Az Európai Bizottság május végén tette közzé részletes félidei értékelését a nyílt nemzetközi versenyben közvetlenül Brüsszelből pályázható támogatást jelentő, kiválóságot ösztönző keretprogramról, amelyre évi 30 ezer projektjavaslattal pályáznak az európai kutatók, fejlesztők. Pozitív példaként emeli ki a tanulmány az ELI lézerkutatási infrastruktúra finanszírozási modelljét, mely épületegyüttesének átadására 2017 májusában került sor Szegeden. Az eredményes hazai Horizont 2020 részvétel ösztönzésének eszközei az NKFI Hivatal által koordinált Nemzeti Kapcsolattartó Hálózat és az NKFI Hivatal hazai finanszírozású pályázati konstrukciói.
A Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből elnyert támogatásokat tekintve a részt vevő uniós tagállamok között hazánk a 19. helyen szerepel. A jelentés kiemeli Magyarország eredményeit az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legkiválóbb felfedező kutatásokat ösztönző pályázatain, mivel kutatóink ebben a programban több támogatást nyertek el, mint amennyi a nemzeti KFI ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlításban arányos lenne. Az ERC pályázatok révén 2007 és 2017 között, vagyis az FP7 és a Horizont 2020 keretprogram időszakában összességében 61 hazai szervezet mintegy 82 millió euró támogatást nyert el, ami az EU13 (az újonnan csatlakozott országok, köztük hazánk) országai által elnyert összes forrás 40%-át jelenti. Ebből a H2020 program keretében 23 millió eurót, azaz mintegy 6 milliárd forintot nyertek eddig a magyar kutatók.
Intézménytípusok szerint a hazai vállalkozások szerepelnek a legsikeresebben: a Magyarország által elnyert Horizont 2020 források 34%-a kerül vállalkozásokhoz, 33%-a felsőoktatási intézményekhez, 26%-a kutatóintézetekhez.
A hazai H2020 „toplistán” az egyetemek közül az elnyert támogatások nagysága alapján a Semmelweis Egyetem, míg a támogatott szervezetek száma alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll a vezető helyen.
A hazai pályázók a legtöbb forrást az „információs és kommunikációs technológiák” (16 millió euró, mintegy 5 milliárd forint), az „élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás…” (15 millió euró, mintegy 4,5 milliárd forint), valamint az „intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” (9,9 millió euró, mintegy 3 milliárd forint) témakörökben nyerték el.
A magyar kis- és középvállalkozások eddig 19 millió eurót (mintegy 5,7 milliárd forintot) nyertek el az innovatív termékek, szolgáltatások fejlesztését, nemzetközi bevezetését célzó ún. KKV eszköz pályázaton, a termék és technológia-fejlesztési szakaszt támogató 2. fázisú pályázatokon az EU13 országokból a legjobb teljesítményt nyújtva, néhány EU15 országot (korábbi tagállamok) is megelőzve (Ausztria, Belgium, Görögország, Luxemburg).
Pozitív példaként emeli ki a tanulmány a szegedi ELI lézerkutatási infrastruktúrát, amelynek előkészítése és felépítése során a Strukturális Alapokat, az FP7 és a Horizont 2020, valamint a nemzeti forrásokat egy innovatív finanszírozási modell keretében együttesen sikerült felhasználni. Az ELI infrastruktúra finanszírozási modelljét azért is emeli ki a félidei jelentés, mert a következő időszak egyik fő kihívásként határozza meg a Strukturális Alapok és Horizont 2020 források közti szinergiák erősítését, vagyis ezek együttes, egymást kiegészítő, erősítő felhasználását, mivel ezen a területen nem sikerült komoly előrelépést elérni eddig.
A Horizont 2020 eddigi eredményeiről, a hazai részvételről és a várható lehetőségekről tájékoztatta Pálinkás József az eddigi eredményes pályázókat, valamint a pályázni kívánókat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal KFI versenypályázati tükör – A Horizont 2020 keretprogram pályázói-értékelői fórum című rendezvényén (a hivatal honlapján az előadások felvételről megtekinthetők). Letölthető előadások: Pálinkás József, Csuzdi Szonja: KFI Versenypályázati tükör - Horizont 2020 Pályázói - Értékelői Fórum PDF (1 984 KB)
--------------------------------------------------------------------------
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – a hazai kutatásfejlesztési és innovációs források célszerű, hatékony és átlátható felhasználásáért felelős intézmény – 2015-ben egységes versenypályázati rendszert alakított ki a KFI célú uniós fejlesztési források és a hazai Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) forrásainak koordinált, célszerű, hatékony és értékteremtő felhasználására. A pályázati portfólió összehangolt felhívásai a tudományos kutatásokat, a vállalati fejlesztéseket és az innovatív ötletek megvalósítását egyaránt ösztönzik. A Hivatal az EU-s forrásból finanszírozott kutatásfejlesztési és innovációs célú pályázatok –Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) – szakmai megalapozásának és a pályázati koncepciók előkészítésének szakpolitikai felelőse. A NKFI Hivatal közreműködésével meghirdetett felhívások keretében 2020-ig mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatásfejlesztési és innovációs célokra uniós és hazai forrásból.
Budapest, 2017. június 15.