrehozására és felhasználására képes kutatóintézet is, de ennek idejéről, helyéről és paramétereiről még nem született döntés.)

Az ELI-ALPS 80 milliárd forintból, részben az Európai Unió strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl. Pálinkás József többek között azt hangsúlyozta, hogy a 2009-ben elindított tudományos beruházás határidőre, a költségkereten belül és a tervezett paramétereknek megfelelően készült el, és a szegedi lézerfizikai intézet mostanra a világ minden részéről érkező kutatóknak rendelkezésére áll, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia, orvos- és anyagtudományok területén is.