Az NKFIH és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával koordinált program nemcsak az egyetemek szerepét és helyzetét fogalmazta újra, de új intézményi hátteret és stabil finanszírozási eszközt is biztosított mindehhez – hangsúlyozta a beszélgetésen Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár. Véleménye szerint az új pályázati logika és a projektciklusban való gondolkodás meghonosítása adott igazán lökést a programnak. Mint fogalmazott, mára a hazai felsőoktatási intézmények képessé váltak arra, hogy jelentős innovációs eredményeket érjenek el, piaci szemléleten és vállalati kapcsolatokon nyugvó projektek hívjanak életre. Gulyás Tibor kitért arra is, hogy az első pályázati ciklus 2 milliárd forintból valósult meg, 22 felsőoktatási intézmény kapott támogatást, melynek összege intézményenként 40 és 150 millió forint között mozgott. A legmagasabb támogatási összeget a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kapta.
A program eredményeiről szólva a helyettes államtitkár elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemek piaci partnerrel kötött KFI szerződéseinek száma meghaladta az 1300-at, a legnagyobb előrelépést pedig az iparjogvédelmi bejelentések tekintetében érték el. Míg 2018-ban a teljes hazai felsőoktatás eredménye összesen 2 darab iparjogvédelmi bejelentés volt, addig a program eredményeként ez a szám 134-re emelkedett. Az intézmények közül a BME (17 darab) és a Semmelweis Egyetem (13 darab) teljesített a legjobban. A Szegedi Tudományegyetem a KFI szerződések számában (192 darab) tudott felmutatni kiugró sikereket, ezek értéke meghaladta a 2200 millió forintot. A Partnerek névsorában többek között olyan komoly vállalatok tűnnek fel, mint a Samsung, az EGIS, a Richter, a MOL vagy az Univer.
A program másik fontos célja a nemzetközi pályázati lehetőségek iránti érdeklődés felkeltése, a H2020/Horizont Europe programokban való részvételi arány növelése volt. Ennek érdekében már 19 egyetemen kialakult az információáramlást segítő kontakt pont, és a benyújtott pályázatok száma pedig megközelítette a 330-at, a befogadott pályázatok intézményi támogatási értéke pedig meghaladta a 3000 millió forintot. A Proof of Concept pályázatokat tekintve mintegy 120 nyertes pályázat született közel 450 millió forint értékben. A győztes pályázatok között szerepelt például egy katéterlabláció és virtuális 3D térképezés, oktatásához használható additív gyártástechnológiával készített valósághű szívmodell fejlesztése, illetve a célprototipusok piacra vitelének elősegítése a nem alkoholos eredetű zsírmáj korai kimutatására is.
Ugyancsak komoly eredményeket tud felmutatni Magyarország első egyetemi szintű startup képzése (HSUP), melyben 21 egyetem kapcsolódott be, és közel 2100 hallgató vette fel a tantárgyat, akik az őszi félév végén 150 one pagert, azaz projektötletet adtak le. Az egyetemek végül mintegy száz projektet választottak ki, amelyek köré hallgatói csapatok szerveződtek. A program sikerét jelzi, hogy a most kezdődő második évfolyamra már 27 egyetem kapcsolódott be, és eddig közel 4000 hallgató jelentkezett a képzésre.
Gulyás Tibor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy reményeik szerint egy teljes kultúraváltás valósul meg az egyetemi tudás és kompetenciák elismerésében és piaci hasznosításában. Ennek eredményeként tovább bővülnek az egyetemek vállalati kapcsolatai és a növekedni fog az intézményen belül létrejövő vállalkozások száma is.
Birkner Zoltán szerint a következő évtizedet a tudás fogja meghatározni, a modern egyetemek pedig kulcsfontosságú szereplői lesznek az innovációnak. Éppen ezért kellett a hazai felsőoktatási intézményeket is képessé tenni arra, hogy saját szakterületeiken ki tudják szolgálni a piaci, társadalmi igényeket – utalt az EIÖ Program alapvető céljára. Magyarázatképpen hozzátette, amióta a magyar egyetemek betöltik harmadik missziós szerepüket, hatékonyabban tudnak pályázni, így sokkal több hazai kkv-t tudnak bevonni a kutatásokba és nagyságrendekkel több hallgatót tudnak meggyőzni arról, hogy érdemes vállalkozni. Az NKFIH elnöke az EIÖ első ciklusának eredményeiről szólva meglepetésének adott hangot. Ez a pici program óriási hatékonysággal működött – szögezte le Birkner, aki szerint ezek a sikerek megteremtik a lehetőségét a teljes egyetemi struktúraváltásnak. (x)
Forrás: innoteka.hu