Az MTA Könyvtárában tartott rendezvényen jelentették be, hogy a 2019. év legjelentősebb innovációs teljesítményét elis­merő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációk további hét ka­tegóriában kaphatnak díjat. Ilyen lesz a 2019. évi Ipari Innovációs Díj, a 2019. évi Informatikai Innovációs Díj, a 2019. évi Agrár Innovációs Díj, a 2019. évi Környezet­védelmi Innovációs Díj, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs Díja, az „Alapkutatástól a piacig” 2019. évi Innovációs Díj (NKFIH). A legeredményesebb, 2017. ja­nuár 1. után alapított innovatív startup vállalkozás pedig a Valor Hungariae Zrt. és a Magyar Innovációs Szövetség 2019. év legjobb startup vállalkozása Díját nyeri el. A díjak ünnepélyes átadására 2020. március végén, az Országházban kerül sor.

A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, illetve szerveze­tek indulhatnak, amelyek 2019-ben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése stb.) jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja tudo­má­nyos kutatás, műszaki-fejlesztési ered­mény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia­transz­fer stb. lehet. A Bí­rálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből áll, elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A Bírálóbizottság az innovációból, 2019-ben elért eredmény/árbevétel és egyéb műszaki, gazdasági előnyök mellett, az innováció eredetiségét, újszerűségét és társadalmi hasznosságát, valamint a pályázat kidolgozottságának színvonalát is értékeli. Fontos, hogy ko­rábbi Innovációs Nagydíj pályázatokon díjazott innovációval újból pályázni nem lehet.

A beadási határidő 2020. február 12.
A nevezéshez szükséges minden doku­men­tum és további információ a www.innovacio.hu oldalon elérhető.

A nagydíjat meghirdető rendezvényen Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hangsúlyozta: a magyar kormányzás történetében először jött létre olyan tárca, amelynek a nevében is szerepel az innováció, ez komoly üzenet a tudományos világnak és a gazdasági szférának. Az európai uniós innovációs listán a 23. helyen áll Magyarország, tehát van még tennivaló az előrelépés érdekében. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a közelmúltban jelent meg a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Mű­szaki Egyetem (MIT) által készített felmérés, amely a gazdaságokat aszerint is vizsgálja, hogy milyen a termékekben az innováció megjelenése, ebben a rangsorban mintegy 130 ország közül hazánk a 15. Az előrelépés érdekében olyan programokat kell indí­tani, amelyek az innováció területén sikert ígérnek. Az államtitkár szerint nincs olyan terület, ahol ne tudna az innováció megjelenni, ugyanakkor vannak fontos irányok, amelyek nélkül nem lehet a 21. század ki­hívásainak megfelelni. Ezek az irányok a pályázati és egyéb forrásokban is megje­lennek.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke előadásában ismertette: külső partnerekkel együtt áttekintették 7000 olyan vállalkozás eredményeit, amelyek 2007 és 2015 között elnyertek kutatási-fejlesztési-innovációs forrást, és 7000 olyat, amelyek egyáltalán nem kaptak semmilyen támogatást. Azt vizsgálták, hogyan hasznosultak a támogatások, milyen hatással voltak a cégek növekedésére. Azoknak a kis- és kö­zépvállalkozásoknak (kkv), amelyek 10 és 100 millió forint közötti támogatást kaptak, hétszer gyorsabban nőtt az árbevételük, a nyereségük pedig évente átlagosan nyolcszor nagyobb lett, mint azoké, amelyek nem kaptak támogatást. Az eredmények azt jelzik, hogy érdemes a támogatási rendszerben markánsan megjeleníteni a ku­tatás-fejlesztést, illetve az innovációt. Az el­nök szerint hazánk kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék 1,35 százalékát költötte 2017-ben, míg tavaly 1,53 százalékát (654 milliárd forintot). 2018-ban a kutató-fejlesztő helyek száma 12 százalékkal nőtt, és elérte a 3500-at. Birkner Zoltán fontos eredményként említette, hogy 2010 és 2017 között 30 százalékkal nőtt a nemzetközi tudományos közös publikációkban való részvételünk.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy a pályázatot először 1992-ben hirdették meg, a 27 év alatt 1229 jelentkezés érkezett, és az 1068 mérhető innovációs teljesítmény közül 210 kapott elismerést. A nagydíjat kétszer kutatóintézet, nyolcszor nagyvállalat, tizenhétszer kis- és kö­zép­vállalkozás érdemelte ki. Ez pedig egyértelműen azt jelzi, hogy az innováció nem a hatalmas cégek privilégiuma, kisebbek is érdemi megoldásokkal állhatnak elő. Most is olyanokat keresnek, akik nem beszélnek az innovációról, hanem gyakorlati eredményeket produkálnak.

A tavalyi pályázati felhívásra – számos jelentős és néhány kiemelkedő innovációs teljesítményt bemutató – összesen 43 dokumentumot nyújtottak be különböző magyar cégek.

A rendezvény házigazdája a 2018-as Inno­vációs Nagydíjjal elismert Omixon Bio­­com­puting Kft. ügyvezető igazgatója, Si­mon Zoltán arról beszélt, hogy a szerv- és csontvelő-transzplantáció sikeressége rend­kívüli mértékben függ a donor és a beteg immun­kompatibilitá­sától. A kompa­tibilitást meghatározó gének közül egyet­len különbözősége 10 százalékkal növeli a halálozási kockázatot. Megfelelő tesztek hí­ján az érintettek fokozott kockázatnak voltak kitéve. Egy gyakorlatilag minden esetben egyértelmű és pontos eredményt adó transzplantációs immunkompatibili­tási tesz­tet a világon először az Omixon Bio­computing Kft. vitt piacra. A 2010-ben ala­kult vállalkozás tesztjeit eddig 45 or­szág­ban összesen 300 ezer teszt során alkalmazták. A kutatás-fejlesztésre 2020-ban az előző évinél 35 százalékkal többet költő vállalkozás termékét itthon – a kérdésben illetékes állami szervezettel kötött szerződés hiányában – nem használják.

Forrás: innoteka.hu