A tájékoztatás szerint az NKFIH és az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága közös rendezvényén az unió szakértői adtak tájékoztatást a Horizont 2020 programban támogatott projektek pénzügyi szabályairól. A közleményben kiemelték, a hazai közintézményekben dolgozó kutatói közösség számára kulcskérdés, hogy a közvetlenül Brüsszelben elnyert Horizont 2020 (H2020) forrásokból versenyképes bért lehessen fizetni a magyar kutatóknak.

A hivatal szerint ezt nehezíti, hogy a Horizont 2020 támogatásokból automatikusan nem számolhatók el a kutatói bérek versenyképességét biztosító kereset-kiegészítések. A Horizont 2020 eredeti szabályozása szerint a pályázat költségvetéséből elsősorban a kutatók alapbére volt finanszírozható, a kutatók a projektben való közreműködésért az alapbéren felül csak csekély kiegészítő juttatásban részesülhettek.

A 2021-től induló kilencedik uniós kutatási és innovációs keretprogram (FP9) tartalmára és stratégiai irányaira vonatkozó magyar álláspont célként jelöli meg, hogy a kutatói bérek közelítésével csökkenjen a bérfeszültség a régi és a 2004 óta csatlakozott tagállamok kutatói között. A magyar álláspont szerint a következő ciklusban erre a problémára uniós szinten az jelentene megoldást, ha a keretprogramban végzett munka presztízsét elismerve külön minimál órabért vezetnének be – közölte a hivatal.

Pálinkás József, az NKFIH elnöke a rendezvényen kiemelte: Magyarország egyetért az átlátható, egységes elszámolási szabályozásra vonatkozó uniós törekvésekkel, ugyanakkor fontosnak tartja a korábbi és az újonnan csatlakozott tagországok kutatóinak bére közötti eltérés mérséklését – írja közleményében a hivatal.

A tájékoztatás szerint erről Pálinkás kétoldalú tárgyaláson is egyeztetett a budapesti rendezvényre érkezett Anna Panagopuluval, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatójával.

Forrás: innoportal.hu