Egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló, innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van szükség Magyarország versenyképességének javításához – véli Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.
Az ambiciózus innovációs célok eléréshez szükséges lépésekről, a hamarosan elstartoló, alaposan megújított 35 milliárd forintos piaci pályázati programról és az innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködésről is kérdeztük az NKFIH március elején kinevezett elnökét.
Március eleje óta vezeti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, melyek a legfontosabb feladatai, céljai az új pozíciójában?
Az innovációs ökoszisztéma sokat fejlődött az elmúlt években, megtörtént az egyetemek és a kutatási hálózat modellváltása, elindultak az egyetemi-vállalati együttműködések, javult a kutatási infrastruktúrák helyzete, számos innovációt segítő piaci- és kutatói kiválóságot támogató program fut. Ezek jó alapot szolgáltatnak, de van még bőven teendőnk: az állami innovációs befektetéseket fókuszáltabbá kell tennünk és erősítenünk kell a gazdasági és társadalmi hatásokra irányuló elvárásokat.
A következő lépésben arra van szükség, hogy az innovációs ökoszisztéma szereplői között további hatékonyságot javító asszociációkat hozzunk létre, ezt ösztönző folyamatokat indítsunk el. Úgy gondolom, ebben tudok a pénzügyi és piaci világban szerzett tapasztalataimmal segíteni. Mi egy kiemelkedő kutatási potenciállal, de korlátozott természeti- és pénzügyi erőforrásokkal rendelkező ország vagyunk. Nagyon be kell osztanunk azokat az erőforrásokat, amik rendelkezésre állnak, hogy nemzetünk, gazdaságunk jövőjét erősítő eredményeket érjünk el.
Hol lenne szükség szemléletváltásra, hogyan lehet ezt megtenni?
Egy ország innovációs sikerét alapvetően nem abban mérhetjük le, hány unikornisunk, Nobel-díjasunk vagy világraszóló találmányunk van, hanem abban, hogy ki tudunk-e termelni pár tucat olyan százmillió dollár fölötti piaci kapitalizációjú, exportpiacokra termelő céget, amely legalább részben magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik és a kutatási központja is Magyarországon található, ahol munkahelyeket tart fenn.
Magyarország erős FDI vonzási képességét arra is használnunk kell, hogy az ide települő cégektől innovációs hozzájárulást kérjünk akár egy 2-5 éves technológiai, fejlesztési roadmap-hez való hozzáférés biztosításával. Ennek alapján megtörténhetne az a típusú beszállítói fejlesztés, aminek eredményeként a hazai kkv-szektor előre tudna készülni és beruházásokat eszközölhetne annak reményében, hogy a hosszú távra elköteleződött multinak biztos, megbízható technológiai beszállítójává váljon.
Hogyan épül fel a kormányzati innovációs intézményrendszer most, mely szerveknek milyen feladata van ebben?
Az a szerencsés együttállás jellemzi a kormányzati innovációs intézményrendszert, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumban Csák János miniszter úr felügyelete alá tartozik a felsőoktatás, az innovációs szakpolitika és a tudománypolitika is. Mivel a Neumann János programban megfogalmazott céloknak megfelelően elsősorban az egyetemi, kutatóintézeti központú innovációtól és ezen szereplőknek a piaccal való együttműködésétől várunk eredményeket, ezért nagyon fontos, hogy ezek a területek közös irányítása alá tartoznak.
Tudatos, összehangolt háttérmunka zajlik a Minisztérium, az NKFIH, a Magyar Kutatási Hálózat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Bay Zoltán Kutatóintézet és az újonnan alakult Nemzeti Innovációs Ügynökség között is. De Hankó Balázs innovációért felelős államtitkár úr és csapata természetesen nagy energiát fordít azon további minisztériumok szakmai csapataival történő együttműködésre is, ahol innovációt érintő témák vannak. A Neumann János Program, valamint a most indított fókuszterületi innovációs pályázat kialakítása során is számos alkalommal egyeztettünk ezen kormányzati szereplőkkel, sőt a minisztériumok delegáltjai az innovációs tanácsadó testületeinkben is megjelennek.
Az új hazai innovációs stratégia, a Neumann János Program egyik célkitűzése, hogy 2030-ra a Global Innovation Index rangsorában az első 25 helyezés egyikére, 2040-re az első 10 közé lépjen fel Magyarország. Jelenleg a 34. helyen állunk, megelőznek minket a csehek, a szlovénok, közvetlenül mögöttünk pedig Bulgária helyezkedik el. Reális cél, hogy 2040-re például a franciákat, a japánokat is magunk mögé utasítsuk a rangsorban?
Ezek nem légből kapott elképzelések, de a célok elérése rendszerszintű gondolkodást, folyamatos mérést és visszacsatolást igényel. Végigelemeztük úgy az European Innovation Scoreboard, mint a Global Innovation Index indikátorait, és azonosítottuk azokat a területeket, amelyekre a kormányzat komoly ráhatást tud gyakorolni. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezen indikátorokat szisztematikusan és konzisztensen építsük be minden intézkedésünkbe, minden elindított programunkba. Ezek elsősorban publikációkkal, kutatói utánpótlással, foglalkoztatási paraméterekkel, a vállalati-egyetemi együttműködésekkel, iparjogvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos ügyek.
Új piaci pályázatot írtak ki a napokban, kik és milyen feltételek mentén vehetnek részt a programban?
A múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott és várhatóan szeptember elején megjelenő felhívás keretében összesen 35 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyújtunk innovatív vállalkozások és egyetemek, kutatóhelyek számára. A pályázóktól olyan innovatív termékek és szolgáltatások létrehozását vagy a meglévők továbbfejlesztését várjuk el, amelyek a nemzetközi mezőnyben is megállják a helyüket.
