Először rendezett közös konferenciát hazánk két meghatározó innovatív vállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Bosch×Richter Innovátorok Napja – Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” címmel. Rövid összefoglalót készítettünk.
A mesterséges intelligencia (AI) egyik hozománya, hogy gyökeresen alakítja át az iparágakat, melynek köszönhetően egyfajta termelékenységi boom várható. A digitalizáció jótékony hatása pedig az, hogy gigantikus adatmennyiségből “taníthatjuk be” a technológiát, ezzel segítve a pontosabb döntéshozatalt. A sikerhez pedig hozzátartozik, hogy jól tegyük fel a kérdéseket: például, hol vannak a határterületek az ember és a gép között? Kik azok, akik látják, hogyan használható fel az AI és hogyan maradhat a döntés továbbra is az ember kezében, fogalmazta meg köszöntő beszédében Kiss Ádám, az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Hozzátette, hogy az innovációs politika sikerének egyik záloga, ha összekapcsoljuk az egyetemi és a vállalati kompetenciát.
D. Kovács Róbert Antal, a X. kerület polgármester köszöntő beszédében kiemelte, hogy a kerület a 100. évfordulóra a K+F+I fellegvárává nőtte ki magát és bízik benne, hogy a fejlődés tovább folytatódik.
Találmányok, amelyek jobbá tették az életünket: innováció a Boschnál és a Richternél
„Az éghajlatváltozás, a korlátozott erőforrások, a változó mobilitási szokások mind olyan összetett problémák, amelyek átfogó innovatív válaszokat igényelnek. Az emberek elvárásaival összhangban mi a Boschnál nap mint nap azon dolgozunk, hogy innovatív technológiáinkkal, köztük a mesterséges intelligenciával jobbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tegyük a világot. Ehhez olyan partnerekre van szükségünk, akikkel közösek az értékeink és a céljaink. Szilárd meggyőződésünk, hogy együtt még többet tudunk elérni” – hangsúlyozta Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Továbbá kiemelte, hogy az autóiparban olyan sikeres innovációikat tudnak felmutatni, mint például az ABS blokkolásgátló fékrendszert (anti-lock braking system), amelyet végül a Bosch-nak sikerült 1978-ben véglegesíteni, illetve az ESP (Electronic Stability Program) megoldást. Szászi István kiemelte az oktatás, a startup világ, a kormányzat és az ipari szereplők összefogásának szükségességét.
Az innovatív szemlélet megtartását és a nemzetközi jelenlét fontosságát emelte ki Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának elnöke. Aki beszédében elmondta azt is, hogy a gyógyszergyártás területe kapcsolódik leginkább az innováció kérdésköréhez.
Innovációs trendek
„A Richter több mint 120 éves története jól mutatja, hogy a partnerekkel való együttműködésekben születnek a legjelentősebb innovációk, a kimagasló tudományos és üzleti sikerek. Már maga az alapító is aktívan részt vett az üzleti együttműködési lehetőségek felkutatásában és partnerségek kialakításában, és ez a tevékenység mai napig meghatározó vállalatunk működésében. A partneri együttműködés nélkülözhetetlen volt ahhoz az üzleti sikerhez is, amit originális antipszichotikumunkkal értünk el, amely ma már a 34. legnagyobb forgalmú készítmény az amerikai piacon. Hisszük, hogy a jövőnket meghatározó innovációs trendekről szóló párbeszéd is akkor lehet igazán eredményes, ha partnerrel összefogva kezdeményezzük azt” – fogalmazta meg Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Továbbá kiemelte, hogy a vállalat sikerét nem a versengés, hanem az együttműködés jelenti. Hozzátette, hogy az elkövetkező pénzügyi ciklusban mintegy 80 milliárd forintot terveznek költeni innovatív megoldásokra.
MI Stratégia 2.0
Jakab Roland, a 2018 októberében megalapított Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke többek között arról beszélt, hogy milyen helyet foglal el Magyarország a nemzetközi mesterséges intelligencia ökoszisztémában. Továbbá elmondta, hogy az MI Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (jogutódja: Technológiai és Ipari Minisztérium), illetve több mint 240 szervezettel és 1000 delegált szakértővel 2019-ben közösen megalkotta Magyarország 2020-2030 közötti időszakra szóló Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely tükrözi az állami, az akadémiai, a piaci és a társadalmi szereplők cselekvési szándékát, azonban folyamatos finomhangolást igényel. Ezért 2023-ban nekifogtak a 2.0 verzió elkészítésének.
Továbbá kiemelte, hogy az Európa Unió Tanácsának 2024. második felében esedékes magyar elnökség apropóján AI EXPO 2.0 nemzetközi konferenciát szerveznek Magyarországon, ahol a mesterséges intelligencia intézményi fejlesztéséről, jogalkotásáról és jogalkalmazási gyakorlatáról fognak tanácskozni a meghívott országok vezetői.
Az MI új szerepkörei
Gulyás László, docens, ELTE Informatikai Kar, Mesterséges Intelligencia Tanszék, intézetvezető-helyettes, Egyetemi-Vállalati Együttműködési Intézet arról beszélt, hogy új fogalmak (adattudomány), új szerepkörök, új feladatkörök (MI-mérnök, MI-tudós, prompt-mérnök, MI-elemző) és specializációk jönnek létre a mesterséges intelligenciának köszönhetően, amelyek azt is jelentik, hogy nemhogy megszűnnek bizonyos pozíciók, hanem újak jönnek létre.
A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára
„A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára” címmel készített 2023 augusztusában felmérést a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az NRC. A kutatásról itt olvashat.
Sági Ferenc, kutatási igazgató, NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. a tanulmány eredményeivel kapcsolatban elmondta, hogy ilyen jellegű technológiai felfutást ritkán tapasztalnak az elemzők. A riportból kiderül, hogy a lakosság fejében szétválik az innováció és a mesterséges intelligencia fogalma. A kutatás kitér arra is, miszerint a magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe az innováció hasznosságát.
Általánosságban a magyarok kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, de maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdést a válaszadókban. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék).