Régiós szinten le vagyunk maradva

A hazai startupok, amennyiben a többi európai országokhoz hasonló arányban és mértékben tudnának növekedni, 2,5-5 milliárd eurónyi pluszforrást tudnának bevonni a szektorba. Ennek jelentős hányada, 0,6-1,3 milliárd euró a helyi gazdaságban hasznosulna – áll a McKinsey tanácsadó cég friss tanulmányában (Fueling the Hungarian start-up ecosystem). A fejlettebb startup ökoszisztéma növelné az adóbevételeket, segítené a digitális megoldások elterjedését, és lendületet adna a teljes gazdaság digitális átalakulásának is.

Régiós összehasonlításban jól szerepel Magyarország az egy főre jutó startupok számában, ám a sikeres exitek tekintetében - vagyis abban, hogy mennyire sikerül üzleti értéket teremteni egy adott ötletből - már nem vagyunk annyira jók.

Nálunk 16 százalék a nemzetközi tőkebefektetés aránya, a régió egyéb országaiban viszont 37 százalék. Ez sajnos azt jelenti, hogy nem vagyunk láthatóak a külföldi tőke számára.

Pedig a nemzetközi tőke tudna hozni olyan tudást és elvárásokat, amely nagyon fontos lenne a hazai startup ökoszisztéma fejlődésében.

A legalább 1 milliárd dolláros vállalatértéket elérő startupok (közismert nevén az unikornisok) számában Magyarország elmarad szomszédaitól:

Csehországban 4, Lengyelországban 11 unikornis tudott felnőni, míg Magyarországon – a nyilvános adatok szerint – csak a LogMeIn jutott el erre a szintre.

Összességében azt lehet mondani, hogy a régióban középmezőnyben végzett Magyarország, de semmiképp nem ott, ahol lennie kellene. Ha ennek csak a felét le tudnánk dolgozni a következő időszakban, az több milliárd eurós többletet adna a gazdaságnak, és ez egyfajta multiplikátor hatásként más szektorokra is kiterjedne.

A kockázati étvágy és a globális fókusz a kulcs

A hazai startup ökoszisztéma lehetőségeit értékelő panelbeszélgetésen részt vett Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke; Kádár Tamás, a SEON alapítója; Matécsa Márta, a McKinsey partnere; Nagy Szabolcs, a Turbine alapítója; és Vinnai Balázs, az IVSZ alapítója. A résztvevőket Veiszer Alinda kérdezte.

Vinnai Balázs szerint egy kkv és egy startup között alapvetően az ambíció terén van különbség, amely a 90-es évek környékén még külföldről jött. Úgy látja, a mostani generációban ez már megvan.

A résztvevők kiemelték, hogy túl kevés a magyar befektető. Kádár Tamás szerint a pre-seed és a seed fázisokban még többnyire magyarok jöhetnek szóba, a későbbi körökben viszont külföldi befektetőkre kell hagyatkozni. Birkner szerint ennek kulturális okai vannak: egyszerűen kisebb itthon a kockázatvállalási kedv. Vinnai azért is fontos erősíteni a befektetői ökoszisztémát, mert csak így lehet később külföldi szereplőket az országba vonzani.

Léteznek itthon jó alapok, de a techstartupkba való befektetési hajlandóság még alacsonynak mondható.

A beszélgetés során elhangzott, hogy itthon még érezhetően szűk a befektetői fókusz, míg például Németországban a kezdeti ötletek 30-40 százaléka is tovább tud gördülni a második, harmadik befektetési körökön, és a tevékenység szempontjából is változatosabb a mezőny.

Birkner szerint az államnak a kockázatvállalási kedv felerősítésében lenne szerepe, és egyfajta ernyőszerepet is elvállalhat az ökoszisztéma egyengetésében, de abból, hogy üzletileg mi lesz sikeres, már a piac fog dönteni. Kiemelte az izraeli modellt, ahol most már látszik, hogy a kezdeti „feldúsítás után” elkezdett visszavonulni az állam. Kultúra kérdése is, hogy ott a támogatásért cserébe később többet várnak el a helyi gazdaság fejlesztése terén a sikeres szereplőktől.

Magyarországon főleg adminisztratív okok miatt sokkal nehezebb külföldi munkavállalókat felvenni, mint például Észtországban. Ha sikerül is, főleg keleti országokból érkeznek alkalmazottak, nyugatról szinte senki. Érdekes helyzetet teremt, hogy bár itthon nincs óriási belső piac, egy innovatív kkv még meg tud élni a belső keresletből, ha viszont megjelenik egy versenyképesebb külföldi szereplő, az könnyedén lesöpörheti a piacról. Ezen a globális fókusz kialakítása tudna javítani.

A magyar piac kicsi, tesztelni lehet rajta, de növekedni nagyon nehéz. Ezen tud javítani az a fajta globális kitekintés, amit több régiós ország sikeres startup szereplői nem ritkán külföldről hoztak be. A csehek jól tudják hasznosítani a német piachoz való közelséget, a bolgárok között pedig sok olyan vállalkozó van, aki amerikai cégben szerzett tapasztalatot.

Forrás: portfolio.hu