Megkezdődött a Figyelő és a Világgazdaság innovációs konferenciája.
Az innováció lehet a kitörési pontja a magyar gazdaságnak – mondta a Figyelő és a Világgazdaság innovációs konferenciáján Szajlai Csaba, a Mediaworks gazdasági divíziójának vezetője, a Figyelő főszerkesztője a kétnapos konferencia apropója kapcsán. A hagyományos ágazatok mellett a hadiiparról és az űriparról is esik szó. A tervek szerint országszerte lesznek további konferenciák.
Bódis László, A Kulturális és Innovációs minisztérium innovációért felelős államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója előadásában úgy fogalmazott, a magyar gazdaság versenyképeséségének a kulcsa az innovációban rejlik, nem mellesleg gazdasági haszna van. A globális innovációs indexben a 33. helyet foglaljuk el a több mint százharmincból, megelőzve Lengyelországot és Szlovákiát, Csehország és Ausztria előttünk jár a sorban. A magyar startup ökoszisztéma az ötvenedik helyen áll globális szinten, ami viszont elmarad az innovációs teljesítménytől – mutatott rá Bódis László.
Kiemelte, 2016 óta az állami források megháromszorozódtak, a cél, hogy az innovációs ráfordítás elérje az éves GDP három százalékát, most Magyarország 1,6 százalékos arányt fordít kutatás-fejlesztésre. Távlati célunk az, hogy minden harmadik kkv-k helyett az érintettek fele foglalkozzon innovációval, ezen felül előremutató lenne a szabadalmak számát megduplázni. A magyar innovációt erősítendő célokat is kiemelt Bódis László, ilyenek a magyar kutatási hálózat erősítése, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, emelték az ösztöndíjakat, egyszerűsítették a doktori képzésbe való bejutást.
Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Vállalati innovációs elnökhelyettese azt mondta, az innováció fogalmát 1930 óta ízlelgetjük, a rendszer működésének vannak gazdasági mutatói is, mutatkozik a GDP-ben is az innováció hatása. Bejelentette, új pályázati program indul a hivatalban, ami a nagyvállalatokat célozza. A támogatás oka, hogy a nagyvállalatok a gazdaság húzóágazatait lefedik. A program részletei még kidolgozás alatt vannak. Ígérete szerint teljes előadása megtalálható lesz a hivatal oldalán, az nkfih.gov.hu honlapon. Pecsenye Roland, az MBH Bank digitalizációért felelős vezetője a Fintech és a Bigtech jelentősége kapcsán kiemelte, a gazdaság versenyképessége a modern technológiák integrálásával képes csak fennmaradni. Hozzátette, harmincezer IT-s nyitott pozíció van a munkaerőpiacon, az ilyen munkák java pedig nem helyhez kötött. Rámutatott, szerephez jut a mesterséges intelligencia is, körvonalazódnak azok a területek, ahol az AI a banki területeken is segítséget nyújthat, ám ez semmiképp nem egy, hanem többéves folyamat – ismertette, egyértelmű versenyhátrányt jelent ugyanakkor ha nem használjuk az újításokat. Arról sincs szó, hogy a szoftverek elvennék az emberek munkáját, a digitalizáció pedig a felhasználók dolgát is egyértelműen megkönnyíti.
Az MBH célja, hogy közös fejlesztésű megoldásokat terjesszen el – ilyen kiemelt újítás lehet például a hangalapú szoftveres vezérlés, ami érintésmentes használatot tesz lehetővé mobileszközökön. Az újítások használatához az alkalmazottak képzése is szükséges. Egy dolog változatlan csupán: a változás – zárta gondolatait.
Pató Viktória Lilla, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kiemelt szakértője elmondta, hogy az iroda fő célja az uniós támogatási rendszer átalakulásában segíteni a magyar innovációs ökoszisztémát, ösztönözve az európai szintű innovatív projektek megvalósulását. Ebben a változásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közvetlenül Brüsszelből igényelhető finanszírozási lehetőségek, az iroda pedig a hatékony forráslehívásban és felhasználásban segíti a hazai és határon túli szervezeteket, cégeket.
Darázs Lénárd, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke célnak nevezte, hogy minél több innovatív vállalkozás működjön a piacon, ehhez viszont fogalmi tisztázás is szükséges. A digitális érettség önmagában nem innováció, sem pedig egy technológia alkalmazása, mert ez a működés hatékonyabbá tétele, ahogyan a munkaerő képzése.
Az innováció hozzáadott értéket jelent, jelentős tudásalapú fejlődést takar a korábbi termékhez, szolgáltatáshoz képest. Mindez fejlesztési tevékenységen belül történik – mutatott rá előadásában.
Forrás: figyelo.hu