Milyen területekről várnak pályázatokat?
A Neumann János Program kialakításakor három olyan területet azonosítottunk, amelyekben nem csak nemzetközi szinten is versenyképes kutatói és ipari képességekkel és kompetenciákkal rendelkezünk, , de egyúttal növekedési potenciált is látunk bennük az európai, illetve a globális technológiai trendek alapján.
Ennek megfelelően a pályázatokat elsősorban az egészséges élet, a zöld átállás és a gazdaság digitális átállásának elősegítése témakörében várjuk. A projektenként elnyerhető támogatási összeg minimum 400, maximum 800 millió forint.
Az egyes témakörökben 10-10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. Ezen kívül megtartunk egy általános 5 milliárd forintos keretet azon kimagasló minőségű pályázatok támogatására is, amelyek nem tartoznak a fenti területek közé, de számottevő növekedési potenciállal rendelkeznek, vagy nemzetgazdasági és kormányzati szempontból is fontos szerepük lehet. A teljesség igénye nélkül, de azért orientációként jelezve, várunk pályázókat a kettős felhasználású védelmi ipar, valamint az anyagtudomány területéről is.
Milyen keresletre számítanak?
Az előzetes igényfelmérésünk alapján, valamint a vállalkozásokkal és egyetemekkel beszélgetve jelentős túljegyzésre számítunk.
Ennek alapján, és szakmai meggyőződésből is, számottevően emeltük a belépési küszöböt. Csak olyan kkv-kat engedünk be konzorciumvezetőnek, amelyek árbevétele a legutolsó üzleti évükben meghaladta a 300 millió forintot és legalább 15 főt foglalkoztatnak. Bevezetünk egy osztalék korlátot is, aminek a célja, hogy elismerjük, ha egy pályázó hosszú távon gondolkodik, azaz a megtermelt eredményének java részét visszaforgatja a vállalkozás fejlesztésébe.
Milyen ütemezésben zajlanak a kifizetések?
A nyertes pályázók által elnyert támogatási összeg kifizetését a szakmai megvalósítás mérföldköveinek teljesítéséhez kötjük. Ennek keretében a projekt megvalósítási időszakának elején 30% előleget fizetünk ki a pályázóknak a korábbi 75% helyett. Az első mérföldkő teljesítése esetén, vagyis az első év végén további 30%-ot, a megvalósítási időszak végén (főszabály szerint a második év végén) pedig újabb 25%-ot. Végül, a fenntartási időszak lezárásakor, amennyiben a pályázó megvalósította az árbevételre, a szabadalombejegyzésre tett vállalásait, folyósítjuk számára a fennmaradó 15%-ot.
Mennyiben változott meg a pályázatok értékelési, monitoring rendszere?
Az egész pályázati kiírás talán legfontosabb újdonsága a pályázatok értékelési rendszerének gyökeres megújítása. Az eddig csaknem kétezer főből álló pályázatértékelői gárdát izraeli és európai uniós mintára 350 fősre szűkítettük. Szakértőket delegált a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Kutatási Hálózat, a Bay Zoltán Kutatóintézet és számos egyetem is. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy tényleges piaci ismeretekkel rendelkező szakértők is nagy súllyal vegyenek részt a folyamatban.
A pályázatértékelők eddig a pályázatok elbírálásában nyújtottak segítséget a hivatalnak, mostantól viszont a munkájuk kiegészül a nyertes projektek szakmai nyomon követésével is. A támogatási döntést követően a személyük nyilvánossá válik, ők pedig az adott pályázati projektet a megvalósítási és fenntartási időszak során szakmailag nyomon követik, és félévente beszámolnak nekünk a fejlesztés előrehaladásáról.
Szeretnénk, ha minden pályázó fejében egyértelművé válna, hogy a megítélt állami támogatás teljes összege nem automatikusan jár a nyertes pályázónak, valamint az nem ingyen pénz, hanem az adófizetők pénzének befektetése.
Ha egy projekt szakmai megvalósítása nem a tervek szerint halad, akkor visszafizetési kötelezettség nélkül ugyan, de azt le lehet majd állítani. Nincs ebben semmi ördögtől való, az üzleti életben, de szélesebb értelemben az élet minden területén adódhat úgy, hogy egy elképzelés a legjobb szándék ellenére sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Erre pedig nem az a megoldás, hogy folyamatosan meghosszabbítjuk a projekt futamidejét.
Hogyan halad az egyetemek és a vállalkozások együttműködésének az előmozdítása?
Az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében megvalósult az egyetemi technológiatranszfer irodák létrehozása, melyek legfontosabb feladata az egyetemi kompetenciák és a piaci igények összehangolása. Látunk biztató eredményeket a külső partnerekkel kötött szolgáltatási és KFI hasznosítási szerződések számának alakulásában, a kutatási eredmények kereskedelmi piacra vitelében, de azt is látjuk, hogy ezek döntő része néhány nagy egyetemhez köthető. Azon dolgozunk, hogy minden egyetem piacorientált kutatási stratégiát alakítson ki, illetve a technológia transzfer irodákban piaci tapasztalattal rendelkező értékesítési, technológia és jogi feladatot végző munkatársakat alkalmazzanak, akik teljesítményarányos bérezésben részesülnek. A Neumann János tervben foglaltak alapján az egyik legfontosabb célunk az egyetem és a piac összekapcsolása. Abban hiszünk, hogy ha itt sikereket érünk el, akkor az kihat a teljes innovációs ökoszisztémára és ezáltal a teljes magyar gazdaság jövőbeli sikerességének a záloga is lehet.
Forrás: portfolio.hu