A kormány teljesítette a doktoranduszok képviselőivel kötött stratégiai együttműködésben vállaltakat – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hankó Balázs rámutatott: Magyarország innovációs teljesítménye, tudásgazdagsága azon múlik, hány doktorandusza, kutató-fejlesztője van az országnak. Szerinte a képzéseknek sokkal erősebb együttműködésben kell megvalósulniuk a gazdasági szereplőkkel.

Az ország gazdasági és szellemi fejlődése elsősorban a tudomány fejlődésétől, tudományos teljesítményétől függ, és ezt segíti elő a doktori képzés erősítése, fejlesztése – mutatott rá Hankó Balázs.

Hazánk az innovációs világranglistán a 34. helyről a 33.-ra jutott előre, és az egyetemeink is jól teljesítenek a rangsorokban – közölte az államtitkár. A cél az, hogy a doktori képzés során erősödjön a gyakorlati, az iparral összefüggő képzés, így elérhető, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa tíz és a világ huszonöt legjobb innovátora közé, és legyen magyar egyetem a top 100-as egyetemi rangsorban 2030-ra.

Hankó Balázs beszámolt arról, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségével (DOSZ) tavaly tavasszal megkötött stratégiai megállapodás hét pontjából hetet teljesítettek. A vállalásban szerepelt, hogy az új nemzeti kiválósági programban három és fél milliárd forint támogatást biztosítottak az ösztöndíjrendszerhez, a vállalatok és a doktori képzés összekapcsolása részeként már nemcsak a tudományos közlemény, hanem a szabadalom is doktorit ér. Ezenkívül megteremették annak lehetőségét, hogy ha egy vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, akkor a képzés költségének felét az állam átvállalja, erre 5,1 milliárd forint áll rendelkezésre a kooperatív doktori programban.

Megszüntették az állami ösztöndíjas doktori képzések létszámkeretét azért, hogy a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területen bármennyi doktorandusz felvehető legyen. A hallgatók kérését figyelembe véve a kormány lehetőséget teremtett arra, hogy a doktori idő beleszámítson a nyugdíjba, az állam adja a nyugdíjjárulék felét, az egyetemeket pedig arra biztatják, hogy a másik felét vállalják át – mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után indulhatnak doktori képzésben.

Hankó Balázs jelezte azt is, hogy bővülnek az ösztöndíjak. Egy módosítás révén idén nyártól az egyetemek, az egyetemeket fenntartó alapítványok és az állam is kiegészítheti ezt az ösztöndíjat, erre biztatják is a képző intézményeket.

A doktori képzésben résztvevők hitelképessége javul azzal, hogy az ösztöndíj és az azokat kiegészítő összegek is számítanak majd egy hitelfelvételnél, ezzel is segítve a doktoranduszok „életindítását”.

A cél az, hogy az egymillió lakosra jutó kutatók-fejlesztők számát a jelenlegi hatezerről kilencezerre emeljék 2030-ra – tette hozzá az államtitkár.

Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács elnöke arról beszélt, hogy világszerte verseny van a magasan képzett szakemberekért, és ebben a versenyben történő helytállás az alapja egy ország gazdasági-társadalmi felemelkedésének. Ennek egyik pillére a magas színvonalú posztgraduális képzés, amihez nagy segítséget nyújtanak a szóban forgó kormányzati intézkedések. A másik fontos elem a frissen végzett doktoranduszok itthon tartása, valamint a külföldi hallgatók ide vonzása.

Molnár Dániel, a DOSZ elnöke kifejtette: érdekképviseleti tevékenységük mellett feladatuknak tartják azt is, hogy a doktori képzésben részt vevőknek olyan kutatói életpályát biztosítsanak, amely lehetővé teszi az utánpótlást, a fejlődést, ahol a szakmai és anyagi ösztönzők is megjelennek.

Jelenleg több mint tízezer hallgató tanul a képzés legmagasabb szintjén, tehát a doktori képzésben – közölte Molnár Dániel, hozzátéve: a változásokat folyamatosan monitorozzák majd. Hankó Balázs a sajtótájékoztató végén gratulált Karikó Katalin biokémikusnak az orvosi-élettani Nobel-díj elnyeréséhez.

Forrás: magyarnemzet.hu