A felsőoktatás finanszírozásának új lábát jelentik a vállalati partnerségek, amelyek révén igazi piaci szereplőkké léphetnek elő az egyetemek — hangsúlyozta lapunknak Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a Miskolci Egyetem új startupközpontjának átadóján. Az innovációs fejlesztésekre országos szinten 32 milliárd forinttal több pénz jut jövőre. A miskolci hallgatók legizgalmasabb vállalkozási ötleteit akár több tíz millió forinttal támogatják a befektetők.
Már rég nem elég, ha egy egyetem pusztán a tudás fellegvára, az intézmények egyszerre próbálnak szolgáltató, termékfejlesztő, innovációs kutatóközpontok is lenni, hiszen az állami támogatás mellett egyre nagyobb szükségük van piaci bevételekre. Ilyen partnerséget jelent a Miskolci Egyetem (ME) Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központja (FIEK), amelynek legújabb létesítményét a napokban adták át. – Egyetemünk évtizedek óta a műszaki képzés egyik vezető szereplője, de ez a hatmilliárd forintos költségvetésű FIEK-együttműködés új lendületet ad annak, hogy jobban ki tudjuk szolgálni a vállalatokat, ők pedig rajtunk keresztül a legmodernebb kutatási infrastruktúrához és szaktudáshoz juthassanak hozzá – magyarázta lapunknak Deák Csaba, az egyetem kancellárja. Emlékeztetett, hogy a 2017-ben indult projektnek köszönhetően nemcsak értékes gépek és berendezések beszerzésére nyílt lehetőség, de új szer-vezeti egység, egy kutatóintézet is létrejött az egyetemen, amelyet ma már céges bevételekből finanszíroznak, így saját lábra tudott állni. Most pedig egy startupközpontot adtak át. – A kormányzat szerint is nagy szükség van az innovációra, ezt bizonyítja, hogy jövőre húsz százalékkal növekszik az állami támogatás, egész pontosan 32 milliárdos többlethez jut ez a terület – folytatja a beszélgetést Birkner Zoltán, a támogatási pályázatokat kiíró Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Szerinte fontos, hogy az egyetemek már a nulladik pillanatban impulzust kapjanak arra nézve, hogy milyen tudást fejlesszenek, mire van szükség. – Sok ilyen centrum kell, ahol az egyetem az egész regionális tér kiszolgálójává, majd később a dinamizálójává válik, és olyan innovációs csomópont épül fel, ami akár közvetlenül is lehívhatja a nemzetközi forrásokat. A valós piaci értékkel bíró termékek vagy szolgáltatások létrehozásával az egyetemi finanszírozásnak egy új lába jelenik meg – emelte ki lapunknak. Birkner Zoltán az egyetem régi műhelycsarnokának startupközponttá fejlesztése kapcsán rámutatott: a vállalkozói kedv kialakításához minél korábban meg kell szólítani a fiatalokat. – Bátor innovátorokra van szükség, akik kiállnak az ötletükért, képesek mindehhez finanszírozást szerezni, és ami a legfontosabb, vakon hisznek az ötletük sikerében – szögezte le. Az egyetemen egy külsős cég, a BNL Start Partners már eddig is jelen volt, hogy szakmai tudást és pénzt fektessen az egyetemisták jó ötleteibe, elsősorban IT területen. Ennek az együttműködésnek a továbbfejlesztéseként hozta létre a saját startupközpontját az egyetem, a projektekben komoly hangsúlyt helyezve azokra a területekre, amelyek amúgy is az intézmény fókuszterületének számítanak, így például az anyagtudomány, anyagkutatás és a logisztikai automatizálás. Az induló vállalkozások segítéséről a BNL Start igazgatója, Tajthy Krisztina elmondta lapunknak: eddig már tíz vállalkozás indulhatott el az ő segítségükkel, zömében helyi, miskolci fiatalok ötleteiből. További hárommal most is tárgyalnak. – A lehívható innovációs pályázati pénzek mellett saját tőkével is beszállunk az arra érdemesnek tartott „vállalkozáskezdeményekbe”. Az érintetteknek 5–75 millió forint támogatást tudunk biztosítani. A mi dolgunk, hogy segítünk eljutni addig a pontig, amíg befektetésre éretté válik a csapat – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: rendszeresen tartanak ötletversenyeket, nemcsak a hallgatóknak, de középiskolásoknak és végzett szakembereknek is. A támogatások megítélésekor pedig előnyt élveznek a miskolci hallgatók, de ez nem kizárólagos feltétel.
A Miskolci Egyetem más fronton is rákapcsolt az újító megoldásokra: nemrégiben élményközpontot adtak át, ahol az innovációs fejlesztéseiket lehet megnézni, kipróbálni, sőt a hagyományos pályaorientációs tevékenységüket lecserélve tematikus szabadulószobákat hoztak létre a középiskolás korosztály magukhoz csábítására.
Forrás: Magyar Nemzet - 2019.06.12. (67. oldal)