A hazai lakosság többsége pozitívan tekint az innovációra, de a mesterséges intelligencia hasznosságában még kételkednek, derült ki a Bosch és a Richter közös kutatásából. A kíváncsiság azonban nagy úr, a hazai lakosság villámgyorsan rákapott a generatív eszközök használatára.
Először rendezett közös konferenciát két, a hazai innovációban és kutatás-fejlesztésben meghatározó vállalat, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon, „Bosch x Richter Innovátorok Napja – Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” címmel.
Mind a két vállalat első embere – Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, illetve Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója – hangsúlyozta, hogy a folyamatos, hatékony innováció csak partnerségben képzelhető el. Orbán Gábor elmondta, hogy globálisan több mint 25 szervezettel dolgozik szoros partneri együttműködésben a Richter Gedeon. Szászi István azt emelte ki, hogy komplex problémákra komplex válaszokat kell adni – „ehhez viszont olyan partnerek kellenek, akikkel eddig is egy irányba néztük, de külön utakon haladtunk”, fogalmazott. Ennek érdekében egyetemek, kutatóintézetek, startupok, a kormányzat és ipari szereplők bevonásával teljes innovációs ökoszisztémát kell létrehozni, ahol az egyes szereplők közösen álmodnak, terveznek és valósítják meg az ötleteiket, mert csak így lehet igazán sikeresnek lenni.
Mind a két vállalat komoly kutatási-fejlesztési kapacitással rendelkezik Magyarországon, ráadásul egymás szomszédságában, Kőbányán. A Bosch esetében a budapesti a második legnagyobb európai K+F központ a németországi után. A Richternél 1200 fős K+F csapat dolgozik, az erre fordított összeg pedig tavaly meghaladta a 75 milliárd forintot, a teljes árbevétel 10 százalékát. Bogsch Erik, a Richter Gedeon igazgatóságának elnöke még felhívta a figyelmet a szabadalmak, az innováció szabadalmaztatásának fontosságára – enélkül ugyanis nehezebben (vagy sehogy sem) térülnek meg a kutatás-fejlesztésre fordított összegek.
Adat nélkül nincs mesterséges intelligencia
Ami a konferencia fő témáját, a mesterséges intelligenciát illeti, Kiss Ádám, az NKFIH elnöke bevezető előadásában elmondta: rendkívül fontos, hogy most megfogalmazzuk a releváns és jó kérdéseket az MI-vel kapcsolatban. Ilyen kérdés például, hogy hol vannak azok a határterületek az ember és a gép kapcsolatában, ahol az embernek továbbra is jelentős szerep jut, vagy kik és hogyan fogják kitalálni a vállalatoknál, miként lehet az MI-t minél jobban kihasználni az üzlet célok elérése érdekében. Éppen ezért ösztönözni kell az MI képességeinek és lehetőségeinek minél szélesebb körű megismerését; az állam ezért folyamatos finanszírozást nyújtanak az MI fejlődését segítő programokhoz.
Nem csak az MI fejlődése, hanem annak specializációja is érdekes – vetette fel a téma egy másik aspektusát Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense. Példaként az autózást vette elő: a technológia megjelenése után pár évtizeddel már külön szakma volt a tervezőmérnök, a gyári munkás, az autószerelő, a teherautó-sofőr vagy éppen az autóversenyző. Ugyanez fog lejátszódni az MI terén is, ahogy kialakulnak a különféle feladatkörök. Az MI tudós hozza létre az új modelleket, algoritmusokat; az MI mérnök testre szabja és alkalmazza ezeket; és lesznek még MI elemzők, prompt mérnökök, valamint olyan munkakörök, amelyeket ma még nem is látunk.
A feladatkörök mellett az alkalmazási területek szempontjából is végbemegy a specializáció. Most ugyan a nagy nyelvi modellek állnak az érdeklődés homlokterében, de számos modell létezik adatok, képek és videók osztályozására, idősorok elemzésére vagy gráfok vizsgálatára is.
Az előadásokat követő első kerekasztal-beszélgetésen Pótsa Mátyás, a Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője és Szénási Attila, a Richter Gedeon gyógyszergyártási igazgató egyetértett abban, hogy az alapos digitalizáció nélkülözhetetlen előfeltétele a mesterséges intelligencia alkalmazásának.
„Jól strukturált adatok nélkül értelmét veszti az MI”, fogalmazott Pótsa Mátyás. Ugyanakkor abban is egyetértés volt közöttük, hogy ezek az adatok túl értékesek ahhoz, hogy kiadják azokat a kezükből – éppen ezért egyik cégnél sem használják a termelésben a ChatGPT-t. A kommunikációs, oktatási területeken használhatók, mondta Szénási Attila; Pótsa Mátyás ehhez még hozzátette, hogy a Bosch megkezdte saját megoldásának, a BoschGPT-nek fejlesztését. (A két szakemberrel készített interjúnkat hamarosan olvashatják az ITBUSINESS weboldalán.)
Az innovációt jónak tartjuk
Arra is kíváncsi volt a Bosch és a Richter, hogy miként viszonyul a magyar lakosság az innovációhoz, ezért az NRC bevonásával reprezentatív felmérést készített. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Sági Ferenc, az NRC kutatási igazgatója kiemelte, hogy a magyar lakosság egyharmada már kipróbálta az MI-t, ami rendkívül gyors felfutásnak számít az elfogadásban. Ugyanakkor még nem egyértelmű a megítélése, nem kapcsolják közvetlenül össze az innovációval. A megkérdezettek 54 százaléka egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják az MI-ben rejlő lehetőségeket (27 százalék) túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék).
Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék).
A mesterséges intelligencia szakmai alkalmazását a legtöbben jelenleg az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy az MI már jelen van az orvosi berendezések tervezésében, a biztonsági megoldásokban, a gyógyszerek, oltások fejlesztésében és az energiaellátás szabályozásában is. A mindennapokban a legtöbben (73 százalék) általános információkeresésre használnák az MI-t, de kétharmaduk a munkájuk megkönnyítésére is igénybe venné a technológiát.
Forrás: itbusiness.hu